Parádés első negyedéve lehetett magyar gazdaságnak. A hónapról hónapra meglepetéseket hozó termelési és fogyasztási adatok legalábbis arra utalnak, hogy akár még az előző negyedévekben látott magas számoknál is nagyobb lehetett a GDP-növekedés. A Portfolio által megkérdezett elemzők prognózisainak konszenzusa szerint a GDP-növekedés 5,1%-os lehetett, ez megegyezik az előző két negyedév kiigazítatlan adatával. A bizonytalanság azonban óriási: az előrejelzések 4,2 és 6% között szóródnak.

Tavaly egész évben 5% körül mozogtak a negyedéves GDP-növekedési számok, nem elképzelhetetlen, hogy még ezeknél magasabb első negyedéves adattal rukkol elő szerdán a KSH. Elsőre ez meglepőnek tűnhet, hiszen a magyar kilátások kapcsán rendre elhangzik, hogy a belső növekedési motorok hosszabb távon nem maradhatnak ilyen erősek, ráadásul a nemzetközi környezet is „hűlni” kezdett. Azonban az első negyedév gazdasági részadataira tekintve azt láthatjuk, hogy ezek hatása még későbbre csúszhatott, ha egyáltalán megjelenik.

Jó, jó, lassulás, de mikor?

A gazdaságnak jelenleg három karakteres húzóereje van:

• a lakossági fogyasztást a gyors béremelkedés és a foglalkoztatás bővülése támogatja,
• a beruházásokat az uniós forráskiosztás csúcsra járatása mellett a magánkereslet is támogatja,
• a kapacitásbővítéseken átesett, exportra termelő cégek pedig a külső piacokon tudnak részesedést növelni.

Logikus lenne mindezek alapján lassulást várni az idén. A béremelkedés már sok cégnek jelent nehézséget, a munkaerőtartalék fogyatkozik, az uniós forrásokat már gyakorlatilag teljesen kiosztották, a külső környezet pedig 2018 közepe óta sokat romlott.

Ugyanakkor ezek a fékező faktorok még nem hatnak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján szinte biztosan kijelenthetjük, hogy az egyik legjobb formáját futja éppen a magyar gazdaság. A tavaly kissé gyengélkedő ipar óriási lendülettel kezdte meg az évet, pedig az Audi-sztrájk, az autóipart ért szabályozói sokk, illetve az egyre lejjebb konyuló nyugat-európai bizalmi indexe alapján inkább lassulástól tartottak a szakértők. A termelés volumene ugyanakkor hónapról hónapra új csúcsra tört, és várhatóan nagyon jelentős lesz a hozzájárulása a GDP-növekedéshez. A termelési volumen alapján óvatosan becsülve is azt mondhatjuk, hogy negyedéves alapon legalább 0,5 százalékponttal, éves alapon pedig bőven 1 százalékpont feletti mértékben emelheti a GDP-növekedési számot a szektor teljesítménye.

A fenti szép eredmények úgy adódnak, hogy az ipar csak 22%-os súllyal szerepel a GDP-ben. Még ennél is látványosabb, hogy közel hasonló növekedési hozzájárulást produkált az az építőipar, amelynek a súlya a magyar gazdaságban az 5%-ot sem éri el. Az ágazat ugyanis szédítő tempóban kezdte az évet, februárban majdnem 40%-kal volt magasabb a teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest. A két termelő szektor együttesen az éves GDP-növekedéshez hozzávetőleg 2,5 százalékponttal járulhatott hozzá az első negyedévben. Ezt figyelembe véve nehéz elképzelni, hogy (a gazdaság domináns részét kitevő, a belső keresletre érzékeny) szolgáltató szektor teljesítményével együtt a GDP-növekedés ne lett volna nagyon erős.

A szolgáltató szektor eredményére csak közvetetten és részleteiben látunk rá, de a kiskereskedelmi forgalom élénk bővülése, illetve a gyors bérkiáramlás idei folytatódása a lakossági fogyasztás lendületes bővülését sejteti.

A magyar gazdaság erős teljesítménye azért is érdekes, mert eközben a fő kereskedelmi partnernek számító eurózóna látványosan lassult. A „decoupling” mögött a nemzetközi konjunktúrától többé-kevésbé független belső növekedési motorok állnak, de még így is ritkán láthatunk ilyen jelentős növekedési előnyt.

A fentiek tükrében már egyáltalán nem meglepő az elemzők várakozása, bár az 5,1%-os konszenzus (medián) mögötti bizonytalanságot tükrözi a prognózisok nagy szórása.

„Összességében úgy látjuk, hogy nem lassult a növekedés üteme az előző negyedévhez képest, mert az alacsony pénzpiaci reálhozamok, illetve forrásköltségek, az uniós támogatásokkal megvalósuló projektek, a családi támogatások, a növekvő vásárlóerő és az emelkedő ingatlanárak a felhalmozásra szánt jövedelmeket a reál javak piaca felé terelik. Az így generált építőipari boom pedig tartós növekedési hajtóerőt fejt ki a gazdaság minden szegletére” – mondja Halász Ágnes, az Unicredit vezető elemzője, aki 5,1%-os GDP-növekedést számolt az első negyedévre. Halász hozzáteszi, hogy a lendületet fokozzák a multinacionális cégek befektetései, amelyek – amellett, hogy már rövidtávon segítik fenntartani az erős import miatt kissé megroggyant külső finanszírozási képességet – hosszabb távon további növekedési potenciált hoznak létre.

Ennél is határozottabban fogalmaz Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza:

Virovácz 6%-os GDP-növekedési adatra számít, ha bejön a prognózisa, sosem látott növekedési ütemet jegyezhetünk fel, ahogy az elemző fogalmaz:

Arra, hogy a magyar gazdaságban már az első negyedévben elkezdődött a karakteres lassulás, a Portfolio által megkérdezettek közül csak a CIB Bank szakértői számítanak. Így aztán tulajdonképpen az lenne a meglepetés, ha visszaeső GDP-adatot publikálna szerdán a KSH. A prognózisok alapján inkább az merül fel kérdésként, hogy mekkorát dobbantottunk 2019 elején.

Az erős évkezdet az egész éves GDP-növekedési előrejelzéseket is feljebb húzta. Bár továbbra is él a lassuló forgatókönyv, már 3,8%-os az éves átlagos növekedésre adott prognózisok konszenzusa, ez érdemi emelkedést jelent az egy évvel ezelőtti 3,2%-hoz képest. Ráadásul több elemző, köztük Regös Gábor, a Századvég és Kuti Ákos, az MKB Bank szakértője is a felfelé mutató kockázatokat hangsúlyozzák.