Még mindig magasak a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek a régióban, az áfabeszedés tekintetében pedig terjednek a digitális megoldások – állapították meg a Mazars szakértői a hetedik alkalommal készített Közép- és Kelet-európai Adóbrosúra kiadványban, melynek célja, hogy a befektetőknek adjanak támpontot döntéseikhez. Magyarországra kitérve külön megemlítették, hogy kivételesen magas az áfakulcs és kivételesen alacsony a tao kulcs, és közben az adóék tekintetében is rosszul állunk, ha nem számoljuk a családi adókedvezmény hatását. Az is jól látható azonban, hogy a kormány úgy próbálja alakítani adórendszerét, hogy az az egyik legvonzóbb legyen a régióban befektető vállalatok számára.

Trendek a régióban

Általános trend a térségben, hogy magasak a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek, az adóék (a nettó fizetésre rakódó összes közteher) 40% körül van átlagosan a régióban. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha 1000 eurót szán a munkáltató egy munkavállalóra, akkor 600 eurót kap ebből nettó módon a munkavállaló, átlagosan ebben a régióban.

A második fontos trend, hogy az áfabeszedés tekintetében egyre jobban terjednek a digitális technológiák, megoldások.

– fejtette ki H. Nagy Dániel, a Mazars igazgatója.

Idei év másik slágere, a legérdekesebb fejlemény, hogy az EU próbál gátat szabni a káros adóversenynek. A tagállamoknak 2019-ben és részben 2020-tól új elemeket kell beépíteniük a társasági adózásról szóló szabályokban, Magyarország pedig a lehető leglazábban alkalmazza ezeket a szabályokat – mondta a szakértő. A negyedik fontos fejlemény a transzferár-szabályozás.

Szja, járulékok

A jövedelmeket és a foglalkoztatást terhelő adók és hozzájárulások aránya továbbra is visszaszorulóban van.

Horvátországban és Lettországban ezzel szemben az alacsonyabb adókulcs sávos határát jelentősen megemelték, ami kedvező hír az ottani munkavállalóknak. Érdekes tendencia H. Nagy Dániel szerint, hogy Romániában és Litvániában átalakították a szociális hozzájárulás fizetési rendszert úgy, hogy – azonos összes adóterhelés mellett – technikailag a munkáltató helyett a munkavállaló viseli a járulékok többségét.

A kiadványban azt is megvizsgálták a régiós országokban, hogy mekkora az adóék bizonyos jövedelemkategóriák és gyermekek száma mellett. Az 500 eurós bruttó bér esetében a gyerek nélküliek tekintetében a magyar adóék a legmagasabb. Három gyerek esetében lényegesen változik a kép Magyarország esetében, jól látszik az alábbi ábráról, hogy csak a csehek ismerik el jobban a három gyereket. A nettó bér gyakorlatilag ebben a sávban magasabb, mint a bruttó bér, mert negatív adót kapnak a dolgozók.

Klikk a képre!

Klikk a képre!

Áfa és társasági adó

Ezekkel a kulcsokkal mostanában nem nagyon játszanak az egyes országok, de jól látható, hogy a kormányzatok továbbra is a lakossági fogyasztás növekedésére próbálnak építeni, és a költségvetési bevételek tervezésekor egyre nagyobb szerepet kapnak a forgalmi típusú adók. Nem meglepő, hogy a hozzáadottérték-adó ma már talán a legfontosabb bevételi forrás az amúgy tovább erősödő állami költségvetések számára.

A normál adókulcsok átlaga 21% körül alakul, 2019-tól csak Oroszország növelte ennek mértékét, 2 százalékponttal. A Horvátországban és Magyarországon hatályban lévő 25, illetve 27%-os normál áfa kulcs továbbra is magasnak számít. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Horvátországban jövőre 1 százalékpontos csökkentés várható.

Itthon inkább célzott áfacsökkentéseket látunk, még nem látni egyelőre, hogy pontosan mikor csökkenhetne az általános áfakulcs. Legutóbb a pénzügyminiszternek volt egy erre utaló kijelentése – emlékeztetett a szakértő.

Klikk a képre!

A 9%-os magyar társasági adókulcs szinte példátlan az egész régióban, emellett Magyarország más intézkedéseivel is nagyon kedvezni akar a vállalatoknak – hangzott el a kiadványt bemutató tájékoztatón. Nincs például forrásadó, a Magyarországról kifizetett osztalék például adómentesen kifizethető, emellett a csoportos adózás hazai bevezetését is kedvezően értékelték a befektetők.

Látható trend a Mazars adószakértői szerint, hogy látszanak az adóverseny korlátai is: 2019-től már csak egyetlen olyan országot találunk, ahol csökkentettek a nyereségadón. Görögországban a válság idején bevezetett, egyébként is nagyon magas adókulcs csökkent 1%-kal. Említést érdemel, hogy Lengyelország bevezetett egy 9%-os kedvezményes kulcsot, mely azonban csak a kis adózók alkalmazhatnak. Összességében a vizsgált régióban az adókulcsok átlaga 17%-körül alakul (többkulcsos rendszer esetén a legmagasabb kulccsal számolva).

Az Európai Unió egyébként tudatosan is gátat szab az adóversenynek, és igyekszik elejét venni a káros adóelkerülési technikáknak. Ennek fontos eszköze az Anti Tax Avoidance Directive (ATAD), amit 2019. január 1-től már alkalmaznak is a tagállamok. A szabályozás fontos része, hogy meghatározza, hogy a vállalati hitelekre fizetett kamatok mekkora része vonható le a nyereségadó alapjából. Noha a szabályozás egyértelmű próbál lenni, érdekes látni, hogy a tagállamok mennyire másként értelmezik az irányelv adta kereteket. Van, ahol a lehető legenyhébb korlátozást alkalmazzák (Magyarország), máshol az ATAD által minimálisan megkövetelt korlátozáson túlterjeszkedik a helyi szabályozás (Lengyelország). Ugyancsak az ATAD-ra vezethető vissza az off-shore (ellenőrzött külföldi társaság, CFC) szabályok egységesítése is. A következő lépés pedig sok helyen az ún. tőkekivonási adó (exit taxation) átültetése lesz.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy új szabály értelmében, amit a lengyelek a lehető legszigorúbb értelmezéssel vettek át, minden tanácsadói tevékenység igénybevételét le kell jelenteni az adóhatóság felé. A visszajelzések alapján a vállalatok emiatt kevésbé keresik meg az adótanácsadó cégeket.

A Portfolio kérdésére H. Nagy Dániel igazgató kifejtette, hogy a Pénzügyminisztériumban lezajlott második, márciusi adótanácskozáson is előkerült ez a téma és egyes szakértők kifejezetten kérték, hogy a magyar jogrendbe ne így kerüljön bevezetésre ez a gyakorlat.

NAV és PM

Az adótanácskozásokkal kapcsolatban az igazgató általánosságban kifejtette, hogy jó kezdeményezésnek tartják, a minisztérium ugyanis inputokat, best practice-ket kér a szakmától és van, hogy megköröztetik a javaslatokat a szakértők körében még a véglegesítés előtt.

Érdeklődésünkre Szmicsek Sándor, a Mazars partnere beszélt arról is, hogy érzékelhető az adózóbarát NAV, de nyilván ennek van egy határa: a számlagyárakkal szemben látványos akciókkal lép fel a hatóság és a fegyveres erők és az erről készült és nyilvánosságra hozott videók is látványosak, hogy a pszichológiai hatás is meglegyen. A NAV a létszámcsökkenés miatt rá is kényszerül a másfajta megközelítésre, más módszerekre van szükség.

Látványosan együttműködő a NAV a másik oldalon, a célja tapasztalataink szerint, hogy lehetőleg vizsgálat nélkül rávegye a vállalatokat a megfelelő adóbevallásra – fejtette ki Szmicsek Sándor, aki példaként említette a transzferár-vizsgálatokat.

A NAV lefuttat egy iparági statisztikát nemzetközi mutatók alapján és az adott, Magyarországon is működő vállalatcsoportra. Ha érzékel különbséget a számok között, akkor egy listára kerül rá az adott cég. Legutóbb 800 ilyen vállalat került a listára, amelyeknek a NAV levelet küldött, felajánlva az önellenőrzés lehetőségét az adózóknak. Azt kell tudni, hogy ez a 800-as lista egy céltábla, ezért a vállalatok gyakran elgondolkoznak a lehetőségeiken – magyarázta a szakember. A második körös megközelítés is hasonlóan ügyfélbarát, de már közvetlen és újra felveti az adóhatóság, hogy nem gondolja-e át a transzferárszabályozását az adott cég.

H. Nagy Dániel megjegyezte ennek kapcsán, hogy a revizorok sokkal felkészültebben érkeznek, a működő informatikai háttérnek és adatbázisoknak köszönhetően. Egyúttal sokkal fókuszáltabbak, de muszáj is annak lenniük, mert az ellenőrzési határidők folyamata lerövidült. Szorítja az idő az adóhatóságot, ezért érkeznek felkészültebben és jobban fókuszál bizonyos témákra – magyarázta az igazgató.

– foglalta össze Szmicsek Sándor, aki azt is elárulta, hogy többek között emiatt is csökken az adótanácsadó cégek tanácsadási üzletágából származó bevétele.

Arra a kérdésünkre, hogy a kormány adminisztrációt egyszerűsítő könnyítései (társaságok áfabevallásának elkészítése a NAV által 2021-től) miként befolyásolják a szakmát, H. Nagy Dániel kifejtette: néhány lépés még hiányzik a teljeskörű NAV-rálátáshoz. Az is jól látható szerinte, hogy más országokban nem a valós idejű adatbeérkezés a fő irány, hanem az utólagos audit. Ebben az esetben például Ausztriában és Lengyelországban egy standard audit fájlt vezettek be, melynek következtében az adóhatóság sokkal szélesebb adatkört kap, mint a magyar hatóságok a valós idejű adatjelentés esetében. És ez a megközelítés rohamosan terjed és ennek lehet olyan kifutása, hogy a hatóság több bevallást is el tud majd készíteni egy-egy vállalkozás számára.

Címlapkép forrása: Balazs Mohai/Bloomberg via Getty Images