Európának kicsit oda kell lépnie a gázra, vagyis bőségesen akad tennivalója, ha versenyképes kíván maradni – fogalmazott Áldott Zoltán, a Mol-csoport és a Slovnaft felügyelőbizottságának elnöke, a Gyáriparosok Európai Kerekasztalának (ERT) egyetlen közép-európai tagja a Portfolio-nak. Az ERT ezért – soraiban a magyar olajtársasággal – közös javaslatot tett április végén annak érdekében, hogy Európa kezelni tudja a technológiai fejlődés okozta kihívásokat, ennek részeként pedig a Mol is vállalta egyebek mellett, hogy gyorsítja mesterséges intelligencia és digitalizációs stratégiája megvalósítását.

Portfolio: Mi motiválta a vállalások megtételére az ERT-t, hogyan jött létre a közös állásfoglalás?

Áldott Zoltán: A Gyáriparosok Európai Kerekasztala a legtöbb esetben nem a nyilvánosság előtt, sokkal inkább a háttérben tevékenykedik. A tagok alapvetően az uniós politikusokkal folytatott megbeszéléseken fejtik ki véleményüket, azzal együtt, hogy az ERT azért bizonyos időközönként nyilatkozatokban is megjeleníti álláspontját a tagok hozzájárulásával. Most az európai parlamenti választások, illetve a politikai döntéshozó szervek megújulásának közelgő időpontjára tekintettel, remek alkalom kínálkozott arra, hogy szélesebb körben, a nyilvánosság bevonásával hangoztassuk a meghatározó iparvállalatok prioritásait. Úgy érzékeljük ugyanis, hogy Európának kicsit oda kell lépnie a gázra, vagyis bőségesen akad tennivalója, ha versenyképes kíván maradni.

Az állásfoglalás tehát értékelhető egyfajta, a politika felé megfogalmazott kritikaként is?

Az ERT alapvetően gazdasági orientáltságú, azonban az európai vagy globális vállalatok a politikával való összhang és kooperáció nélkül nehezen tudnak működni. Ehhez persze olyan működési környezetre és politikai támogatásra van szükség Európában és azon kívül, amivel az európai cégek versenyképesek tudnak maradni, nem csak Európában. A tagvállalatok meglehetősen ügyelnek rá, hogy ne ők határozzák meg a politikai napirendet, arra azonban szintén törekednek, hogy olyan párbeszédet alakítsanak ki a politikusokkal, ami biztosíthatja, hogy a vállalatok a legkedvezőbb gazdasági környezetben működhessenek.

Látni kell, hogy Európa és az európai vállalatok helyzete több szempontból nehezebb, mint az Egyesült Államokban, ahol tulajdonképpen azt a politikát követhetik, ami az ország érdekeinek leginkább megfelel. Európában és az EU-ban, ami számos nemzetállamból áll össze, jóval nehezebb ezt a politikát érvényesíteni. Ezért aztán például a versenyképesség kérdése Európában jóval érzékenyebb téma, mint mondjuk Kínában vagy a tengerentúlon.

Az állásfoglalás megfogalmazása szerint az ERT az uniós intézmények, főként az új parlament és bizottság figyelmét kívánja felhívni a vállalásokkal. Ez azt jelenti, hogy inkább az EU-s szintű döntéshozókra fókuszálnak, nem annyira a nemzeti kormányokra?

Mindkettőre. Az ERT mint lobbitestület az általa képviselt tagvállalatok nevében egységesen, európai szinten tud fellépni, így megcélozva egyebek mellett az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot. Az állásfoglalást természetesen a jelenlegi európai vezetésnek is eljuttatuk, de direkt úgy időzítettük, hogy az új vezetés asztalán is ott legyen.

A tagvállalatok a saját szintjükön természetesen az egyes nemzeti kormányok felé is tudnak lépni. Így a Mol-csoport az ERT egyetlen közép-európai tagjaként a működési területén hivatalban lévő kormányokkal bilaterális párbeszéd keretében is képviseli nem csak a saját, de az iparvállalatok érdekeit is, ahogyan például a nagy német vállalatok is teszik a német kancellár és a kormány felé.

A vállalások kötelezőek a tagvállalatokra nézve? Járulnak hozzá konkrét számok?

Az ERT vállalásai önkéntesek, hiszen egy olyan, magas presztízsű társulatról van szó, amelyben 55 magas szintű vezető képviseli területeiken meghatározó társaságaikat, és amelynek tagjai, illetve vállalásai abszolút komolyan veendők. A Mol például már korábban kitűzött önmaga elé egy kapcsolódó, a nemek közötti esélyegyenlőség javítását célzó vállalást, amelynek értelmében a női középvezetők arányát 30 százalék fölé emeljük 2020-ra. Ez egy meglehetősen ambiciózus vállalás, a célszám magasabb, mint a jelenlegi európai átlag, különösen a mi szektorunkban. De a többi tagvállalat esetében is hasonló a helyzet.

A célok teljesülésének haladásáról ugyan időközönként jelentenek a tagok, szankciók azonban nincsenek meghatározva a nemteljesülés esetére. A vállalásokhoz nem is minden esetben társulnak konkrét célszámok, már csak arra tekintettel sem, hogy a tagvállalatok egymástól meglehetősen távoli szektorokból is érkeznek. A kutatás+fejlesztés esetében ugyanakkor meghatároztunk konkrét számokat is, miután a legtöbb iparvállalatnál létező kategóriáról van szó – ha különböző mértékben és irányultsággal is.

A K+F területén meghatározott összességében évi 50 milliárd eurós befektetési célszám le van osztva az egyes társaságok szintjére?

Nincs kijelölve, hogy ebből mennyi esik az egyes tagvállalatokra. A GDP-arányos K+F-költés Európában 2-2,2 százalék körül alakul, az Egyesült Államok közel 3, Japán pedig több mint 3 százalékot költ. Az általános cél az, hogy Európában is 3 százalék fölé kerüljön a nagyvállalatok ilyen irányú költése tízéves időtávon. Ezzel a hivatalos magyar kormányzati célszám is egybevág, amihez a Molnak is hozzá kell járulnia. A Mol tevékenysége hagyományosan inkább követő jellegű K+F-t feltételez, ezzel együtt projektjeink között találhatók élen járó fejlesztések is, például a gumibitumen vagy poliol projektünk. Céljaink pedig egybevágnak a magyar kormányzati szándékkal is.

A vállalás értelmében a Mol is gyorsítani kívánja mesterséges intelligencia és digitalizációs stratégiáját. Ez mit jelent a gyakorlatban?

Számos területet fed le a vállalás, amely nem jelöl ki konkrét elérendő számokat. Nagyvállalatoknál ma már alapvető versenyképességi szempont, hogy határozott tervekkel rendelkezzenek a digitális transzformációt illetően. Egyes, például a pénzügyi területeken inkább támogató jellegű fejlesztésről van szó, máshol, például a fogyasztási szolgáltatások területén alap versenyképességi szempont.

Ennek megfelelően a digitalizáció a Mol esetében leginkább a fogyasztási szolgáltatásokat érinti, ahol egyenesen forradalmi változást hozhat. Ezen a területen személyre szabott csomagok, az adatok megfelelő elemzése vagy éppen lojalty programok nélkül már ma is nagyon nehéz labdába rúgni, a jövőben pedig várhatóan még kevésbé lesz lehetséges. Fontos az is, hogy a benzinkutak fizikailag jól legyenek elhelyezve, de amikor az emberek már nem kizárólag az üzemanyag-vásárlás miatt keresik fel a töltőállomásokat, illetve kiskereskedelmi értékesítési pontokat, akkor az elhelyezéssel szemben egyre fontosabb lesz az, hogy személyre szabott ajánlatokkal tudjuk megcélozni az ügyfeleket.

Mindemellett a digitális transzformáció érinti azokat az új technológiákat is, amelyekkel például a korábbiaknál jóval megbízhatóbb mezőszintű elemzések készíthetők a termelési adatok alapján, ezáltal javítva a termelési hatékonyságot, de akár a finomítói irányítástechnikát is; e téren is óriási a fejlődés akár a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest is.

Mit jelent az, hogy a tagvállalatok aktívan támogatják az EU-t a kereskedelmi diplomácia hatékony végrehajtása érdekében?

Számos olyan globális vállalat is tagja az ERT-nek, amely Európán kívül, az Egyesült Államokban, Ázsiában vagy Afrikában is működik. Ők játszhatnak meghatározó szerepet azokban a kereskedelmi megkötések, feltételek kialakításábanl , amely Európa, az USA és Kína között állnak fenn, illetve alakulnak, célja pedig az, hogy Európa is maximális mértékben tudja érvényesíteni az európai vállalatok érdekeit a világszintű kereskedelmi rendszerben.

Létezik valamilyen, az egyes vállalásokra vonatkozó fontossági sorrend?

Miután a vállalások egymásra épülnek és mindegyiket fontosnak tartjuk, nehéz lenne súlyozni; az egyes szektorokban nyilván az egyiknek nagyobb a jelentősége, a másiknak kisebb. Az ERT mint alapvetően az iparból érkező tagokat tömörítő csoport értelemszerűen alapvetően a versenyképességre fókuszált az elmúlt évtizedekben. Azt is tudomásul kell azonban venni, hogy beépültek olyan új elemek is a szempontrendszerbe, amelyek a modern társadalomban már hasonlóan fontos feltételei annak, hogy a vállalatok működni tudjanak, mégpedig széles körű elfogadottság mellett. Például a sokszínű és befogadó vállalati kultúra erősítésére vonatkozó elvárás, amely húsz évvel ezelőtt nem volt érzékelhető fontosságú téma, ahogyan akár csak öt-tíz évvel ezelőtt a digitalizációról sem esett sok szó – mára mindkettő a legjelentősebb szempontok közé emelkedett.

Címlapkép: shutterstock; belső képek: Mol