Ha a cégek nem lépnek, nem lesz változás: miért fontos a sokszínűség a munkahelyeken?
július 6, 2019 0

Napjaink egyik égető gazdasági kérdése a munkaerőhiány, aminek megoldását az is nehezíti, hogy sok nő nem tud visszatérni a munkaerőpiacra – jellemzően egy gyermekszületés miatti karrierszünet után. Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR Vezérigazgató-helyettese szerint a munkaerőhiányra a kismamák egy olyan utánpótlást képeznek, ami megoldást jelenthet. A szakember azt is kiemelte, hogy a sokszínű, nyitott csapatok amellett, hogy az innovációt és a kreativitást növelik, nagymértékben hozzájárulnak a szervezetek pénzügyi sikerességéhez is.

Becslések szerint világszerte 55 millió olyan nő nem tér vissza a munkába egy karrierszünet után, aki értékes szakmai tudással és vezetői tapasztalattal rendelkezik. Szakemberek szerint ez tulajdonképpen egy elvesztegetett lehetőség a nők és a globális gazdaság számára egyaránt. Nemzetközi viszonylatban Magyarországon kiugróan alacsony a kisgyermekes anyák munkavállalása, nemcsak az OECD-átlaghoz, hanem a szomszédos országok átlagához képest is. Dániában a legmagasabb ez az arány, meghaladja a 80%-ot, de Svédország, Szlovénia, Hollandia és Ausztria is szorosan követi a dánokat. A lista legalján Görögország és Magyarország szerepel, 50% körüli aránnyal. Szintén figyelemre méltó hazánkban a részmunkaidőben dolgozó anyák 5% körüli aránya, ami az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között.

A legtöbb európai országban persze teljesen mások az anyák munkavállalásával kapcsolatos szabályok. Több helyen csak fél évig maradhatnak otthon a gyermekükkel, amihez képest bizonyos szempontból családbarátabbnak tűnhet a Magyarországon igénybe vehető, akár 3 éven át járó fizetett szülési szabadság. Közben azonban komoly nehézséget okoz, hogy a nők a több éves kihagyás után nem, vagy nehezen tudnak visszatérni a munka világába, és ez sok esetben visszatartja őket a gyermekvállalástól.

Jellemzően minél magasabb a gyermekek száma, annál alacsonyabb az anyák foglalkoztatási rátája.

Ez annak ellenére is így van, hogy az utóbbi években család- és foglalkoztatás-politikai eszközökkel is igyekeznek segíteni őket a munkaerő-piaci reintegrációban. Ilyen volt a gyed extra bevezetése 2014-ben, amelynek egyik eleme, hogy ha a szülő visszamegy dolgozni, a munkabére mellé megkapja a gyedet is, vagyis most már az ellátás mellett is lehet legálisan munkát vállalni. Persze ennek a széleskörű igénybevételéhez arra is szükség van, hogy minél több családbarát munkahely várja a munkavállalókat.

Ha a cégek nem lépnek, nem lesz változás

Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR Vezérigazgató-helyettese szerint gazdaságilag nem fenntartható, hogy sok nő nem tud visszatérni a munkaerőpiacra – jellemzően egy gyermekszületés miatti – karrierszünet után. A szakember a Portfolio-nak elmondta: a cégeknek biztosítaniuk kell, hogy a nők minél kényelmesebben és gyorsabban visszatérhessenek a munkaerőpiacra, a Vodafone-nál például keresik a kismamák számára a részmunkaidős lehetőségeket.

Akkora munkaerőhiány van, és olyan nehéz a munkaerő megtartása, hogy a kismamák egy olyan utánpótlást képeznek, ami megoldást jelenthet erre a problémára.

– tette hozzá Tóth Zsuzsanna.

A HR vezető példaként említette azt is, hogy a cég felsővezetésében négy női menedzser dolgozik, közülük mindenkinek van családja és gyerekei, ezzel is szeretnének egyfajta irányt mutatni a fiatal munkatársaknak, hogy lehet felsővezető is az, aki közben családot alapít és gyerekeket nevel.

A nyitottság gazdaságilag is célravezető

Sok cég felismerte mára, hogy a hatékonyság kulcsa az, hogy minél több szemszögből nézzenek a csapatok egy adott problémákra, ehhez pedig a szülési szabadságról visszatérő kismamákon túl a társadalom minden rétegére szükség lehet.

Ha a cégek nem lépnek, nem lesz változás: miért fontos a sokszínűség a munkahelyeken?

Tóth Zsuzsanna Fotó: Vodafone Magyarország

„Azt látom, hogy a munkavállalók számára fontos, hogy jól érezzék magukat a munkahelyükön, amihez színes, nyitott, tehetséges légkörre van szükség. Ennek egyik alapfeltétele az, hogy az adott cég egyenlő esélyeket kínáljon tekintet nélkül a származásra, nemzetiségre, kulturális háttérre, szexuális irányultságra, nemi identitásra, életkorra, családi állapotra, hátrányos helyzetre, politikai- vagy vallási meggyőződésre. Ha egy munkavállalónak nap, mint nap azzal kell foglalkoznia, hogy titkolózzon, vagy más képet mutasson magáról, mint amilyen valójában, az a hatékonyság rovására megy” – magyarázta a vezérigazgató-helyettes.

A nyitott vállalati kultúra egyik alappillérét jelenti, hogy a munkáltató csak a teljesítményt nézi és minden munkavállaló elfogadja a másikat. Azaz a vállalat mindenkihez szól és mindenkit vár, aki rendelkezik megfelelő szakmai tudással, tehetséges, és hajlandó folyamatosan tanulni.

 

TÁMOGATOTT TARTALOM

A cikk megjelenését a Vodafone Magyarország támogatta.