Júniusban az előző hónaphoz képest 1,7%-kal nőtt az építőipari termelés volumene. Mivel a megelőző három hónapban havi alapon csökkenést mért a KSH, a korrekció csak kis mértékű volt. Ez alapján elmondhatjuk, hogy az ágazat őrült tempója a második negyedévben sokat szelídült, de éves alapon még így jelentős a hozzájárulása a gazdasági növekedéshez.
Ahogy az alábbi ábránkon látható, a (szezonálisan igazított) februári csúcstól lefelé fordulat az építőipar teljesítménye, de a növekvő trendet ez sem törte meg:
Éves alapon még mindig 20%-os volumennövekedést mutat az ágazat, vagyis a júniusi teljesítmény egyáltalán nem mondható gyengének. Mindkét építményfőcsoport termelése bővült: az épületeké 23,5, az egyéb építményeké 16,5%-kal. Az épületeknél ipari és raktárépületek építése, az egyéb építményeknél pedig (a főként uniós forrásból finanszírozott állami megrendeléseknek köszönhetően) az út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést.
Ugyanakkor a jövőben várhatóan tovább mérséklődik majd az ágazat lendülete. Erre utal ugyanis, hogy a megkötött új szerződések volumene gyakorlatilag stagnált. Ez úgy jött össze, hogy az épületek építésére kötött szerződések még 27,4%-kal magasabbak voltak a tavalyinál, ám eközben az egyéb építmények építésére vonatkozóké 12,6%-kal csökkentek. Utóbbi arra utalhat, hogy az uniós forrásokból finanszírozott nagy állami beruházások megrendelése már túl van a csúcson, ebben az uniós költségvetési ciklusban valószínűleg mér apadásra érdemes számítani (2022-2023-ig).
Az új szerződések visszafogott alakulása, illetve a tavaly folyamatosan emelkedő bázis miatt az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene 11,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Nagy visszaesésre azért még nem kell számítani a termelésben, hiszen a rendelésállománynak volt honnan esnie, és továbbra is magas szinten áll.
Ami az építőipar második negyedéves teljesítményét illeti: a minta nagyon hasonlít a „nagytestvér” iparéhoz. Eszerint az első negyedévhez képest már nem tudott tovább javítani az ágazat, de éves alapon még mindig jelentős lehet a hozzájárulása a GDP-növekedéshez. Számításaink szerint a kontribúció meghaladhatja a 0,5%-ot, vagyis a kis súlyú ágazat továbbra is a gazdasági növekedés fontos motorja.