Kopogtat a válság, de a jegybankoknak fogalmuk sincs, mit kellene tenni
augusztus 22, 2019 0

Csütörtökön kezdődik a kansasi Fed szokásos éves konferenciája Jackson Hole-ban. Átlagos esetben ettől nem bolydulna fel a piac, most azonban folyamatosan témát szolgáltat a globális monetáris politika. A gazdasági lassulástól való félelem megint a kamat csökkentésére ösztönzi a döntéshozókat. Közben viszont egy sor dolog megváltozott a válság óta, ma is kevesen tudják, mi lenne a helyes monetáris politika ebben az új környezetben.

Minden szem egy wyomingi völgyre szegeződik

1982 óta hagyományosan a 385 szobás Jackson Lake Lodge-ban rendezi meg éves konferenciáját a kansasi Fed, melyen az amerikai jegybankárok a legfontosabb aktuális témákat tárgyalják meg. A csütörtökön kezdődő háromnapos esemény most különösen nagy figyelmet kap a befektetők és a közgazdászok részéről, több ok miatt is:

  • Július végén több mint tíz év után csökkentett kamatot a Fed, ezzel 180 fokos fordulatot vett az utóbbi évek szigorítása után.
  • Sokan megkérdőjelezik a mostani lazítás létjogosultságát, hiszen az amerikai gazdaság még a második negyedévben is több mint 2 százalékkal növekedett.
  • A kamatcsökkentés melletti legfontosabb érv, hogy az infláció továbbra sem emelkedik tartósan a Fed 2 százalékos célja környékére. Néhány jegybankár szerint azonban erre nem biztos, hogy a lazítás a megfelelő válasz, lehet, hogy az inflációs cél intézményét kellene felülvizsgálni.
  • Az elmúlt hetekben ritkán látható folyamatok indultak el a kötvénypiacokon, az amerikai hozamgörbe például inverz lett átmenetileg (a 10 éves hozam a 2 éves alá esett), ez pedig a tapasztalatok szerint az egyik legerősebb recessziós jel.


A felsorolásból is látszik, hogy az idei konferencia mottója, a „Kihívások a monetáris politika előtt” nem egyszerű közhely, hanem valóban releváns felütés. A konferencia leírásában kiemelik, hogy a világ nagy gazdaságai eltérő ütemben lábaltak ki a válságból, ezért most az egyes jegybankoknak is különböző politikát kellene folytatniuk a kilábalás során. Ez több kihívást is támaszt a jegybankok elé:

  • A különböző monetáris politika a kamatkülönbözet növekedését okozta, ennek pedig hatása van a devizaárfolyamokra, a világkereskedelemre és a gazdasági növekedésre is.
  • A jegybankok mennyiségi lazításának, eszközvásárlásának leépítése a pénzügyi piacokra is hatással van, ez pedig azt jelenti, hogy az érintett országokon kívül globális hatása is lehet.
  • A harmadik kihívás, hogy a monetáris politika normalizációjának jelenlegi pályája különbözik a korábban megszokott hasonló normalizációs időszakokban látottaktól. Ennek oka, hogy az egyensúlyi kamatláb alacsonyabb, mint a múltban, ráadásul a jegybankoknak egy sor nem konvencionális eszközt is le kellene építeniük, melyeket a válságban vezettek be.
  • A negyedik kihívás, hogy a jegybankároknak a mostani helyzetben nem csak a gazdasági növekedést és az inflációt kell szem előtt tartaniuk, hanem arra is figyelniük kellene, hogy a döntéseik milyen hatással lehetnek a pénzügyi piacokra és a nyersanyagárakra.

Már a fentiekből is látszik, hogy nagyon vékony jégen kellene lavírozni a nagy jegybankoknak, ami egyben azt is jelenti, hogy nagy a hiba kockázata.

Mire kell most figyelni a héten?

A ma kezdődő jegybanki konferencia szombatig tart, de a szakértők és a befektetők Jerome Powell Fed-elnök pénteki beszédére koncentrálnak elsősorban. Magyar idő szerint délután négykor lép a pódiumra Powell a program szerint, beszéde a szokásosnál is nagyobb figyelmet kaphat és érdemi piaci reakciót válthat ki.

Ennek oka, hogy július végén több mint tíz év után először kamatot csökkentett a Fed a romló növekedési kilátásokra és a tartósan cél alatti inflációra hivatkozva. Ugyanakkor a kamatdöntés után Powell jelezte: nem kezdenek lazítási ciklusba, csak „a cikluson belüli kiigazításnak” nevezte a lépést. Ezek után a piac izgalommal várja a következő kamatdöntő ülést, ami viszont csak szeptember közepén lesz, így most a Fed elnökének alkalma kínálkozik, hogy pontosítsa vagy kiegészítse három héttel ezelőtti kommunikációját.

Sok minden történt július vége óta: ismét felerősödtek a kereskedelmi háborús feszültségek, az inflációs várakozások tovább estek, az inverz hozamgörbe pedig recessziót vetít előre – olvasható a Commerzbank elemzésében.

Így a bank szakemberei szerint ma már nem az a fő kérdés, hogy három héttel ezelőtt milyen érveket vitattak meg, sokkal inkább arra kíváncsi mindenki, milyen reakciókat ad majd a Fed az azóta megismert kockázatokra.

A Commerzbank szerint a fenti kockázatokat látva pénteken Powell óvatosabb hangot üthet meg a kamatvágási ciklussal kapcsolatban, sokkal kevésbé lehet egyértelmű az az üzenet, hogy nem kell folyamatos lazításra felkészülni. Ezzel pedig a befektetők igazolva láthatják eddigi kamatcsökkentési várakozásaikat, így a dollár gyengülése jöhet a hétvége előtt.

Kopogtat a válság, de a jegybankoknak fogalmuk sincs, mit kellene tenni

A Nordea szerint a legfontosabb kérdés az lehet, pontosítja-e Powell a „cikluson belüli kiigazítás” fogalmát, amit július végén bedobott a köztudatba. A dán bank szakemberei kiemelik, hogy a kilencvenes években kétszer volt már példa hasonló helyzetre, kérdés, hogy a Fed elnöke utal-e ezekre, illetve arra, hogy a jelenlegi szituáció hogyan viszonyul a korábbiakhoz.

Kopogtat a válság, de a jegybankoknak fogalmuk sincs, mit kellene tenni

Emellett az egész konferencián kiemelt figyelem övezheti a Fed mérlegével és inflációs céljával kapcsolatos megszólalásokat. A New York-i Fed elnöke például már felvetette, hogy a jelenlegi statikus 2 százalékos inflációs cél helyett többéves átlagot kellene vizsgálnia a jegybanknak, emellett az utóbbi hónapokban több olyan kezdeményezés is volt, hogy ezen módosítsanak. Az inflációs cél megváltoztatásának elsősorban hosszútávú hatásai lennének a monetáris politikára – teszi hozzá a Nordea.