Túlzás nélkül mondhatjuk, a piacot teljesen váratlanul érte a Fiat Chrysler bejelentése, amely szerint egyesülési ajánlatot tettek a Renault-nak. A korábbi híradások ugyanis még arról szóltak, hogy a franciák először újraindítják az egyesülést célzó tárgyalásokat a Nissannal, majd csak ezt követően veszik fontolóra, hogy felvásárlási ajánlatot tesznek az FCA-nak. A hirtelen jött közeledés hátterében több tényező is állhat: a Fiat Chrysler motivációja világos, végre szeretnének egy olyan partnerrel együttműködni, amelynek segítségével sikeresen végighaladhatnak a jövő járműgyártásához vezető úton és amelynek köszönhetően képesek lehetnek megfelelni az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak. A Renault menedzsmentje pedig vélhetően ezzel a húzással akarhatja erősíteni tárgyalási pozícióját a Nissannal szemben. Az összeolvadásnak köszönhetően ráadásul jelentős költségeket is megtakaríthatnának több területen, amely jótékonyan hathatna a közös cég profitabilitására egy különösen nehéz időszakban. Az egyesülés ugyanakkor még nincs kőbe vésve, több buktatója is lehet a tranzakciónak.
A Fiat Chrysler megerősítette a hírt, a vállalat egyesülési ajánlatot tett a Renault-nak, a Fiat Chrysler tervei szerint az egyesített vállalat 50 százalékban az FCA, 50 százalékban a Renault részvényeseinek tulajdonában lenne – írtuk hétfőn.
Nemrég ugyanis még arról számoltunk be, hogy a Renault egy éven belül újraindítaná az egyesülést célzó tárgyalásokat a Nissannal, majd csak ezt követően veszi fontolóra, hogy felvásárlási ajánlatot tesz a Fiat Chrysler olasz-amerikai autógyártónak. Ehhez képest kiderült, hogy a két autógyártó menedzsmentje a legnagyobb titokban előrehaladott tárgyalásokat folytat az egyesülésről.
A Fiat Chrysler motivációja érthető, az autógyártó vezetése, élén az azóta elhunyt Sergio Marchionne-val, az utóbbi években folyamatosan azon dolgozott, hogy eladja a cégcsoportot egy nagybefektetőnek. Az FCA-t számos autógyártóval és technológiai vállalattal hírbe hozták, de végül minden alkalommal kiderült, hogy nincs szó komoly vételi szándékról.
Maga a hardvergyártás, vagyis az autók előállítás rendkívül alacsony marzsokkal kecsegtet, a nagyobb profitot ezen a területen is azok teszik majd zsebre az autógyártók közül, akik házon belül tudják az elektromos hajtáslánc meghatározó komponenseinek gyártását. A kassza viszont ott csilingel majd igazán, ahol a kapcsolódó szoftvererek fejlesztésére is van lehetőség és nagy összegeket fordítanak az egyes flották konnektivitására, hálózatba kapcsolására. Az iparági átalakulás egyik legfontosabb velejárója, egyben a növekedés egyik meghatározó motorja ugyanis a mobilitáshoz kapcsolódó szolgáltatások előretörése lesz. Ahhoz viszont, hogy egy autógyártó ebből profitálni tudjon, el kell végeznie az imént felsorolt feladatok, amelyhez rengeteg pénzre van szüksége.
A Renault hirtelen bekövetkezett irányváltása viszont némi magyarázatra szorul, nem állítjuk ugyanakkor, hogy biztosan tudjuk az okát annak, hogy miért dönthettek úgy a franciák, hogy a korábbi híradásokkal ellentétben mégis a Fiat Chryslerral egyesülnének előbb. Gyenge érvünk, hogy az FCA-t a Peugeot-val is hírbe hozták. Nemrég Robert Peugeot, a PSA konszern egyik nagytulajdonosa, az FFP holding elnöke egy francia lapnak beszélt arról, hogy támogatna egy felvásárlását vagy összeolvadást, kiemelve, hogy a Fiat Chrysler is a lehetséges célpontok között szerepel. A nagy francia rivális mozgolódása okot adhatott arra, hogy a Renault előbb lépjen, főleg annak fényében, hogy a PSA csoportnak sikerült pár éve megszereznie az Opelt a General Motorstól. Ennek köszönhetően pedig bebetonozta második helyét a Volkswagen mögött Európában, az értékesítések tekintetében.
Carlos Ghosnt ugyanis több gazdasági bűncselekménnyel is megvádolták és hosszú hónapokat töltött előzetes letartóztatásban, Japánban. Ez idő alatt egyébként minden tisztségétől megfosztották, a Renault-nál betöltött vezérigazgatói pozícióját pedig egykori helyettese, Thierry Bollore vette át. Ezt az elképzelést erősítheti az is, hogy az ügyre rálátó források arról számoltak be, hogy a Renault és a Fiat Chrysler között folytatott titkos tárgyalásokból teljesen kihagyták a Nissant, függetlenül attól, hogy a japánoknak 15 százalékos szavazati jogot nem biztosító részesedésük van a Renault-ban.
A sztoriban lényeges információ, hogy a francia Les Echos úgy tudja, hogy az egyesülésről szóló tervet múlt hét pénteken a Renault elnöke már be is mutatta a francia pénzügyminiszternek, Bruno Le Maire-nek. Erre a lépésre egyrészt azért lehetett szükség, mert a francia állam a Renault nagyrészvényese, 15 százalékos állami tulajdonban van a francia autógyártó. Másrészt évekkel korábban Carlos Ghosn már folytatott tárgyalásokat az FCA-val az egyesülésről, ezt a tranzakciót viszont pont a francia állam torpedózta meg.
Erre egyébként jó oka volt a politikusoknak, féltek attól, hogy az egyesülés francia munkahelyeket sodorhat veszélybe. Ez egyébként minden bizonnyal meghatározó kérdés lesz a mostani egyesülési terv esetében is, a legfontosabb irányokat, célkitűzéseket össze lehet rakni. Ezek szerint meghatározó lenne az egyesülést követően a költségek lefaragása, a felesleges gyártókapacitások jobb kihasználása és a szinergiák hatékony kiaknázása. Előbbivel kapcsolatban nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy azonnal a rendelkezésre álló dolgozói létszám csökkentésére gondoljon az ember, annál is inkább, mert az összeolvadást követően több olyan terület is lesz, ahol egyszerűen felesleges munkaerő képződik majd. Hogyha költségcsökkentésről beszélünk, akkor biztosak lehetünk abban is, hogy a jövő technológiáihoz kapcsolódó közös kutatások és fejlesztések kiemelt szerepet kaphatnak majd. Ez az a terület egyébként, ahol a Renault-nak nagyon erős alkupozíciója van, az elektromos autózásban ugyanis a Fiat Chrysler finoman szólva sem jutott túl messzire, ahogy azt később látni fogjuk.
Hatalmas autógyártó jöhet létre
A Renault és a Fiat Chrysler lehetséges egyesülése kapcsán a világsajtó természetesen azt a részét emelte ki leginkább a tranzakciónak, hogy a két autógyártó esetében a világ egyik, a Nissan értékesítéseit is figyelembe véve pedig a legnagyobb autógyártója jöhetne létre. Tavaly a Fiat Chrysler 4,8 millió autót, míg a Renault csoport közel 3,9 millió járművet értékesített globálisan, így az együttes értékesítésük durván 8,7 millió jármű volt. Hogyha figyelembe vennénk a Nissan 5,5 milliós darabos eladását is, akkor 14,2 millió darabos globális értékesítés adódna, amely messze meghaladná a jelenlegi világelső Volkswagen csoport 10,8 millió darabos eladását.
Persze fontos a méret, de egy fokkal izgalmasabb, hogy mit is nyerne a két autógyártó még az egyesüléssel. A Renault bár értékesít az amerikai régióban, Észak-Amerikában nincsen jelen, a Fiat Chryslernek viszont pont a legmeghatározóbb régiója a NAFTA, amely az USA-t is magába foglalja. Az FCA több mint 2,5 millió járművet adott itt el tavaly, amely meghaladta az egy évvel korábbi 2,4 millió darabos értékesítést. Szintén fontos, hogy a Renault tovább erősíthetne az SUV szegmensben az FCA meghatározó márkájának, a Jeepnek köszönhetően, amely 2018-ban a cégcsoport globális eladásainak 34 százalékát adta, megelőzve a Fiatot, amely az összeladások 30 százalékát tette ki.
A Fiat Chrysler számára az összeolvadásból származó egyik legnagyobb előnyt a Renault elektromos autózásban elért eredménye, illetve járműflottája jelenthetné. A francia autógyártó ugyanis vezető szerepet tölt be az európai elektromos autók értékesítésében, amelyben fontos szerepet játszik a több tagból álló modellpalettája. A Renault Zoe mellett ott van a Twizzy, a Kangoo Z.E. és a Master tisztán elektromos változata, a Master Z.E. is a kínálatában. Ráadásul a gyártó a „Drive to Future” programja keretében összesen nyolc darab tisztán és tizenkét darab részben elektromos modellt akar piacra dobni 2022-ig.
Továbbá fontos arról is beszélni, hogy az FCA számára hatalmas lehetőséget jelentene, ha használhatná a Renault-Nissan közös fejlesztésű gyártóplatformját. A CMF (Common Module Family) segítségével ugyanis érdemben felpörgethetné a modellpalettájának átalakítását, arról nem is beszélve, hogy a gyártási költségei is csökkenhetnének.
A számoknál maradva
Az értékesítések mellett természetesen fontos arról is beszélni, hogy a Renault és a Fiat Chrysler összeolvadását követően hogyan alakulhatna a két autógyártó árbevétele. Az FCA tavaly több mint 115 milliárd eurós árbevétellel zárta az évet, míg a Renault csoport árbevétele több mint 57 milliárd euró volt. A két társaság együttes árbevétele így megközelítette a 173 milliárd eurót, amelynél többet csak a Volkswagen és a Toyota realizált 2018-ban.
Az üzemi eredményekkel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a Fiat Chrysler 7,3 milliárd eurós üzemi eredményt ért el tavaly, míg a Renault esetében ez az érték 3,6 milliárd euró volt. A két autógyártó együttes üzemi eredménye így megközelített a 11 milliárd eurót. Az összeolvadás esetén, illetve a tavalyi számokkal kalkulálva ez egyben azt is jelenti, hogy a francia és az olasz-amerikai autógyártó együttes üzemi marzsa 6 százalék felett alakulhatott volna tavaly. Az összevont nettó eredményük pedig meghaladta volna a 8,5 milliárd eurót 2018-ban.
A Fiat Chrysler és a Renault menedzsmentjének is meg kell tudnia felelnie a befektetőknek. Az egyesülésnek pedig három fontos hatása is lehet, amely jótékonyan hathatna a marzsokra: (1) jelentős működési költségeket takaríthatnának meg a fentebb felsorolt okok miatt, (2) sokat spórolhatnának a közös kutatással és fejlesztéssel a jövő hajtásláncaihoz és technológiáihoz kapcsolódóan, amelynek köszönhetően gyorsabban teljesíthetnék az egyre szigorodó káros-anyag-kibocsátási követelményeket. (3) Ez utóbbi pedig hozzájárulhatna ahhoz, hogy jelentős, eurómilliárdos büntetéseket kerüljenek el Európában.
Fontos azt is kiemelni, hogy bár az autóeladások és az éves beszámolók alapján a világ egyik legnagyobb autógyártója jöhet létre a Renault és a Fiat Chrysler összeolvadásával, a piaci kapitalizáció tekintetében csak a középmezőnybe kerülhetnének be. A hétfői hatalmas árfolyam emelkedéseknek köszönhetően a két autógyártó piaci kapitalizációja meghaladta a 37 milliárd eurót. Ez az összeg ugyanakkor eltörpül az olyan nagy játékosokéhoz képes, mint a Toyota, vagy éppen a Volkswagen.
A Fiat Chrysler számára a túlélés a tét
A cikk során többször említésre került, hogy a Fiat Chrysler számára mennyire fontos az a jövője szempontjából, hogy végre találjon egy olyan partnert, amellyel hosszú távon sikeresen együtt tud működni a jövő járműiparához kapcsolódó technológiák fejlesztésében. A legégetőbb probléma az autógyártó számára, amelyet egyébként el is ismert, hogy hogyan fog tudni megfelelni az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak flottaszinten.
A Fiat Chrysler még 2018 nyarán ismertette befektetőivel a cégcsoport 2018 és 2022 közötti időszakra vonatkozó terveit. Ezek között szerepelt, hogy a jövőben sokkal nagyobb figyelmet fordítanak az elektromobilitásra. Ennek megfelelően a tervezett lépések között szerepelt, hogy a Fiat 500-ból, amely Európa legnépszerűbb modellje volt 2017-ben a kisautó kategóriában, tisztán elektromos és hibrid változatot is készítenek majd.
Az 500L és az 500X modellekből pedig hibrid változatokat dobnak majd a piacra, míg a Törökországban gyártott Fiat Tipot kivezetik majd az európai autópiacról. Utóbbi oka egyébként az volt, hogy a szükséges technológia alkalmazása, amely segítségével a modell megfelelhetne a környezetvédelmi előírásoknak, túlságosan költségesnek ítélte a gyártó. A Fiat Chrysler menedzsmentje egyben ígéretet tett arra is, hogy 2021 végére száműzik a dízel technológiát a járműveikből és elmondták, hogy összesen 9 milliárd eurót költenek majd el az elektromobilitásra 2022-ig.
Mindezekből mostanáig ugyanakkor nem sok minden valósult meg, sőt, az autógyártó menedzsmentje azt is bejelentette, hogy hajlandó lenne a Teslának euró százmilliókat fizetni csak azért, hogy az amerikai elektromosautó-gyártó eladott járműveit a Fiat flottájába számítsák be. Ennek köszönhetően ugyanis az olasz autógyártó képes lenne flottaszinten teljesíteni az EU által megszabott, szigorú szén-dioxid-kibocsátási célértéket.
A Renault-val történő összeolvadással viszont nagyot nyerhetne a Fiat Chrysler, a fentiekből már kiderült, hogy a franciák jóval előrébb járnak az elektromos autózásban. Emellett lényeges, hogy a flottaszintű szén-dioxid-kibocsátásban is messze leelőzik az olasz-amerikai autógyártót. Az összeolvadás viszont közös flottát is jelenthetne, amely nyilván az FCA-nak kedvezne elsősorban. Azt ugyanakkor gyorsan hozzá kell tenni, hogy a Renault-nak is nagyon jól jönne a Fiat Chrysler pénze és segítsége, hiszen ahogy korábban írtuk, ezzel nagy lépést tehetnének abba az irányba, hogy hosszú távon megőrizzék, erősítsék profitábilis működésüket.