Az Európai Központi Banknak (EKB) folytatnia kellene jelenlegi politikáját, amely az irányadó kamatlábak alacsonyan tartásával próbálja elősegíteni az infláció enyhe növekedését, de figyelni kell az esetleges mellékhatásokra – jelentette ki a szervezet élére jelölt Christine Lagarde szerdán.

Lagarde az Európai Parlament gazdasági bizottságának meghallgatásán védelmébe vette az eddigi monetáris politika számos elemét, köztük a rekordalacsony kamatokat és a pénzügyi válság alatti rendkívüli ösztönző intézkedéseket, illetve például a fedezettkötvény-vásárlási programhoz hasonló új eszközöket.

Mint mondta, ezek sokban hozzájárultak ahhoz, hogy sikerült 11 millió új munkahelyet létrehozni 2013 óta az Európai Unióban, amelyek nélkül sokkal súlyosabb lett volna a krízis. Ezzel kapcsolatban azon véleményének adott hangot, hogy a „rendkívül alkalmazkodó képes politika” meghosszabbítására van szükség, egyúttal azonban figyelmeztetett ezen nem hagyományos intézkedések „lehetséges mellékhatásainak” kockázataira is. „Komolyan kell vennünk az emberek aggodalmait” – fogalmazott.

Lagarde úgy vélekedett, hogy az euróövezet országainak többet kellene fordítaniuk a gazdasági növekedés serkentésére, amennyiben ez módjukban áll a költségvetési szabályok megsértése nélkül. Rámutatott, hogy az Európai Központi Banknak széles körű felülvizsgálatot kellene végezni, miután a helyzet sokat változott a legutóbb 2013-ban tartott vizsgálat óta. Emellett hangsúlyozta, hogy bár az EKB elsődleges feladata az árstabilitás fenntartása, az intézménynek az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem szempontjait is figyelembe kellene vennie. Végezetül pedig elmondta, hogy szeretné javítani az EKB kommunikációját, mivel szerinte fontos érthetően elmagyarázni az embereknek az egyes döntések okait.

A Christine Lagarde meghallgatása alkalmából kiadott Q&A formátumú dokumentum tartalmáról itt írtunk:

2019.09.03 15:33 Körmére nézne az euróbevezetésre áhítozó országoknak az EKB új elnöke

Szeptember közepén az Európai Parlament plenáris ülése is szavaz majd a jelölt elfogadásáról, a kinevezést azonban nem blokkolhatja az ügyben csupán konzultációs jogkörrel bíró képviselőtestület, így az gyakorlatilag biztosra vehető. A jogász végzettségű volt francia pénzügyminiszter az utóbbi nyolc évben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatói tisztségét töltötte be.

Mario Draghi jelenlegi EKB-elnök megbízatása október 31-én jár le. Megválasztása esetén Christine Lagarde lenne a frankfurti székhelyű intézmény első női elnöke.

Győri Enikő fideszes EP-képviselő arra kérte az elnökjelöltet, hogy a szervezet a jövőben mindig tartsa szem előtt az euróövezeten kívüli tagállamok érdekeit is. Aláhúzta, hogy „ugyanannak a családnak vagyunk a tagjai”, ráadásul ezen országok mind jövőbeni eurózóna-tagok.