Ma elkezdődött az a négynapos választási folyamat, amelynek keretében az Európai Unió körülbelül 400 millió szavazókorú állampolgára adhatja le voksát az Európai Parlamenti választásokon. Ma Hollandiában és az Egyesült Királyságban szavaznak az emberek. A legtöbb országban, így Magyarországon is, majd vasárnap járulhatnak az urnákhoz az emberek. Az alábbiakban összefoglaljuk a következő napok és hetek menetrendjét.
Számok és szabályok
Elsőként az Egyesült Királyságban és Hollandiában szavazhatnak az emberek, majd pénteken Írországban és Csehországban nyílnak meg az urnák. A cseheknél szombaton ér véget a választás, amikor Lettországban, Máltán és Szlovákiában is szavazhatnak a választópolgárok. A többi 21 tagországban, így Magyarországon is, viszont egyszerre, vasárnap tartják majd az európai parlamenti választást.
A képviselők száma az újabb ciklus elején az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt ismét 751 lesz a Brexit esetére tervezett 705 helyett.
A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés növelte az Európai Parlament hatalmát, s így immáron másodjára a képviselőtestület fogja megválasztani az Európai Bizottság elnökét, igaz, a tagállami vezetők jelölése alapján, amelynek során azonban figyelembe kell venni a választási eredményt.
Továbbá az EP napjainkban már a legtöbb kérdésben egyenrangú jogalkotónak számít a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal. A korábban együttdöntésnek, míg most rendes jogalkotási eljárásnak nevezett procedúra immár a közösségi jog legtöbb területére kiterjed.
Klikk a képre!
|
Az Európai Unió polgárai 2019-ben kilencedik alkalommal dönthetnek arról, ki képviselje őket Strasbourgban. Míg a kilenctagú közösségben 1979-ben a jogosultaknak még 61,9 százaléka ment el szavazni, a részvétel az évtizedek során folyamatosan csökkent. Legutóbb, 2014-ben, a 28 tagúra bővült Európai Unióban a választók nagyjából 42,5 százaléka járult az urnákhoz.
Hogyhogy mégis szavaznak a britek?
A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg, de a Brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val novemberben kötött megállapodást a londoni alsóház eddig háromszor elvetette, és Theresa May emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását.
Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet. Ennek feltételéül azonban az EU azt szabta, hogy ha a brit parlament május 22-ig nem ratifikálja a kilépési megállapodást, akkor Nagy-Britanniának részt kell vennie az európai parlamenti választáson, ami ugye ma meg is történik. Ha London erre nem lett volna hajlandó, akkor a brit EU-tagság június 1-én megállapodás nélkül megszűnt volna.
A brit EU-tagság ugyanakkor az október 31-i határidő előtt is megszűnhet rendezett módon, ha a londoni parlament addig ratifikálja a Brexit-megállapodást. Ebben az esetben Nagy-Britannia a ratifikációt követő hónap első napján kiléphet az EU-ból.
Theresa May szerdai alsóházi felszólalásában azt mondta: ha a parlament a nyári szünet kezdetéig ratifikálja a Brexit-megállapodást, akkor Nagy-Britannia július végéig kilép az Európai Unióból. A brit miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy a kormány a június 3-án kezdődő héten az alsóház elé terjeszti a Brexit-megállapodásban foglaltak törvénybe iktatását célzó tervezetet. Ez azonban nem ugyanaz az elvi határozati javaslat a Brexit-megállapodás jóváhagyásáról, amelyet az alsóház eddig háromszor elvetett: a júniusban beterjesztendő tervezet jogszabályalkotó célú indítvány lesz, a kilépés törvénybe foglalásának átfogó menetrendjével.
2019.05.22 10:30 Visszafelé sült el May újabb Brexit-népszavazási húzása
Konszenzusos azonban az a vélemény a brit sajtóban és az elemzői közösségben, hogy a Brexit-megállapodás törvénybe iktatására rendkívül csekély az esély, mivel a törvényjavaslatot súlyos bírálatok érik a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora és az ellenzék részéről is. A tory frakció és a kabinet Brexit-párti tagjai egybehangzó hírek szerint annak a módját keresik, hogy miként lehetne eltávolítani Theresa Mayt a Konzervatív Párt éléről és a kormányfői tisztségből még a Brexit-törvénytervezet vitája és szavazása előtt, így az sem vehető teljesen biztosra, hogy június elején egyáltalán az alsóház elé kerül a tervezet.
2019.05.22 21:14 Már pénteken eldőlhet Theresa May politikai jövője
EP-választási menetrend és mandátumok
A jelenleg 28 tagállamból álló Európai Unió állampolgárai 1979 óta választanak közvetlenül, öt évre EP-képviselőket. Az EP jövőbeni összetétele azonban a választások után is változhat az Egyesült Királyság kilépése miatt, ami a képviselők számát 751-ről 705-re csökkentené.
A választásokat az unió tagállamaiban az alábbi időpontokban tartják, és országonként az alábbi számú képviselőt választják meg:
2019. május 23.
Hollandia – 26 mandátum
Nagy-Britannia – 73 mandátum
2019. május 24.
Írország – 11 mandátum
2019. május 24-25.
Csehország – 21 mandátum
2019. május 25.
Lettország – 8 mandátum
Málta – 6 mandátum
Szlovákia – 13 mandátum
2019. május 26.
Ausztria – 18 mandátum
Belgium – 21 mandátum
Bulgária – 17 mandátum
Ciprus – 6 mandátum
Dánia – 13 mandátum
Észtország – 6 mandátum
Finnország – 13 mandátum
Franciaország – 74 mandátum
Görögország – 21 mandátum
Horvátország – 11 mandátum
Lengyelország – 51 mandátum
Litvánia – 11 mandátum
Luxemburg – 6 mandátum
Magyarország – 21 mandátum
Németország – 96 mandátum
Olaszország – 73 mandátum
Portugália – 21 mandátum
Románia – 32 mandátum
Spanyolország – 54 mandátum
Svédország – 20 mandátum
Szlovénia – 8 mandátum
Az Egyesült Királyság kilépésével az EP tagjainak száma 46-tal csökkenne, 27 képviselői mandátum pedig 14 másik tagállam között oszlana meg. Franciaország és Spanyolország 5-5, Olaszország és Hollandia 3-3, Írország 2, Lengyelország, Románia, Svédország, Ausztria, Dánia, Finnország, Szlovákia, Horvátország és Észtország 1-1 képviselővel küldhetne többet az EP-be.
Hogyan tovább a választások után?
A május 23. és 26. között esedékes európai parlamenti (EP-) választásokkal csak az első szakasz zárul le az uniós intézmények átfogó megújításának hónapokig tartó folyamatában.
A tagországok vezetőire az a feladat vár, hogy a választások eredményeit figyelembe véve javaslatot tegyenek arra, kit válasszon meg az Európai Parlament az Európai Bizottság elnöki posztjára, vagyis ki legyen a luxemburgi Jean-Claude Juncker utóda. A tanácskozás informális jellegéből következik, hogy a kérdésben egyelőre nem várható döntés, csupán helyzetértékelés, az álláspontok lehetőség szerinti tisztázása.
A választásokat követően az év végéig hagyományosan négy fő posztot töltenek be. Az Európai Bizottság elnöke mellett dönteni kell arról, hogy ki legyen az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az Európai Parlament elnöke, valamint arról is, hogy ki legyen az Európai Tanács elnöke, aki a csúcstalálkozókat vezeti. A több tényezős döntésekben szerepet játszik, hogy a jelölt melyik párthoz tartozik, déli, északi, 2004 előtt vagy az után csatlakozó tagállamból származik, illetve akár az is, hogy milyen nemű.
A két legnagyobb európai pártcsaládból, vagyis az Európai Néppártból (EPP) a német Manfred Weber frakcióvezetőt, illetve az Európai Szocialisták Pártja (PES) soraiból a holland Frans Timmermans, eddigi európai bizottsági alelnököt jelölték az európai bizottsági elnöki tisztségre.
Az új összetételű, egyelőre a brit képviselőkkel együtt 751 tagú EP július 2-án kezdődő strasbourgi plenáris ülésén újjáalakulnak vagy átalakulnak a pártfrakciók, illetve új frakciók alakítására is lehetőség van abban az esetben, ha legkevesebb hét tagország legkevesebb 25 EP-képviselője ebben meg tud állapodni.
A plenáris ülésen az új összetételű uniós parlament szavaz majd arról a személyről, akit az Európai Tanács az Európai Bizottság elnöki posztjára jelöl. Megválasztásához abszolút többségre, legalább 376 EP-képviselő támogatására van szükség.
Ha sikerül megválasztani a testület következő elnökét, akkor a posztot elnyerő politikus megkezdheti a testület összeállítását, vagyis a tagállamok biztosjelöltjei között a nekik szánt tárcák elosztását, illetve az ezt célzó megbeszéléseket. Az uniós jog szerint minden tagállam egy-egy jelöltet küldhet a testületbe, de ők kinevezetésüket követően már nem a tagállami, hanem az európai érdekeket kell szem előtt tartsák, és nem fogadhatnak el utasítást egyik tagállam kormányától sem.
Az EP legkorábban szeptemberben szavazhat az új összetételű Európai Bizottságról. Miután a parlament jóváhagyta a bizottsági elnök és a biztosok személyét, az Európai Tanács minősített többséggel hivatalosan is kinevezi őket.
Az új összetételű Európai Bizottság – amely testületileg az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel – előreláthatólag novemberben lép hivatalba.
Ezzel párhuzamosan az állam- és kormányfők ősszel várhatóan arról is döntenek, hogy ki elnököljön az uniós csúcstalálkozók, az Európai Tanács ülésein. Az Európai Tanács elnökét 2,5 évre választják, és egyszer lehet újraválasztani. A jelenlegi elnök, Donald Tusk megbízatása november végén jár le, és már nem lehet újra ő az elnök. Az Európai Tanács elnöki posztjának betöltését az uniós szerződés sokkal kevésbé részletezi, mint a bizottság elnökének esetében. A posztot a Lisszaboni Szerződés hozta létre, és eddig az állam- illetve kormányfők az Európai Tanács elnökét mindkét alkalommal maguk közül választották meg.
Címlapkép és kép forrása: Jasper Juinen/Bloomberg via Getty Images