Elhalasztották az azonnali fizetési rendszer idén júliusi indulását, azonban a jövő évi bevezetéssel még mindig Európa élvonalába tartozhatunk a nagyszabású banki fejlesztéssel. Három olyan országot vizsgáltunk meg, ahol már évek óta működik a rendszer: Indiát, Lengyelországot és Nagy-Britanniát. A külföldi tapasztalatokból láthatjuk, mennyire írja át az életünket egy ilyen rendszer bevezetése.

Lengyelország

Lengyelországban 2012 júniusában indult el az azonnali fizetési rendszer, amelyhez a magyarral ellentétben, nem kötelező a csatlakozás. Ugyanakkor tavaly év végéig mintegy 24 bank, fizetési szolgáltató csatlakozott a rendszerhez az indulás óta. 2016 eleje óta mintegy 1,3 millió tranzakciót bonyolítottak a rendszeren 5,2 milliárd zloty értékben, a tranzakciók összértéke és száma hónapról hónapra növekszik.

A rendszer a magyarhoz hasonlóan az év minden napján – bankszünnapokon – is működik éjjel-nappal, a vállalati és a lakossági ügyfelek is használhatják. Bár egy tranzakció felső határa 100 ezer zloty kb. 7,5 millió forint), a naponta küldhető tranzakciók értéke korlátlan. Az azonnali rendszert is a központi átutalási infrastruktúrákat üzemeltető állami szereplő kezeli.

A lengyelek általában véve nyitottak az újdonságokra, a 38,5 millió fős országban 50 milliónál is több mobiltelefont használnak, vagyis majdnem másfélszer többet, mint ahányan az országban élnek. Mindezek fényében nem meglepő módon a mobilfizetés mindenféle formáját szívesen veszik igénybe, így az azonnali rendszerre épülő Blik nevű mobilfizetési rendszert is, melyet személyek közötti pénzküldésre, bolti és online mobilfizetésre is használhatnak.

A mobilfizetési rendszer a mobilszámok regisztrációján keresztül működik, a másodlagos azonosítókat a Blik központi rendszere tárolja. Amikor valaki fizetést kezdeményez, akkor a telefonszámát összepárosítják a központi adatbázisban tárolt 26 jegyű IBAN bankszámlaszámával. A tranzakció ezután másodperceken belül zajlik le.

Lengyelország élen jár az elektronikus fizetések egyéb,már elterjedt formáinak alkalmazásában, vagyis a hagyományos és NFC-s kártyás fizetésekben is. Az országban 36 millió bankkártyával fizetnek a boltokban és online.

(forrás:Instapay)

India

Indiában is már évek óta működik azonnali fizetési rendszer, a Facebook, a Google, a helyi bankok és fizetési szolgáltatók is fizetési megoldásokat fejlesztettek erre. India példáját azért is elemeztük részletesen, mert a nálunk aktívan jelen lévő tech-óriások is kellően vonzónak tartották a piacot arra, hogy belépjenek a bankok piacára a saját megoldásukkal.

Nemrégiben jelentették be, hogy Indiában indít személyek közötti és bolti mobilfizetési megoldást az Amazon a helyi azonnali fizetési rendszerre, vagyis azon a piacon jelennek meg a szolgáltatással, ahol a bankok mellett már a Google és a Facebook (WhatsApp) is jelen van. Az Amazon a bolti mobilfizetést QR-kóddal oldja meg, és a tárca személyek közötti fizetésekre is alkalmas.

Itthon ugyan jövő évre halasztották az azonnali fizetési rendszer elindítását, de nem csodálkoznánk, ha egyszer az említett bigtechek is megjelennek a hazai piacon az erre épülő megoldásukkal. Az Indiában szerzett tapasztalatokat és fejlesztéseket könnyen lehet, hogy később – amikor a fejlett világban is tömegesen elindulnak az azonnali rendszerek – a bigtechek átvihetik más piacokra, így akár Magyarországra is.

Nagy-Britannia

2008 óta működik Nagy-Britanniában az úgynevezett Faster Payments Scheme, amelyet a brit Pay.UK (nem for-profit) hatóság működtet. Mára gyakorlatilag az összes nagybank (21 bank) és mintegy 400 kisebb szereplő csatlakozott a rendszerhez, amely a hét minden napján, éjjel-nappal működik mintegy 52 millió bankszámlával. Ugyanakkor néhány megtakarítása számla, az összes számla kevesebb, mint 0,1 százaléka nem csatlakozott eddig a rendszerhez.

Egy fontos és nagy különbség a majdani magyar és a mostani brit rendszer között, hogy az átutalások jóváírása ugyan az esetek legnagyobb részében megtörténik másodperceken belül, de néha akár 2 órába is eltelhet, mire a jóváírás megtörténik, és elkölthetővé válik az ellenoldali számlán a küldött összeg, sőt, van, hogy csak a következő banki nyitvatartási napon történik ez meg. Ugyanakkor a rendszer 15 másodpercen belül küld egy visszajelzést arról, hogy sikeres volt-e a tranzakció.

Hasonlóan működik ez most a bankkártyás fizetéseknél is: habár a tranzakció elszámolásra kerül a kártyatársaság rendszerében, a jóváírás a kártyaelfogadó számláján csak később történik meg, ekkor válik elkölthetővé az összeg. Akkor lassabbak (nem azonnaliak) a tranzakciók, ha a küldő vagy fogadó bank nem közvetlenül csatlakozik a Faster Paymentshez, illetve ha a tranzakció a banki nyitvatartáson kívüli időben történik.

A rendszer 2018-ban volt épp 10 éves, eddig az időpontig 9 milliárd tranzakciót kezelt 6 ezer milliárd font értékben. Legfeljebb 250 ezer font értékű tranzakció küldhető be a rendszerbe, ma már csak az e feletti összegek és a csoportosan beküldött átutalások (pl. egy nagyvállalat által küldött fizetések) kerülnek másik, nem azonnali rendszerbe.

Azonnali fizetési rendszer Magyarországon

Az azonnali fizetési rendszer nem csupán azt jelenti, hogy az átutalásaink – akár e-mail címre vagy más másodlagos azonosítókra utalva is – azonnal elérhetők lesznek a fogadó fél számláján 0-24 órában az év minden napján, hanem hosszabb távon erre új fizetési szolgáltatások is épülhetnek. Ilyen lehet majd egy pl. QR-kódra épülő bolti fizetési rendszer, személyek közötti pénzküldési szolgáltatás, vagy éppen a fizetési kérelem tranzakciós típusra épülő új típusú szolgáltatás, mely a sárga csekkek és a készpénz új alternatívája lehet.

Az azonnali fizetési rendszer (AFR) legfontosabb paraméterei:

• Minden bank csatlakozik a rendszerhez, mely 2020. márciusában kezdi meg éles működését,
• az azonnali rendszer egész évben, 0-24 órában, a hét minden napján működik, a tervezett karbantartásra legfeljebb évente 24 órája lesz a bankoknak,
• a tranzakciók tipikusan 1-2 másodpercen (de maximum 5 másodpercen) belül teljesülnek, a pénz a címzett számlájára kerül, és akár egyből el is költhető,
• a magyar központi rendszert eleve úgy építik meg, hogy később az európai uniós SEPA szabványoknak is megfelelhessen, illetve később eurós fizetési tranzakciókat is képes legyen kezelni,
• a magánszemélyek esetében minden 10 millió forint alatti átutalás azonnali lesz. (Kivételt jelentenek a papír alapon benyújtott utalások, és az átutalási megbízás alapján későbbi értéknappal teljesítendő tételek),
• a vállalatok és egyéb szervezetek által indított utalások esetében csak a 10 millió forint alatti és egyedi, egyesével benyújtott utalásokra vonatkoznak az új, kötelező szabályok. A több, egyedi utalást tartalmazó kötegek feldolgozási módjáról a bankok üzletszabályzataikban és az ügyfeleikkel kötött szerződéseikben szabadon rendelkezhetnek.
• Az azonnali fizetési rendszerben másodlagos bankszámla azonosítóval is indíthatók utalások, mint pl. mobiltelefonszám vagy e-mail cím, és egy új típusú tranzakció, a fizetési kérelem is szerepel benne. Ezek segítségével egyrészt csak e-mail vagy telefonszám megadásával is utalhatunk majd (bankszámlaszám ismerete nélkül), másrészt bolti mobilfizetési és személyek közötti fizetési megoldások is születhetnek.
• A fizetési kérelem esetében a nem pénzforgalmi (pl. közüzemi) szolgáltatók akár a számlavezető bankjukat kikerülve, közvetlenül is csatlakozhatnak a központi infrastruktúrához. Mindenki ugyanazt az ügyfélbarát szabványt fogja használni.