A klímavédelmi célkitűzéseket Magyarország is támogatja, de ezeket csak úgy tudja kielégíteni, ha megépíti az atomerőmű két új blokkját – mutatott rá Süli János tárca nélküli miniszter a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor energiabiztonságról szóló csütörtöki pódiumbeszélgetésén.

A Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős kormánytag rámutatott: Magyarországon az egységnyi áram előállítása ma is 40 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a klímavédelem élharcosának számító Németországban, amely az EU legnagyobb szénfelhasználója.

Süli János kifejtette: Európa erőműparkja öregedőben van, és nem biztos, hogy Magyarországnak 10-15 év múlva is lehetősége lesz importból fedezni energiaszükségletének 31 százalékát. Lépéseket kell tehát tenni az energiaellátás biztonsága érdekében.

Akkor lehet a lakosságnak és az iparnak a villamosenergiát olcsón biztosítani minden időszakban, ha hosszú távon támaszkodunk az atomenergiára, ugyanakkor az időjárásfüggő megújuló energiaforrások mellett továbbra is szükség lesz „harmadik lábként” – a kiszabályozásukban fontos szerepet játszó – földgáz alapú erőművekre is. A megújuló energiaforrások ugyanis időjárásfüggők, és amikor nem állnak rendelkezésre, egyéb módon kell kiszabályozni a rendszert – magyarázta.

Rámutatott: az atomerőművek leállítását szorgalmazó Németország kettős – a hagyományos és megújuló forrásokra azonos arányban támaszkodó – energiarendszert épített ki, amely kilowattóránként közel százforintos áron tudta csak biztosítani a német lakosság számára a villamosenergiát. Ehhez képest a magyar fogyasztók 38 forintos egységárat fizetnek, miközben Magyarország már most teljesíti a vállalt klímavédelmi célokat – mondta a tárca nélküli miniszter.

Fritsch László, a Magyar Földgáztároló Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az Európai Unió dekarbonizációs céljai több sebből véreznek. Úgy értékelte: nagyon ambiciózusok az Európai Bizottság elnökévé választott van der Leyen asszony tervei, de szerinte „fűnyíró elv” alapján ezt a problémát nem lehet kezelni, hanem figyelembe kell venni a tagországok adottságait. Rámutatott: Magyarországnak azokat az energiahordozókat kell használnia, amelyek rendelkezésre állnak. Úgy vélte: 2030-ig, 2040-ig a gáznak növekvő szerepe lesz, irreális elképzelés 2050-ig kivezetni a gázt az energiamixből.