Komoly külföldi short pozíciók épültek ki a forint piacán az utóbbi egy hónapban – derül ki az MNB kedden publikált szokásos ábrakészletéből. Ennek ellenére a magyar deviza csak minimális mértékben gyengült, vélhetően a belföldi szereplők vásárlásai ellensúlyozhatták részben a külföldiek forint elleni pozícióit. A következő időszakban a szeptemberi kamatdöntés lehet izgalmas, addig nem valószínű, hogy az MNB jelentősen megmozgatná az árfolyamot.
Megint utaztak a forintra a külföldiek
Július elején komoly forint elleni pozíciók épültek ki a külföldiek részéről a forint piacán, utoljára március végén láttunk ennél erősebb pozicionáltságot a magyar devizával szemben – derül ki az MNB kamatdöntés után közzétett szokásos ábrakészletéből. A hónap első heteiben a nemzetközi befektetők nettó pozíciója meghaladta a mínusz 40 milliárd forintot, akkor szinte senki nem fogadott a forint erősödésére.
Klikk a képre!
|
A fentiek alapján azt gondolhatnánk, hogy érezhetően gyengült a forint az elmúlt hetekben, azonban az árfolyam alig mozdult. Egy hónap alatt az euróval szemben 0,65%-kal gyengült a magyar deviza, a június végén látott 323-as szintről 325 fölé emelkedett csak az euró jegyzése.
Ebből már kezdhet kirajzolódni a kép, amit a jegybank egy másik grafikonja is alátámaszt: részben a belföldi szereplők forint melletti pozíciói ellensúlyozták a külföldiek short állományát. Ennek volt köszönhető, hogy a forint csak minimálisan gyengült június végéhez képest.
Szeptemberig kivárás jöhet
Kedden a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon az MNB Monetáris Tanácsa, és a döntést követő közlemény sem tartalmazott komoly újdonságot. A legfontosabb változás, hogy eddig a jegybank arra számított, hogy az adószűrt maginfláció fokozatosan mérséklődik majd, most viszont már azt gondolják, hogy májusban tetőzhetett a kiemelten figyelt inflációs mutató, majd az év második felében fokozatosan 3 százalékig süllyedhet.
Júniusban 3,5 százalék volt az adószűrt maginfláció, amivel enyhült a nyomás az MNB-n, hiszen távolabb került az érték a jegybanki célsáv tetejétől. A múlt havi inflációs jelentésben a jegybank azt emelte ki, hogy az inflációs folyamatokat kettősség jellemzi: egyrészt a belső fogyasztás az erőteljesebb áremelkedés felé hat, másrészt viszont a külső gazdasági környezet lassulása dezinflációs hatással van. A jelek szerint az utóbbi egy hónapban a második tényező erősödött.
Nem véletlen, hogy a keddi közleményben kiemelten utalt az MNB az EKB és a Fed óvatosságára, illetve a lazításra vonatkozó várakozások erősödésére. Az utóbbi hetekben a befektetők egyértelműen ebbe az irányba mozdultak el, egyes szakértők szerint az EKB már akár csütörtökön kamatot vághat, illetve egy új eszközvásárlási program beindítása is szóba kerülhet, míg a Fed jövő szerdai ülése előtt egyértelműen legalább 25 bázispontos kamatcsökkentést áraz a piac.
Az MNB legközelebb szeptemberben publikálja következő inflációs jelentését, melyben valószínűleg ismét hangsúlyozzák majd a drágulási ütem fokozatos csökkenését. Ha a várakozásoknak megfelelően addigra a két nagy globális jegybank a lazítás útjára lép majd, akkor a Monetáris Tanács is óvatosabb hangot üthet meg, az alapkamat ismételt csökkentése azonban meglepetés lenne.
Erősödnie kellene a forintnak, vagy most van a helyén?
– állapították meg a napokban az UniCredit elemzői.
Az UniCredit szerint a forint utóbbi hónapokban látott alulteljesítését elsősorban az okozta, hogy a versenytársakhoz képest a magyar termelékenység szerény mértékben javult csak. Emiatt az egyensúlyi árfolyam feljebb került. A korábbi tapasztalatok szerint ettől az egyensúlyi árfolyamtól való eltérést két dolog okozta: a magyar kamatkülönbözet a kereskedelmi partnerekkel összehasonlítva, illetve a globális növekedés.