Az idén várhatóan lassul, jövőre valamelyest gyorsulhat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tevékenység területéhez tartozó gazdaságok növekedési üteme, tükrözve a világgazdasági folyamatokat és főleg a török gazdaság megtorpanását. A londoni pénzintézet szerdán ismertetett átfogó tavaszi előrejelzésében ugyanakkor javította a magyar gazdaság idei növekedésére adott prognózisát.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított bank a magyar gazdaságban az idén 3,7%-os, 2020-ban 2,9%-os növekedéssel számol. Az EBRD 0,4%-ponttal javította a magyar hazai össztermék (GDP) idei egész évi növekedési ütemére adott becslését az előző, novemberben kiadott előrejelzéséhez képest, abban a prognózisban ugyanis még 3,3 százalékos magyarországi növekedési becslés szerepelt 2019-re.
A magyar gazdaságról az EBRD-jelentés kiemeli, hogy a 4,9 százalékos tavalyi GDP-növekedés fő hajtóereje a hazai kereslet volt. A bank hangsúlyozza azt is, hogy az állami és a magánszektorbeli beruházások együttes értéke figyelemreméltó ütemben, 16,5 százalékkal nőtt; a közép-európai és a balti térségben ez volt a legnagyobb beruházási növekmény 2018-ban.
A háztartások fogyasztási aktivitása továbbra is élénk, elsősorban a bruttó nominálbérek erőteljes növekedése miatt, a fő külső kereskedelmi partnergazdaságok kereslete azonban az idei évtől várhatóan gyengül, és ez lesz a magyar gazdaság valószínűsíthető idei növekedési lassulásának fő oka – áll az EBRD előrejelzésében. A bank szerint ugyanakkor ezt a külső keresleti gyengülést is részben ellensúlyozza az erőteljes béremelkedés és a kétszámjegyű ütemben növekvő vállalati hitelellátás hajtotta hazai kereslet.
A magyar gazdaság annak ellenére gyorsul, hogy az EBRD-országok teljesítménye romlik. Az idei évben a tagállamokban 2,3%-os növekedésre lehet számítani, ami 0,3%-ponttal alacsonyabb, mint a 2018. novemberi előrejelzés, és jóval alulmúlja a tavalyi 3,4%-ot. Jövőre azonban már gyorsulás várható, az EBRD prognózisa szerint 2,6%-os lehet a GDP-növekedés a tagországokban.
Az EBRD szerint most a legnagyobb kockázat a globális protekcionizmus a tagországok növekedésére nézve, miközben a Brexit kimenetele is bizonytalan és a geopolitikai kockázatok sem múltak el.
A kelet-közép-európai, valamint a balti országok a tavalyi 4,7%-os GDP-növekedés után 3,8%-kal bővülhetnek idén, jövőre pedig ennél is lassabban, 3,2%-kal nőhetnek ezek az országok. Az országok növekedésére nézve a fejlett európai országok lassulása jelenti a legnagyobb kockázatot – írja az EBRD.
A török gazdaság rontja az egész EBRD-régió teljesítményét. Törökország gazdasága 1%-kal csökkenhet idén, jövőre azonban már 2,5%-kal nőhet a GDP. A líra gyengülése és a magas kamatot nyomást gyakorolnak a fogyasztásra és beruházásokra, miközben az export pozitívan járulhat hozzá a növekedéshez.