Tovább csökkenhet a dohánytermékeket árusító helyek száma Magyarországon, ha megvalósul az a javaslat, amit csütörtök délután nyújtott be Lázár János. A parlament oldalára felkerült törvényjavaslat értelmében ugyanis az eddiginél negyedével kevesebb koncessziót lehet majd kiosztani. Persze ez nem érinti a most működő dohányboltokat, de a jövőben a szigorúbb szabályok szerint járnának el.

Csütörtök délután került fel a parlament honlapjára Lázár János javaslata „A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosításáról”. A törvényjavaslat több ponton módosítja, finomítja az eddigi szabályozást.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény tervezetének 2011. évi benyújtása, majd a törvény 2012. évi elfogadása és 2013. évi hatálybalépése óta eltelt hosszabb időszak alatt összegyűjtött jogalkalmazási tapasztalat időszerűvé tette a „trafiktörvény” szabályrendszerének alaposabb áttekintését – olvasható az általános indoklásban.

A fontosabb módosítások a következők:

• A jövőben az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékei is, valamint az e-cigaretták minden formája csak dohányboltban lesz értékesíthető és a fiatalkorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseket e termékkörre is kiterjeszti a javaslat.
• Egyértelműen szigorodnak a bírságolásra vonatkozó rendelkezések; a korábbinál több esetben lesz kötelező jogsértés esetén bírság alkalmazása.
• A kiosztható koncessziók küszöbértékének megemelésével tovább csökkenhet a dohánytermékek értékesítési helyeinek száma Magyarországon. A jelenlegi törvény szerint 3000 lakosra lehet egy koncessziót kiosztani, ezt 4000-re emelnék fel. Vagyis egy 120 ezres város esetében például az eddigi 40-ről 30-ra csökkenhet a kiosztható koncessziók száma. Ez persze nem érinti a jelenleg működő dohányboltokat, melyek 20 évre kapták meg a jogosultságot, de ennek megszűnése esetén már az új szabályokat kellene alkalmazni.
• Szigorodnak a dohánytermékek közvetett reklámozására vonatkozó rendelkezések: a jövőben nem lesz lehetőség arra, hogy dohányterméket kiegészítő termékek (pl. cigarettahüvely dobozainak) kiemelt (pl. többszörözött, megvilágított) megjelenítésével népszerűsítsenek közvetve dohányterméket, ha e „reklámozott” termékek árujelzője (elnevezése) dohánytermék árujelzőjével (elnevezésével) azonos, vagy ahhoz nagyon hasonló.
• Minimálisan – érdemét tekintve mindössze a papírzsebkendővel – bővül a dohányboltban árusítható termékek köre, tekintettel arra, hogy a javaslat továbbra is élesen el kívánja választani a „vegyesboltot” a dohánybolttól.
• A nikotinmentes e-cigaretta töltőfolyadék is jövedéki termékké válna, a töltőfolyadékok jövedéki adómértéke pedig – a jelenleg tapasztalható illegális kereskedelem felszámolásának érdekében – a jelenlegi 55 Ft helyett milliliterenként egységesen 20 Ft-ban kerülne rögzítésre.
• A jövőben az illegális (koncessziós jogosultság, és engedély nélküli) dohánykereskedelem bármely formáját az eddigieknél szigorúbban rendeli büntetni a törvény. Eddig csak lehetőség volt a legalább 5 millió forintos bírság kiszabása, ezt követően ez minden esetben kötelező lesz, melytől csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet eltérni.
• Pontosan elkülönítésre kerül, hogy mely esetekben lehetőség, és mely esetekben kötelező az engedély visszavonása.
• A törvényjavaslat értelmében dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság a jövőben olyan gazdasági társaság útján gyakorolható, amelyben legalább a koncesszió jogosultja korlátlan felelősséggel tartozik a társaság kötelezettségeiért. Az a gazdasági társaság, amely nem felel meg ezen rendelkezésnek, 2019. december 31. napjáig köteles ennek eleget tenni.
• Mára mindössze nagyságrendileg háromtucat olyan ún. „kijelöléssel” működő „trafikos” működik, aki semmilyen koncessziós díjat nem fizet; lényegében szabályrendszeren kívül működik például az adatszolgáltatás és számos más kötelezettség tekintetében. Mivel volt kb. 6 év arra, hogy e kereskedők koncessziót szerezzenek, illetve más gazdasági tevékenységet folytassanak, továbbá a törvényjavaslat újabb legalább további több, mint egy évet biztosít az átállásra való felkészülésre, így meg lehet szüntetni ezt a fajta működési formát. E jogosultak is tovább folytathatják a tevékenységüket, amennyiben (időközben) koncessziós jogosultságot szereznek – olvasható a javaslatban.

A címlapkép forrása: MTI/Bizományosi: Faludi Imre