Három nagyon fontos, évekkel korábban ismert határidővel eltervezett feladata lett volna idén a magyar bankszektornak: a banki azonosítás elvégzése, az azonnali fizetési rendszer elindítása és a PSD2-es szabályozás legfontosabb részének teljesítése. Ezek közül kettőt már most elbuktak a bankok, és a harmadikkal, a PSD2-es megfeleléssel kapcsolatban is akadhatnak gondok. Úgy tűnik, a világraszóló innovációk bevezetése helyett ez a bénázások éve a bankszektorban. Ebben vastagon benne van, hogy a banki IT-rendszerek régiek és bonyolultak, nehezen találnak a fejlesztésekhez munkaerőt, sok a szabályozói kihívás és a projektek tervezése és kivitelezése is nehézkesen megy.

Még csak az év felénél járunk, de a három legfontosabb, informatikai és üzleti szempontból is kritikus jelentőségű, szabályozók által meghatározott határidővel tervezett projekt közül kettőt már most nem tudtak időben lezárni a bankok: nem indul el az azonnali fizetési rendszer július elsején, és nagy tömegben nem sikerült azonosítani a banki ügyfeleket június 27-ig. E két kudarcnak több oka is van, vegyük sorra őket.

Banki azonosítás

A terrorizmusfinanszírozás és pénzmosás elleni uniós irányelvet két éve implementálta Magyarország, és pontosan két évet adtak a szabályozók arra, hogy a számlatulajdonosokról az új szabályoknak megfelelő adatkört bekérjék. Most mégis 3 hónap haladékot kértek, előbb kettőt javasoltak, de végül ma a négy hónapos halasztás mellett dönthetnek a szabályozók. Hogy miért nem sikerült az azonosítás kb. 1 millió ügyfélnél, miközben a bankok minden létező csatornán keresték már az érintetteket?

• Ha a bankok két éve megtanítják a fióki munkatársaknak, hogy mostantól minden betérő ügyfélnél az első dolguk, hogy az új szabálynak megfelelő adatokat bekérjék, akkor most az ügyfelek töredékének lett volna dolga az adategyeztetéssel. Két év leforgása alatt a legtöbb banki ügyfél legalább egyszer bemegy egy fiókba. Hogy ez nem történt meg, arra a nyilvánvaló bizonyíték, hogy az adategyeztetés az utolsó hónapokban is millióknál jelentett sürgős problémát.
• A bankok az utóbbi hetekben gőzerővel hirdették minden felületen: ha dolgod van az adategyeztetéssel, szólnak. Szentségeltek, mert sokan feleslegesen keresték őket, mert már korábban megtörtént az adategyeztetés, vagy nem is lett volna rá szükségük. És miért terhelték ezek az ügyfelek az ügyfélszolgálatokat, elvéve az értékes időt mások elől? Mert nem volt jobb dolguk, mint sorban állni a fiókban vagy ügyintézőre várniuk a telecenterekben? Nem. Azért, mert a legtöbb bank egy árva sms-t, e-mailt vagy netbanki üzenetet nem tudott küldeni azoknak az ügyfeleknek, akiknek egyszerűen nincs dolguk ezzel. Szerencsére a hosszabbításról szóló törvényjavaslatban szerepel, hogy a módosító hatályba lépését követő 3 munkanapon belül mindenkit értesítenie kell a bankoknak, akinél még nem történt meg az adategyeztetés. Így aki hamarosan nem kap értesítést – és az elérhetőségei jól szerepelnek a banki nyilvántartásban – már törvényi biztosítékot kap arra, hogy nem érintett az ügyben. Úgy tűnik, ehhez is törvényi előírás kell egyes bankoknak.
• És persze vannak olyan ügyfelek, akik magasról tesznek a banki levelekre, sms-ekre, a média szavára, és csodálkoznak, ha zárolják a számláját az adategyeztetés elmulasztása miatt – náluk annyi történt, hogy augusztus 31-e után fogják megtapasztalni ezt.

Szögezzük le, több olyan bank is volt, amelynél az ügyfelek csupán töredékét nem sikerült azonosítani, de szektorszinten ettől még súlyos káoszt eredményezett volna, ha nem hosszabbítanak. Meglátjuk, aoktóber 31-ig sikerül-e az, amire két év nem volt elég.

Azonnali fizetés

2014 májusában, azaz több mint 5 éve már pedzegették az elindítását, 2016 decemberében pedig a Portfolio-nak adott interjúban mutatták be a részleteket, és közölték, hogy az MNB tervei szerint 2019 július elsején indul el az azonnali fizetési rendszer Magyarországon. Tehát a bankok ettől az időponttól tudhatták, mi vár rájuk, de a tényleges munkát valójában csak később kezdhették el, mivel szükségük volt a rendszer specifikációjára, a jogszabályi keretekre is, de az biztos, időben elkezdhették volna felállítani a munkacsoportokat, szondázni a beszállítói piacot, pénzt különíthettek volna el a grandiózus projektre, hatástanulmányt készíthettek volna a rendszer bevezetéséről.

Az azóta tartó folyamatos bankrendszer-szintű egyeztetések, a központi infrastruktúra kiépítése után idén januárban értek el a tervezett menetrendnek megfelelően az üzleti tesztelés fázisába, megindulhatott a bankokkal közös tesztidőszak. Ahogy a banki azonosításnál, itt is voltak renitensek és jól teljesítők: bár a nagybankok többsége készen állt az indításra, legalább három nagybank olyan kockázatokat azonosított a rendszerében, ami miatt lefújták az egész indulást, helyette szűk körű pilot indul júliusban. A legszorgalmasabb bankoknak viszont hosszú hónapokig okoz felesleges költséget mások felkészületlensége.

Ami meglepő volt, hogy nem csupán egy-két hónapos pilotot indítottak, hanem nyolc teljes hónappal kitolták az indulást. Persze a bankoknak sok a dolguk, de a csúsztatás hosszát nézve nem úgy tűnik, hogy majdnem sikerült elindulni. Ráadásul a fejlesztéssel elkészülő bankoktól is hallottunk arról, azért annyira nem bánják, hogy még egy darabig tesztelhetnek, mert sok a szűk keresztmetszet.

PSD2

Múlt héten robbant a hír, hogy több európai nagybank arra figyelmeztet, az online fizetések bő negyede egyik pillanatról a másikra lehetetlenné válik a PSD2-es szabályozás szeptember 14-ei élesedése miatt, pontosabban azért, mert sok szereplő nem készül fel a határidőre. Ez hatalmas felfordulást, panaszáradatot eredményezhet a bankoknál, és jelentős bevételkiesést az e-kereskedőknél. Állítólag nem kaptak elég időt a felkészülésre, ugyanakkor jó tudni: a PSD2-es szabályozás legfontosabb elemei a vitás kérdések miatt már több mint 2 éve csúsznak. A bankok egy újabb, 18 hónapos átmeneti időszak bevezetését pedzegették meg, mint azóta kiderült, nem eredménytelenül.

Az európai bankszektort tömörítő több szövetség az Európai Bizottsághoz és Európa legmagasabb szintű banki szabályozójához, vagyis az EBA-hoz fordult azzal, hogy kezeljék a szabályozás életbe lépésének kockázatait. Az ügy részleteiről itt írtunk:

2019.06.12 16:13 Megkongatták a vészharangot: brutális felfordulásra figyelmeztetnek a bankok a fizetéseknél

Az EBA meg is hozta erről szóló állásfoglalását: kivételes esetekben nemzeti hatáskörbe utalja a határidő hosszabbítását. Az érintett PSD2-es szabályozás alá eső szolgáltatóknak akkor adhatnak haladékot, ha azok elkészítik a PSD2-es megfelelésükre vonatkozó menetrendjüket, amelyet a nemzeti szabályozó elbírál, és ennek fényében korlátozott idejű hosszabbítást adhat. A leghosszabb adható haladékról még nem született döntés, ez később várható.

A magyar bankok és pénzforgalmi szolgáltatók már egyszer kaptak haladékot, ugyanis az európai határidőnél korábban akartuk teljesíteni a PSD2-es elvárásokat, ez azonban nem jött össze. Kíváncsian várjuk, a hazai piacon hányan és milyen hosszú haladékot kérnek majd.