A 2016-os éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás óta 195 ország az aláírásával is hitelesítette, hogy bolygónk legnagyobb veszélye a klímaváltozás. A KPMG tanulmányában egyetlen mérőszámmal kifejezve, a CRI-vel (change readiness index – index a változásra való felkészültségről) rangsorolta, hogy mennyire vagyunk felkészültek a várható fenyegetettségre, a globális felmelegedés elleni összefogásra vagy például a károsanyag-kibocsátás mérséklése.
A KPMG a felmérésben résztvevő tudományos, gazdasági és társadalmi szervezetek részéről átadott adatokat 3 kategóriában összesítette, azt vizsgálva, hogy egy adott országban az állam, a vállalatok és a magánszféra (lakosság és civilek) mennyire képes hatékonyan reagálni a változásokra. Egyetlen helyezésben nehéz egy állam felkészültségét ábrázolni, így több különböző megközelítésben is létrehoztak mérőszámokat. Néhány példa a vizsgált összetevők közül:
- A kormányzat részéről a tervezési és előrejelzési képesség, a bürokrácia és az adminisztráció korszerűsítése, a környezetvédelmi szabályozás kérdése, továbbá az élelmiszerbiztonság, a talaj és a vizek megóvásának képessége;
- a vállalatokon múlik az épített infrastruktúra egy része, a pénzügyi közvetítőrendszer minősége, a gazdaság nyitottsága, a technológia fejlettsége, az innovációs képesség fenntartása;
- a lakosság és a civil szféra felelőssége a kiállás az emberi jogokért, az információ-szabadságért, az egészséges életmódért, az egyéni szintű fenntarthatóság fontosságáért, vagy a humán tőke gondozásáért.
Svájc az élen, Magyarország 48. a listában
A 2019-es lista éllovasai között elsősorban olyan államokat látunk, amelyek rendre élen végeznek a „pozitív” globális versenyképességi, tőkeellátottsági, képzettségi rangsorokban. Svájc, Szingapúr és Dánia lettek dobogósok, őket további észak-európai államok követik. Ezek a társadalmak jellemzően nem csak, vagy nem kifejezetten a magas egy főre jutó GDP-ben erősek, hanem az olyan „puhább” indexekben is, mint a boldogság, az oktatás minősége, az egészségügyi ellátás, esetleg a szociális háló erőssége, azaz a minél alacsonyabb különbség a társadalmi osztályok jövedelmei között.
BudaPart Gate
|
Kiadó terület: 11011m2
|
Átadás:
2019 |
|
Bérleti díj: 14.5 – 17.5 EUR
|
|
Van, ahol az állam, van, ahol a civilek az úttörők
A lista dobogósai mellett kiemelhető még Svédország, amely ugyan csak a 4. lett az összesített sorrendben, de a lakosság és a civilek felkészültségét tekintve vezeti a rangsorolást. Miközben egyes államok (Szingapúr, Egyesült Arab Emírségek) kiváló helyezése a „jó állam” felelős programjainak köszönhető, addig a dél-európai államokban (Portugáliában, Spanyolországban) inkább a lakosság vizsgázott jól, és a kormányzat szerepelt rosszabbul.
Duna Terasz Premium
|
322 db lakás
42 – 104 m2 alapterület |
Átadás:
2019 Q2 |
|
43.7 – 95 M Ft
|
|
Gazdagságukhoz képest kiugróak
Joggal feltételezzük, hogy egy adott ország gazdasági lehetőségei meghatározzák a felkészültséget, a tanulmányból az is kiderül, hogy a jövedelmi helyzetükhöz képest mely országok teljesítettek jobban, vagy rosszabbul. A GDP-jükhöz képest is kiugróan jók között van Svájc, Dánia, Svédország, Új-Zéland és talán némi meglepetésre Ruanda.
A magas jövedelmi helyzetükhöz képest viszont kiábrándítóan szereplő országok túlnyomórészben feltörekvő olajállamok (Líbia, Angola, Algéria és Irán), de rosszul szerepelt Argentína is. A megelőző évi listához képest legtöbbet javító államok listáján Tonga mellett Oroszország az éllovas, előbbi 36, utóbbi 29 helyet javított a pozícióján.
A politikai bizonytalanság árt
A 140 ország listájának a végén a legszegényebb, sokszor államisággal sem igen rendelkező országok találhatóak, a 140. például Szomália. Láthatóan nagyon erős az összefüggés a politikai bizonytalanság és a klímaváltozással kapcsolatos felkészületlenség között, Latin-Amerikában Haiti, Észak-Afrikában Líbia, Ázsiában Afganisztán végzett a legrosszabb helyen. Mindegyik megosztott, polgárháború sújtotta ország, ahogyan a nyugat-európai sereghajtó, Görögország is súlyos államcsődön van túl.