A teljes kamatkiadás harmadát már a lakossági állampapírok után fizetné ki az állam 2020-ban – derül ki a költségvetési törvény tervezetéből. Az állomány folyamatos felfutása után már 340 milliárd forintnyi kamathoz juthatnak a háztartások. Ebből az is kiderül, mennyire drága finanszírozást jelent az államnak a lakossági állampapírok felpörgetése, részben ennek köszönhetően szakadhat meg a trend, és emelkedhet ismét a kamatkiadások összege.

Mi lesz jövőre az adóssággal?

Az idei év végére várható 68,6 százalékról 2020-ban 65,5 százalékra csökkenhet a GDP-arányos államadósság a kedden benyújtott költségvetési törvénytervezet szerint. Persze az adósság nominális összege így is tovább emelkedik majd, bő másfél év múlva 31 974,1 milliárd forint lehet a 48 779,5 milliárdos nemzeti össztermék mellett.

Tavaly év végén 29 032 milliárd forint volt az államháztartás bruttó adóssága, az idei költségvetésben pedig 31 430,6 milliárdos terv szerepel. Vagyis ha bejönnek a kormány várakozásai, akkor jövőre már majdnem összejöhet a stagnáló adósságállomány, alig 500 milliárdos növekedéssel számolnak. Ennek oka, hogy a költségvetési tervezet elmozdul a szigorúbb büdzsé felé, a csökkenő deficit pedig kisebb adósságnövekedést jelent. Ahhoz, hogy egyszer az adósság összege is stagnáljon vagy csökkenjen pénzforgalmi alapon nullás vagy többletes költségvetésre lenne szükség.

Jövőre már több kamatot fizethet az állam

A költségvetési törvényjavaslat alapján egy fontos fordulat is jöhet 2020-ban: az utóbbi évek folyamatos csökkenése után több lehet az állam kamatkiadása, mint idén.

Ennek két fő oka lehet:

• Egyrészt a jelenlegi kirívóan alacsony hozamkörnyezet valószínűleg nem marad fenn, a kormány is számolhat a piaci hozamok lassú emelkedésével, vagy legalábbis nem lesz már akkora javulás, hogy ellensúlyozza a nominális adósságnövekedésből fakadó kamatkiadás-növekedést.
• Másrészt a lakossági állampapírok egyre nagyobb arányt képviselnek a teljes adósságon belül, ezekre pedig magasabb kamatot fizet ki az állam, hiszen ezzel tudja bevonzani a háztartások megtakarításait.

Ha a kamatkiadások szerkezetét vizsgáljuk, akkor jól látszik az elmúlt évek tendenciája: egyre kisebb GDP-arányos adósság mellett folyamatosan nő a lakosságnak kifizetett kamat összege, miközben devizában egyre kevesebbet kell fizetnie az államnak. A jövő évi tervek így néznek ki:

• A külföldi devizakötvényekre 129,5 milliárdos kamatot terveztek be.
• A forint államkötvények kamatai 539,1 milliárdot tehetnek ki.
• A lakossági állampapírokra összesen 341,5 milliárd forintot fizethetnek.
• A kincstárjegyekre, valamint az egyéb forint- és devizahitelekre kisebb, 10-30 milliárdos összeg juthat.

A grafikonon látszik, hogy az utóbbi években elsősorban a lakossági állampapírokhoz kötődő kamatkiadás emelkedett, vagyis miközben a teljes kamatkiadás gyakorlatilag stagnált, annak szerkezete átalakult. Ebben egyrészt szerepe van annak, hogy a devizaadósság jelentősen leépült, a teljes adósságon belül már csak 20% van devizában, ezzel automatikusan csökkent a kifizetett kamat is. Másrészt a leépülő külső adósságot belső, elsősorban lakossági forrásból fedezte az ÁKK.

Tényleg drága a lakossági állampapír?

A lakossági állampapírokkal kapcsolatban sokszor elhangzik kritikaként, hogy a kamatozásuk magasabb, vagyis az állam szempontjából kifejezetten drága finanszírozási formát jelentenek. Éppen ezért érdemes megnézni a teljes állományra vetített kamatot.

Először a jelenlegi állományokat érdemes megnézni. Tavaly év végén nagyjából 7500 milliárd forint volt a lakossági állampapírok állománya, ezekre a 2018-as tervek szerint 182,5 milliárd forint kamatot fizettek ki, ami 2,4%-os állományra vetített kamatnak felelt meg.

Ez két esetben emelkedhet 340 milliárdra jövőre:

• Vagy az állománynak kell jelentősen emelkednie a következő másfél évben. Erre van esély az új szuperállampapírral, ami az első hírek szerint komoly lakossági rohamot okozott a forgalmazóknál. Ráadásul a kormány terve az, hogy a következő öt évben megduplázza a lakossági állampapír-állományt.
• A másik lehetőség, hogy emelkedik a lakossági papírok átlagos kamata, amire szintén van esély, hiszen az új termék minden eddiginél vonzóbb kamatozással került a piacra.

A másik oldalról a lakossági állampapírok előnye, hogy az utánuk kifizetett kamat az országban marad, a hazai kisbefektetőket gazdagítja. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem viszik ki a pénzt az országból, itthon fektetik be vagy költik el. Utóbbi kézzelfogható előnye lehet a fogyasztás növekedése, hiszen a kifizetett kamat a tulajdonosok jövedelmét növeli.