A jelenleg zajló, forradalmi változásokat eredményező energiaátmenet nem az első a történelemben, és a korábbi forradalmi technológiai újítások eddig teljes egészében át tudták venni a korábbi funkciókat. Miközben a megújuló energiaforrások technológiájában, árában és telepítésében forradalom következett be, a konvencionális kapacitások telepítése gyakorlatilag elhanyagolható mértékűre esett vissza – mondta el Horváth Péter, a MET Power üzletfejlesztési igazgatója a Portfolio Clean Energy & Disruptive Trends Summit 2019 című konferenciáján.
Az Európai Unió termelőegységeinek üzembe helyezésében jól lekövethetők az elmúlt évtizedek változásai, vagyis a szén, a nukleáris, a földgáz és a megújuló energiaforrások előretörésével jellemezhető egyes korszakok – mutatott rá a jelenlegi átalakulással kapcsolatban ‘Az energiaátmenet kockázatai és ezek kezelése’ című előadásában.
A megújuló forradalom hatására kézzel fogható közelségbe került a villamosenergia-rendszer teljes átalakulása – fogalmazott. Az Európai Unió 2030-as céljaihoz kapcsolódóan Magyarország azt vállalta, hogy a megújuló energiaforrások arányát a bruttó végső energiafogyasztáson belül 20 százalékra emeli a jelenlegi 13 százalék körüli szintről, míg az üvegházhatású gázok kibocsátásában 40 százalékos csökkentés a cél az 1990-es szinthez képest.
A célok teljesítése a villamosenergia-rendszer megfelelő átalakítását igényli, különösen a hálózatokon és a rendszerszintű tartalékok piacán – mondta Horváth Péter. A hazai napelem-boom kapcsán a szakember úgy vélte, az előrejelzési pontosság javításának hiányában a szabályozási tartalékok nagymértékű lekötése indokolt. Az elemzések jelentős szórást mutatnak, ezek alapján hozzávetőleg 3000-7000 MW naperőművi kapacitás létesítése várható.
A villamos energia tartalékok piacának reformjai következtében (regionális kapacitás lekötések, kontinentális szintű kiegyenlítőenergia-beszerzés) a rendszerirányítók és a piaci szereplők is csak becsülni, modellezni tudják a várható piaci változásokat – mondta.
Az erőművi beruházási igényekkel kapcsolatban azt mondta, a szigorodó környezetvédelmi elvárások és a berendezések élettartamának 2020-tól kezdődő lejárata következtében a jelenlegi rendszer nem önfenntartó, és van rá esély, hogy szabályozási (és hideg) tartalék biztosítására alkalmas egységek esnek ki a rendszerből.
Horváth Péter szerint az EU téli/tiszta energia csomagja több pontja is jelentős megoldandó problémákat jelöl ki. A szabályozási piacok megnyitása további nyomás alá helyezi a hazai erőműparkot; a decentralizált termelés a hálózatok fenntarthatóságát illetően jelent kihívást a nemzeti energiapiacra; a prosumerek terjedése az elosztók gazdaságos működésére; a tagállami döntési jogkörök csökkenése pedig a hazai ellátásbiztonságra nézve kihívás.
Míg elemzői szempontból néhány piaci tökéletlenség csiszolása – határmetszékek bővítése, innovatív megoldások, megújulók hatékony támogatása – is elégséges a biztonságos működéshez, addig a piaci szereplők bizonytalanságát tovább erősítik a kiszámíthatatlan végeredménnyel bíró kihívások – mutatott rá. Az ellátásbiztonság garantálása nem egy energiapiaci funkció, a tartós eredményekért pedig az energiaátmenetben minden szereplőnek ki kell vennie a részét – húzta alá.
Címlapkép: shutterstock