A második negyedévben 4,7%-kal növekedhetett a magyar gazdaság a Portfolio által megkérdezett elemzők előrejelzése szerint. Amennyiben a piaci konszenzus helyesnek bizonyul, akkor továbbra is dinamikus GDP-növekedést jelenthet holnap a KSH, igaz, az első negyedéves 5,3%-os tempóhoz képest már lassulunk.
Az első negyedévben kirobbanó erőt mutatott a magyar gazdaság, hiszen közel 20 éve nem látott ütemben növekedett. Az 5,3%-os GDP-növekedéshez egyaránt hozzájárult a gyors bérnövekedés, a foglalkoztatás bővülése, az uniós források költése, a magánberuházások lendületes élénkülése. Sőt, még az is, hogy a feldolgozóipar kapacitásbővítései ellensúlyozni tudták a lanyhuló európai gazdaság miatt csökkenő külső keresletet. Az állam is erőteljesen támogatta ezt a növekedést keresletélénkítő gazdaságpolitikájával: negatív reálkamattal, gyenge forinttal, laza költségvetéssel, intenzív uniósforrás-felhasználással, bérnövekedés-ösztönzéssel. Egyszóval ebben az időszakban minden összejött.
2019.06.25 10:32 Nem mázli és nem csoda: Miért nő 5%-kal a magyar gazdaság?
A fő kérdés, hogy a második negyedévben ugyanilyen tempóban folytatja-e a menetelést a magyar gazdaság.
– mondja Virovácz Péter. Az ING vezető elemzője a 4,7%-os piaci konszenzushoz képest kissé alacsonyabb, 4,5%-os GDP-növekedést vár. Azt ő is hozzáteszi: az első negyedév kiemelkedő teljesítménye után várhatóan továbbra is robusztus marad a GDP-növekedés: a teljesítmény még mindig elég lehet az Európai Unió élmezőnyébe. Az első negyedévhez képesti lassulás várhatóan minden területen jelentkezik majd. Virovácz a kiskereskedelmi adatok alapján arra számít, hogy a szolgáltatások (felhasználási oldalról a fogyasztás) növekedéshez való hozzájárulása mérséklődik, de továbbra is a legfontosabb eleme marad a gazdaság teljesítményének. Az ipar lassulása a nettó export hozzájárulását mérsékelheti számottevően, miközben az építőipar jelentős fékezése (főként a bázishatás és a kapacitáskorlátok nyomán) a beruházások csökkenő hozzájárulásában érhető majd tetten. Egyedüli tételként a mezőgazdaság lehet, ami negatív kontribúciójával ténylegesen visszahúzhatta a GDP-növekedést a második negyedévben.
A havi adatok és a friss előrejelzések alapján a magyar gazdaság a második negyedévben is immunis lehetett a nemzetközi környezet drasztikus romlására. Az ipar és az építőipar termelési volumene ugyan a második negyedévben már nem növekedett tovább az első negyedévhez képest, de éves alapon még mindig jelentős a hozzájárulása a növekedéshez. Számításaink szerint a két gazdasági terület akár 1,5-2 százalékpontot is hozzátehet a GDP-növekedéshez, ez pedig a belső fogyasztási kereslet által húzott szolgáltatások mellett bőven elegendő a robusztus GDP-növekedéshez. Utóbbi kapcsán Regős Gábor, a Századvég vezető elemzője fogalmaz meg egy negatív kockázatot: a nyugat-európai gazdaságok lassulása a turizmusra is hatással lehet.
Hasonlóképpen látja a makroképet Halász Ágnes, az Unicredit közgazdásza.
Az első fél év erős adatai az elemzőket sokkal optimistábbá tették az idei gazdasági növekedést illetően. Májusban úgy gondolták, hogy 3,8%-os lehet az idei átlagos GDP-növekedés, most ez óriásit ugrott, és 4,5%-os bővülésre számítanak. Ez természetesen lanyhább második fél évet jelent, ám a lassulás visszafogott lehet.
Jövőre viszont már karakteresebb fékezést láthatunk, így a 2020-as növekedés 3% körülire mérséklődhet. Amennyiben valóban ez a pálya vár a magyar gazdaságra, sok okunk rövid távon nem lehet panaszra: a 2013 és 2020 közötti átlagos GDP-növekedés 3,6% lenne.
