Jól bekezdett idén a Telekom, mármint ami a bevételeket illeti, minden szegmensben nőtt a cég, a motor továbbra is a készülékértékesítés és a mobil adat, és végre az észak-macedón leánycégnél is van növekedés. Alaposan megemelkedtek viszont a költségek is, a készülékértékesítéshez kapcsolódó költségek is megugrottak, de masszív végkielégítést is fizetett a Telekom, ráadásul frekvenciahosszabbításra is költött a cég. A szabad cash flow masszív pénzkiáramlást mutat, ennek ellenére továbbra is részvényenként 27 forint osztalékkal számol a menedzsment az idei eredmény után.

A összes bevétel nagyjából a vártnak megfelelő, az EBITDA azonban jóval magasabb, a működési és az adózott eredmény viszont jóval alacsonyabb volt az első negyedévben, mint amire az elemzők számítottak. Az EBITDA nagyrészt technikai hatás miatt lett a vártnál lényegesen magasabb, az IFRS 16 bevezetésének hatása nélkül csupán 41, 3 milliárd forint lett volna, ami viszont már 3,5 százalékkal elmaradt volna az elemzők által várttól. Ha így nézzük, akkor az összes bevétel a vártnak megfelelő volt, onnan lefelé azonban a fontosabb eredménysorokon jóval a várt alatt alakultak a számok.

A bevételek kifejezetten jól alakultak, annak ellenére, hogy a menedzsment egész évre enyhe csökkenéssel számol, az első negyedévben 5,5 százalékkal közel 159 milliárd forintra nőtt az összes bevétel. Minden fontosabb szegmens, a mobil (+8,4%), a vezetékes (+2,1%) és a Rendszerintegráció/IT (+3,1%) is nőtt. Ami húz: készülékértékesítésből és mobil adat értékesítésből származó bevételek. Örömteli, hogy az észak-macedóniai leánycég bevételei is tovább nőttek, a negyedévben 2,6 százalékkal 13,1 százalékra, de csak hogy helyén kezeljük a dolgokat, a leánycég nagyjából annyi bevételt termel összesen, mint amekkora Magyarországon vezetékes szélessávú internet szolgáltatásból.

A készülékértékesítés brutálisan felpörgött, a mobil szegmensben 23,5 százalékkal 21,4 milliárd forintra, a vezetékes szegmensben 39 százalékkal 5,7 milliárd forintra ugrottak a bevételek, amelyek a negyedévben a csoport bevételének már közel hatodát adták. A Telekom azzal magyarázza a szegmens bevételeinek felfutását, hogy erős az okos eszközök iránti kereslet, Magyarországon az értékesítési mix-ben megnőtt a drágább készülékek aránya, Észak-Macedóniában pedig nőtt az okostelefon eladások volumene, de nem lennénk meglepődve, ha – nagyon logikusan – a Digi magyarországi mobilpiaci érkezése miatt igyekezne magához láncolni az ügyfeleket támogatott készülékekkel és 1-2 éves hűségidővel a Telekom. Tavaly egyébként a Magyar Telekom volt a mobiltelefonok és táblagépek legjelentősebb online értékesítője, övé volt a piac harmada.

A rendszerintegrációs/IT bevételek növekedésében látszik némi lassulás, de emögött a cég szerint szezonalitás és magas bázishatás állt, egyelőre nem látszik a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 4iG közbeszerzési sikereinek elszívó hatása (ott egyébként is csak az elmúlt hetekben pörögtek fe az események). A bevételek növekedése mögött elsősorban a közszférának végzett hardver és szoftver megoldás szállítási projektek állnak. A szegmens a Telekom bevételeinek több mint 13 százalékát szállította a negyedévben.

Az EBITDA egy kis magyarázatra szorul. Úgy nőtt 9 százalékkal 46,4 milliárd forintra, hogy 5,1 milliárd forintos hatása az IFRS 16 bevezetésének volt, ha azt kivesszük a képből, akkor 2,9 százalékkal 42,3 milliárd forintra csökkent volna az EBITDA. A visszaesés annak tudható be, hogy a magyar operációban 3 milliárd forint végkielégítési költség miatt ugrottak meg a személyi költségek. A negyedévben fizette be a távközlési adót is a Telekom, ennek összege közel a tavalyi szinten (6,2 milliárd forint) maradt. Jelentősen nőttek viszont az egyéb közvetlen költségek (+16,4%) a magasabb eladások miatt megemelkedtek a készülékértékesítési költségek is, de nőttek a TV tartalom kifizetések is.

A szabad cashflow az egy évvel korábbi -10 milliárd forint után idén -25,9 milliárd forint volt, a csökkenés mögött a 2100 MHz-es frekvencialicensz hosszabbításának kifizetése (11 milliárd forint) és kedvezőtlenebb működőtőke alakulás áll.

Az erős első negyedéves bevételnövekedés ellenére egész évre enyhe csökkenéssel számol a menedzsment, az EBITDA 1-2 százalékkal növekedhet, az idei eredmény után pedig az elmúlt években jellemző 25 helyett már 27 forint osztalékot fizethet részvényenként a Telekom.

A Magyar Telekom részvénye EV/EBITDA alapon továbbra is az egyik legolcsóbb az európai távközlési vállalatok papírjai között, igaz, a Telekomnál – a menedzsmenthez hasonlóan – az elemzők sem számítanak érdemi EBITDA-bővülésre.

A szerdai 460 forintos záróárral és a 27 forintos előretekintő egy részvényre jutó osztalékkal kalkulálva közel 5,9 százalékos osztalékhozam adódik, közel 3 százalékponttal magasabb, mint a 10 éves magyar állampapírhozam.