Elképesztő ütemben fejlődik a raktározás és csomagolás területe, mindez már Magyarországon is tetten érhető. A Portfolio Smart Logistics konferenciájának délutáni szekciójában gyártó és logisztikai cégek osztották meg tapasztalataikat azzal kapcsolatban, hogyan tud ma egy automata és robotizált raktár és csomagolórendszer profitábilisan működni, és mi kell ahhoz, a pénzen felül, hogy ilyen fejlesztéseket végre lehessen hajtani. Ami biztosan kiderült: hatékonyságban még van hova fejlődni.
Homolya Péter, a Golden-Pack Hungary Kft. elnök-vezérigazgatója a csomagolóipari újdonságokról és fejlődési irányokról beszélt. Előadásában kiemelte a jó csomagolóanyagok fontosságát, ami nemcsak az áru védelmét szolgálja, hanem a biztonságot is. Egyre többször és egyre több helyen fordul elő ugyanis, hogy számos termék eltűnik a raklapokról, ami egy jó csomagolóanyaggal elkerülhető lenne. Erre már számos megoldás van, mint különféle okos címkék és ragasztószalagok.

Csorba László, a Magyar Posta logisztikai igazgatója a postai trendeket emelte ki. Ismertette, hogy a Magyar Posta árbevételének jelentős részét még mindig a levélküldemények adják, de dinamikusan nő a csomaglogisztikai terület. A cég belföldi csomagvolumene tavaly több mint 22 millió darabot tett ki, ez évek óta folyamatos növekedést mutat. Várakozási szerint a kisebb csomagszállító cégek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a fokozódó verseny miatt, de a különféle fogyasztói igények miatt nekik is meglesz a helyük a piacon. A fejlesztési irányokkal kapcsolatban elmondta, hogy a hangsúly az informatikai fejlesztéseken van, igyekeznek növelni a hálózati hatékonyságot, fejleszteni a Depo-hálózatot, és egyre több területet automatizálni.

Fülep József, a Trans-Sped kereskedelmi igazgatója a raktározás jövőjéről beszélt, szerinte már inkább kényszer, mint lehetőség a folyamatok automatizálása, ezt bizonyítja, hogy az elmúlt 7 évben a garantált bérminimum majdnem duplázódott Magyarországon a KSH adatai szerint. Nincsenek még logisztikai szolgáltatók által létrehozott automatizált raktárak, de igyekeznek a gyártócégekkel összedolgozva ebben változást elérni. Ezek a projektek azonban minimum 1,5-2 évig tartanak, ehhez 8-10 évre vonatkozó szerződések kellenek, sztenderdizált folyamatok és folyamatos csomagolás-fejlesztés.

Az előadásokat követő panelbeszélgetésben tovább folytatták a raktár- és csomagolástechnológiában várható fejlődési irányokról a beszélgetést, a résztvevőket Dr. Nagy Judit, a Corvinus Egyetem adjunktusa kérdezte.

• Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. tulajdonos ügyvezetője kiemelte, hogy a gyártás és a forgalmazás is elképesztő mértékben bővül, sokszor csak rohan az ember a fejlesztések után. Szerinte a nagy kérdés inkább az, hogy a logisztikai vagy a gyártócégeknek kell a fontosabb fejlesztéseket megejteniük. Szerinte az automatizálásnak van jövője, éves szinten tízmilliós nagyságrendben lehet ezzel spórolni a költségeken. Kitért arra is, hogy a raktárak egyre inkább magasabbak, erre mennek a fejlesztések, de a régi raktárak között Magyarországon még találni olyan nagyokat, mint egy Jurassic Park.
• Kardos Péter, az SSI SCHÄFER ügyvezető igazgatója szerint az automatizációt nem lehet egysíkúan felfogni és egy síkra felhúzni, mert iparágtól függően eltérő automatizálási folyamatok kellenek, illetve ez egészen apró folyamatokban is fellelhető. A robotok nagyobb számú használata inkább a palettázás és repalettázás folyamatában vannak jelen, a gépgyártásban és élelmiszeriparban ezek már igen elterjedt folyamatok.
• Pósfai Csaba, a Gyermelyi Vállalatcsoport tésztagyár igazgatója elmondta, hogy a raktározás és a gyártás is nagy fokú automatizáltsággal bír már a cégnél, de igyekeznek a már meglévő folyamatokat is minél hatékonyabbá tenni. Szerinte a hagyományos logisztikai rendszerek már nem biztos, hogy elegendőek a mai világban, fontosak a fejlesztések, ennek pedig elengedhetetlen része az automatizálás.
• Varga János, a Vajda-Papír Kft. ellátási lánc igazgatója kiemelte, hogy a hatékonyság növelés a legfőbb cél, hiszen végső soron ez segít a profit maximálásában. Kifejtette, hogy az automatizálással egyik oldalról megszűnik egy probléma, jelen esetben a munkaerő kiváltása, másik oldalon viszont új probléma jelentkezik, mégpedig amiatt, hogy ezeket a rendszereket valakinek működtetnie kell. Igyekeznek a targonca forgalmat minimalizálni az üzemben, ezt főként robotizációval tudják elérni.