Húsz év múlva a rák és a cukorbetegség is a legyőzött betegségek közé fog tartozni – vetíti előre a Deloitte nemzetközi szakértői csapata legutóbbi, az egészségügy jövőképét bemutató elemzésében. Szerintük az adatok és a nyílt, de biztonságos platformok forgathatják fel az egészségügyet, amely a jövőben sokkal inkább fog az egészség és jóllét fenntartására fókuszálni a betegségek helyett.

A Deloitte várakozása szerint a megelőzésre helyezett hangsúly és a korai felismerés meghatározóak lesznek az egészségügy jövője szempontjából. Ezeknek köszönhetően pedig néhány esetben a betegség kezdete későbbre tolódhat, vagy teljesen eltűnhet. Ehhez nélkülözhetetlenek lesznek a szofisztikált tesztek és eszközök, melyek segítségével otthon is felállítható lesz a diagnózis.

A jövő egészségügyi rendszere alapjaiban fog különbözni a maitól, ugyanis annak központjában a fogyasztók lesznek. Nemcsak a saját egészségükről szóló részletes információkkal rendelkeznek a fogyasztók, hanem birtokolni fogják azokat és így központi szerepet játszhatnak a saját egészségüket és jólétüket érintő döntésekben.

A folyamatosan keletkező, és állandóan elérhető adatoknak köszönhetően az iparág szereplői között szorosabb együttműködés jön létre, egyúttal pedig a legújabb szolgáltatásokat új belépők és piacot felforgató szereplők fogják nyújtani. A beavatkozások és terápiák sokkal precízebbé, sokkal összetettebbé válnak, miközben olcsóbbak lesznek és kevésbé invazívak.

Hogy néz majd ki az egészségügyünk 2040-ben?

Neal Batra, David Betts és Steve Davis, a Deloitte amerikai munkatársai által jegyzett elemzés kimondja: az egészségügy átalakulását várhatóan a digitális átalakulás fogja vezetni. Az ellátás a beteg, a fogyasztó körül fog forogni, nem pedig intézménycentrikus lesz, mint most. Mára a hordozható eszközök nyomon követik minden lépésünket, követik alvási mintáinkat, pulzusszámunkat, annyira mélyen integrálódtak az életünkbe, amit korábban nem is tudtunk elképzelni. És ez a trend csak tovább gyorsul. A szenzorok következő generációja például már nem a hordozható eszközökön lesz elérhető, hanem láthatatlanná válnak és folyamatosan működni fognak.

Több medtech (egészségügyi technológiai) vállalat már most bioszenzorokat és szoftvereket épít be különböző eszközökbe, amelyek szintén adatokat gyűjthetnek a fogyasztókról. A fejlett kognitív technológiák pedig képesek lesznek az adatok és paraméterek azonnali mérésére és személyre szabott értékelésekre. Innen pedig már kézenfekvő, hogy az adatokra és a személyre szabott (támogató) mesterséges intelligenciára építve valós idejű mikrobeavatkozások történjenek az adott beteg érdekében, ezzel pedig előáll az adott beteg precíziós jóléte.

A tanácsadó cég szakemberei azt is előrevetítik, hogy a fogyasztók a lábukkal és a pénztárcájukkal fognak szavazni a jövőben, ugyanis hozzászoktak már a digitális transzformációkhoz (például az e-kereskedelemben és a közlekedésben), ezért el fogják várni, hogy az egészségügyi fejlesztések is legalább hasonló utat járjanak be.

Klikk a képre!

Miért fontos, hogy milyen lesz a jövő egészségügye?

Közhely, de igaz, hogy az egészségünk mindennél fontosabb. És ez a jövőben sem lesz másképp. Mindannyian kapcsolatba kerültünk már valamilyen szintig az egészségügyi ellátórendszerrel és ez így lesz a következő években is. Az egészségügyi ellátás és szolgáltatások költsége pedig minden szereplőt közvetlenül érint, legyen az magánszemély, család, munkáltató, helyi önkormányzat, állami költségvetés.

A szakértők amerikai példákat hoznak fel: 133 amerikai legalább egy krónikus betegségben szenved élete során és számuk az elmúlt években folyamatosan emelkedett. A kórházi ellátás az egészségügyben elköltött összegek egyharmadáért felelős az Egyesült Államokban és a krónikus megbetegedéseket 80%-ban kórházakban kezelik.

A fogyasztók jellemzően akkor találkoznak az egészségügyi rendszerrel, amikor betegek lesznek, ezzel szemben a jövőben sokkal nagyobb szerep fog jutni a jólétnek és a megelőzésnek, szemben a kezeléssel. 2040-re lényeges változás fog bekövetkezni ennek mentén az egészségügyre fordított kiadásokban: több megy majd a jólét megőrzésére és a betegségek megelőzésére, és kevesebb majd az állapotfelmérésre és a betegségek kezelésére. Ez logikus folyamatnak tűnik annak fényében, hogy ha több pénz megy megelőzésre, akkor kisebb eséllyel alakulnak ki komoly betegségek, így pedig az egészségügyi büdzsét is újra lehet strukturálni. Mindezt széles körben végrehajtva az egész népesség egészségügyi helyzete javulhat.

Klikk a képre!

A Deloitte szakértői nem számítanak arra, hogy 2040-ig az összes betegség eltűnik a Földről, azonban az új fejlesztéseknek köszönhetően javulhat a korai felismerés és a proaktív beavatkozás esélye. Ezzel pedig a katasztrofális költségek és kiadások is elkerülhetőek.

Jönnek az új szereplők

Az egészségügy területén új szolgáltatások vannak kialakulóban, köszönhetően például az olyan cégek megjelenésének, mint az Amazon, a Google vagy az Apple, akik át akarják alakítani a piacot és újraértelmezni az egészségügyet. Várhatóan a Deloitte Technology Fast50 programban is egyre jelentősebb számban vesznek majd részt az egészségügyet átformáló vállalkozások – vetítette előre Tancsa Zoltán, a Deloitte Technology Fast 50 hazai programvezetője.

A Deloitte nemzetközi szakértői azzal is foglalkoznak, hogy a meglévő piaci szereplők hogyan készülhetnek az egészségügyben várható földindulásra.

A kórházak a jövőben már nem lesznek az egészségügyi ellátás központi intézményei, a központban ugyanis a betegek, fogyasztók lesznek. Az intézmények, amelyek a jövőben is az ellátással szeretnének foglalkozni, azon kezdhetnek el gondolkozni, hogy miként kerülhetnek közelebb a betegekhez, mind fizikálisan, mind digitálisan. Ennek érdekében a középtávú stratégiák között szerepelhet a beteg önkiszolgálása, a távoli egészségügyi megoldások létrehozása, a digitális megoldások. Az egészségbiztosítók valószínűleg új üzlet modellt dolgoznak ki, amely túlmutat a betegek aktuális betegség igényein. Sokkal inkább adatgyűjtőkké, tudományos motorokká és/vagy platforminfrastruktúra építővé válnak. Az általuk birtokolt adat értékké válik, melynek mentén új bevételi forrásokra tehetnek szert. Az orvosi eszközgyártó társaságok a megelőzés szerepének felértékelődésével új piacokat szerezhetnek, azonban az új lehetőségeket önállóan nem biztos, hogy ki tudják aknázni, ezért egyre inkább az egészségügyi szektoron kívüli szereplőkkel fognak szövetkezni. A biotechnológiai gyógyszergyártók a jövőben egyre hatásosabb személyre szabott terápiákkal állnak elő, amelyek sokkal inkább a betegségek gyógyítását szolgálják, nem pedig a tünetek kezelését. A gyógyszerárak ennek megfelelően emelkedhetnek, ahogy a terápiák sokkal célzottabbá és eredményesebbé válnak.

A tanácsadók azt vetítik előre, hogy az iparágban megjelenő diszruptor vállalkozások, startupok és technológiai cégek együttműködőek igyekeznek lenni a szektor meglévő szereplőivel, ugyanis náluk nincs egészségügyi szakértelem, szabályozói tapasztalat, célzott fogyasztói bázis.

Ha a Deloitte nemzetközi csapata által vázolt jövő mentén valósul meg az egészségügy átalakulása, akkor szerintük egészségesebb népességet és az egészségügyi kiadások drámai mértékű csökkenését várhatjuk.

– zárják elemzésüket.