HU Language HU
Megmagyarázta a kormány, miért vétózta meg a klímavédelmi alkut
június 21, 2019 0

Miután tegnap este az EU-csúcson részben a magyar vétó miatt nem lett meg a 2050-es klímasemlegességgel kapcsolatos uniós alku, így csak a tagállamok többsége kötelezte el magát a cél mellett, pénteken kiadott egy magyarázó közleményt a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

Az alábbi közlemény azért érdekes, mert csütörtökön, az EU-csúcs előtt még arról szóltak a hírek, hogy Magyarország megváltoztatta álláspontját és hajlandó támogatni a 2050-es klímasemlegességi célt, de estére kiderült, hogy a csehekkel és lengyelekkel együtt elutasítottuk azt.

2019.06.20 21:11 Elbukott a nagy klímacél az EU-csúcson

Az alábbi közlemény szerint jórészt azért utasította el ezt a kormány, mert óriási (nem részletezett) kiadásokkal járna és nagy terheket róna a magyar iparra, illetve a lakossági rezsiárak megemelkednének. Közben azonban a közlemény azt is elismeri, hogy 2030-ig az áramtermelésünk 90%-a már CO2-mentes lehet. A közleményt változtatás nélkül közöljük.

Magyarország elkötelezett a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni küzdelemben

Magyarország kormánya számára fontos a környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és elviselhetőbb klímát szeretnénk. Magyarország a 2030-ig teljesítendő vállalásait, ahogyan ígérte, úgy be is tartja. A megújuló és atomenergia együttes használatával 2030-ra a hazai áramtermelés akár 90%-a is szén-dioxid-mentes lehet. A 2050-re kitűzött klímasemlegesség (szén-dioxid-semlegesség) azonban óriási kiadásokkal járna és hatalmas terheket róna a magyar ipar számára. Az említett javaslatot felelősen addig nem lehet támogatni, amíg nem tudjuk, hogy az Európai Unió mekkora forrásokat tud rendelkezésre bocsátani az ipar modernizálására. Magyarország kormányának felelőssége, hogy alacsonyan tartsa a magyar családok rezsikiadásait, hiszen a hazai rezsiköltségek Európában a legalacsonyabbak között vannak. Azonban, ha az áramtermelést a megadott szempontok szerint kell kiváltani, úgy a magyar családok áramszámlája 30-40 százalékkal emelkedne.”