Napjainkban évente 1,1%-kal gyarapodik a Föld lakossága, elmaradva a 60-70-es évek 2%-os tempójától. A termékenység folyamatos visszaesése miatt további lassulás várható: 2050-re 0,5, a század végére pedig 0,03% körüli népességnövekedést prognosztizálnak – írja a KSH a népesedési világnap alkalmából közzétett összeállításában. Az ENSZ közepes szintű prognózisa szerint 2100-ban előreláthatólag 10,9 milliárd ember fog a Földön élni.
1989-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) népesedési világnappá nyilvánította július 11-ét, mivel két évvel korábban ezen a napon érte el a Föld lakossága az 5 milliárd főt. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés mértékére és az ezzel járó problémákra.
Az ENSZ legfrissebb számításai alapján azóta bolygónk népessége 2,7 milliárd fővel nőtt, 2019. június 18-án meghaladta a 7,7 milliárdot. 1950-ben még 2,5 milliárd ember élt a Földön, azonban a demográfiai átmenetek hatására napjainkban már több mint háromszor annyi.
Az első demográfiai átmenet a fejlett országokban a 19. század végén,a 20. század elején zajlott le, és az addig magas halandóság és termékenység csökkenését jelentette. A közegészségügyi viszonyok javulásával a halálozási gyakoriság a termékenységhez képest korábban kezdett el visszaesni, ezért a népességszám folyamatosan gyorsuló ütemben emelkedett. Az első demográfiai átmenet fejlődő országokra történő átterjedése a múlt század közepétől soha nem tapasztalt, robbanásszerű népességgyarapodáshoz vezetett a világban.
Ezt követte a fejlett országokban a második demográfiai átmenet az 1960-1970-es évektől. A termékenységi ráta ezekben a térségekben már nem érte el a népesség egyszerű újratermelését biztosító 2,1 gyermek/nő értéket. Mindez a várható élettartam szinte töretlen emelkedése mellett a Föld népességének lassuló ütemű gyarapodását eredményezi a jövőben.
Napjainkban Ázsiában él a világ népességének közel 60%-a, több mint 4,6 milliárd ember. Ezt követi sorrendben Afrika (17%, 1,3 milliárd fő), Európa (10%, 747 millió fő), Latin-Amerika és Karib-szigetek (8,0%, 648 millió fő), Észak-Amerika (5%, 366 millió fő), végül a legkisebb létszámú Óceánia (0,5%, 42 millió fő). Kínában él a világ lakosságának 19%-a (1,43 milliárd fő), Indiában 18%-a (1,36 milliárd fő). E két országban külön-külön is többen élnek, mint a három legkisebb földrészen együttvéve.
Az ENSZ előreszámítása szerint Ázsia továbbra is a legnépesebb földrész marad, de súlya a jövőben várhatóan csökken, miközben Afrika aránya jelentősen megnő. A gyarapodás eddig is az utóbbi kontinensen volt a legnagyobb: 1950 óta 5,7-szeresére emelkedett lakosainak száma, 2053-ra jelenlegi népességszáma megduplázódik, a század végére megközelíti a 4,3 milliárd főt. 2100-ra Afrikának a világ népességében előrebecsült 39%-os aránya alig marad el Ázsiáétól (43%). Európa súlya folyamatosan csökken: az 1950. évi 22%-os arány 2019-re 10%-ra, 2100-ig további 4 százalékponttal, 6%-ra. Az „öreg” kontinensnek nemcsak a világ népességében elfoglalt részaránya, hanem népességszáma is mérséklődik: 2050-ig 37 millió fővel, az azt követő ötven évben további 80 millióval.