Több szempontból is nagyon nehéz éven vannak túl a magyarországi motor-és autógyártók, a sokasodó kihívások ellenére ugyanakkor elmondható, hogy az Opel kivételével állták a sarat. A győri Audi és az esztergomi Suzuki-gyár a 2017-es évvel közel megegyező számokat produkált a gyártás tekintetében, a kecskeméti Mercedes-gyár pedig soha nem látott nyereséget ért el tavaly. A jövővel kapcsolatban pedig elmondható, bár borús az összkép, a magyar autóipar zászlóshajói több olyan bejelentést is tettek, amelyek bizakodásra adhatnak okot.
A magyarországi autógyártás helyzetét a dízelbotrány, az új WLTP-menetciklusra történő átállás, valamint az utóbbi időszakban a világgazdasági növekedés lassulása (kevesebb autóeladás) egyaránt rontotta, miközben átmenetileg modellváltások is okoztak némi kilengést a termelésben. Mindezek hatására nem meglepő, hogy 2018-ban az autógyártás súlya kis mértékben ugyan, de tovább csökkent a magyar ipari termelésen belül. Tavaly az autógyártás termelési értéke 26,7 százalékát tette ki a teljes feldolgozóipari teljesítménynek, vagyis egy év alatt közel 1 százalékponttal csökkent az alág súlya. A gépjárműgyártás exportból való részesedése (euróban számolva) viszont meghaladta a 20 százalékot tavaly. Fontos azt is elmondani, hogy az iparágban közvetlenül és közvetetten foglalkoztatottak száma elérte a 175 ezer főt 2018-ban, igaz, ebben a számban vélhetően nem szerepel az összes beszállító. Mindebben a négy nagy magyarországi motor- és autógyár is fontos szerepet játszott, tavalyi teljesítményeik ugyanakkor látványosan eltértek egymástól.
A győri Audi-gyár állta a sarat
Tavaly számos kihívással kellett szembenéznie a győri Audi-gyárnak, ezek közül a legjelentősebb kétség kívül a WLTP-átállás miatti termelési ingadozás volt. Ennek ellenére nem következett be érdemi csökkenés a motor- és autógyártásban 2018-ban.
Az Audi Hungaria az elmúlt évben 1 954 301 motort, köztük 9 453 elektromotort gyártott. A motorgyártás termékpalettája a háromhengeres Otto-motorokkal, valamint a mild-hibrid technológiájú négyhengeres dízelmotorokkal bővült. Az Audi munkatársai naponta 9 000 motort, köztük alternatív meghajtásokat gyártanak a Volkswagen csoport 31 gyártótelephelye számára.
A járműgyártásban kereken 100 000 autó gördült le a gyártósorról, amely csupán kevéssel marad el a 2017-ben produkált 105 941 darabos gyártástól. Az elmúlt évben megújult a győri dizájnikon, az Audi TT, immár sportos dizájnelemek erősítik a kompakt sportautó dinamikus megjelenését, amely több mint 20 éve készül az Audi Hungariánál. Fontos mérföldkő volt, hogy 2018 nyarán az első győri SUV-val egy új modellcsalád érkezett Győrbe: az előző évben már 15 657 Audi Q3 hagyta el a győri gyártócsarnokot. Az Audi Hungariánál készülő modelleket a világ több mint 90 országába szállították, a legnagyobb piacok Németország, Nagy-Britannia, valamint az USA és Kanada voltak tavaly.
A szerény mértékben csökkenő motor-és autógyártással párhuzamosan csökkent a vállalat árbevétele is: 2018-ban közel 7,4 milliárd eurós árbevételt realizált a győri Audi, amely több mint 2 százalékos csökkentést jelentett a 2017-es üzleti évhez képest.
A meghatározó anyagjellegű ráfordítások közel 1 százalékkal csökkentek, míg a személyi jellegű ráfordítások több mint 22 százalékkal nőttek 2017-hez képest. Előbbi esetében az alacsonyabb darabszámú motor- és autógyártás, míg utóbbi esetében a bérek érdemi növekedése volt a meghatározó ok. Az éves beszámolóból kiderült az is, hogy a szintén jelentős összeget kitevő értékcsökkenési leírás a 2017-es 868 millió euróról 842 millió euróra csökkent tavaly.
A vállalat mintegy 371 millió eurós üzemi eredménnyel zárta 2018-at, amely több mint 1 százalékos csökkenést jelentett 2017-hez képest. Ez egyben az is jelentette, hogy az Audi Hungaria üzemi marzsa a 2017-es 5 százalékos értékhez képest nem változott érdemben.
A vállalat adózás előtti eredménye 443 millió euró volt tavaly, amely közel 21 százalékos növekedést jelentett 2017-hez képest. Ebben fontos szerepet játszott a pénzügyi műveletek bevételei soron bekövetkezett jelentős változás: a 2017-es 25 millió eurós értékhez képest egy közel 80 millió eurós összeg szerepelt itt 2018-ra vonatkozóan. A nettó eredmény közel 440 millió euróra nőtt 2018-ban, amely közel 21 százalékos növekedést jelentett év/év alapon. Osztalék kifizetésére nem kerül sor, a vállalat a 2018-as üzleti év adózott eredményét teljes egészében az eredménytartalékba helyezi.
Rekord évet zárt a kecskeméti Mercedes-gyár
A kecskeméti Mercedes-gyár közel teljes kapacitáskihasználtság mellett működött 2018-ban is. Ahogy arról február végén beszámoltunk: több mint 190 ezer darab Mercedest gyártottak Kecskeméten tavaly, amely kicsivel alulmúlta a 2017-es évet, amikor több mint 198 ezer autót termelt a hazai üzem. A gyártási szám alapján elmondhattuk, hogy a termelés 2012-es beindulása óta már több mint 1,06 millió darab autó készült a magyar üzemben.
Annak köszönhetően, hogy nagyon jól fogytak a világban a nálunk gyártott modellek, illetve a kecskeméti gyár közel maximális kapacitáskihasználtság mellett működött, az árbevétel megközelítette a 3,6 milliárd eurót, amely nagyjából megegyezett a 2017-ben realizált 3,55 milliárd euróval.
Az éves beszámolóból kiderült, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary működése szempontjából meghatározó anyagköltség a 2017-es 3,23 milliárd euróról 3,13 milliárd euróra csökkent tavaly, amely nyilván azzal volt összefüggésben, hogy kevesebb autót gyártottak. Döntően a korábban megvalósított béremelések hatására a személyi jellegű ráfordítások viszont megközelítették a 94 millió eurót tavaly, amely közel 19 százalékos növekedést jelentett 2017-hez képest. Az értékcsökkenési leírás és az egyéb ráfordítások sorokon is érdemi változás volt tavaly: előbbi több mint 25 százalékkal, utóbbi közel 13 százalékkal növekedett 2017-hez képest.
A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary adózás előtti eredménye közel 92 millió euró volt tavaly, amely közel 17 százalékos növekedést jelentett év/év alapon. A vállalat adózott eredménye megközelítette a 90 millió eurót, amely több mint 16 százalékos bővülést jelentett 2017-hez képest. Osztalék kifizetésére nem került sor.
Stagnált a Suzuki
A gyártási statisztikákat ugyan csak pár hét múlva teszi közzé a Magyar Suzuki, az ACEA hivatalos gyártási statisztikáit, valamint a győri Audi-gyár és a kecskeméti Mercedes-gyár számait alapul véve jól közelítő becslés viszont adható arra, hány autó is készült Esztergomban tavaly. Számításaink szerint durván 171 ezer autóról lehet szó, amely durván 3 százalékos csökkenést jelentene a 2017-ben előállított járművek darabszámához képest.
A termelés csökkenésére utal az is, hogy a vállalat árbevétele 1,95 milliárd euró volt tavaly, amely 7 százalékos csökkenést jelentet 2017-hez képest. Az üzemi eredmény viszont 91,3 millió volt, amely 1 százalékos emelkedést jelentett 2017-hez képest. Ezzel a Magyar Suzuki üzemi marzsa 4,7 százalékra emelkedett, amely az elmúlt 12 év legjobb eredménye.
A Magyar Suzuki adózott eredménye 80,1 millió euró volt 2018-ban, amely közel 7 százalékos csökkenést jelentett 2017-hez képest. A vállalat a tavalyi évhez hasonlóan idén sem fizet osztalékot az adózott eredményéből, tekintettel a folytatódó beruházásokra.
Szomorú híreket tett közzé a magyarországi Opel-gyár
A világban tapasztalható sokasodó kihívások már tavaly is kedvezőtlen hatással voltak az Opelre, a márka mintegy 1 millió autót értékesített globálisan, amely durván 7 százalékos visszaesést jelentett 2017-hez képest. Az eladások csökkenése egyben azt is jelentette, hogy kevesebb autómotorra volt szükség 2018-ban, ez pedig a szentgotthárdi motorgyár működésére volt kedvezőtlen hatással.
Az, hogy jelentősen visszaesett a magyarországi Opel-gyár termelése, már hónapokkal ezelőtt kiderült. Az Opel Szentgotthárd Kft. szóvivője, Kaszás Zoltán ugyanis korábban a Világgazdaságnak elmondta, míg 2016-ban csaknem 630 ezer motor készült el az üzemben, addig a termelés 2018 végére 313 ezerre csökkent. A visszaesés éves viszonylatban is hatalmas volt, 2017-ben ugyanis még 486 ezer motort gyártottak Szentgotthárdon.
Mindezt látva nem csoda, hogy az Opel Szentgotthárd Kft. által közzétett éves beszámolóból kiderült, a társaság árbevétele alig haladta meg a 119 millió eurót tavaly, amely mintegy 20 százalékos visszaesést jelentett év/év alapon. A vállalat által szintén közzétett kiegészítő mellékletből az is kiderült, hogy az értékesítés nettó árbevétele 94 százalékban az összeszerelési díjbevételből, a fennmaradó 6 százalékban pedig továbbszámlázott egyéb szolgáltatásokból és hulladék értékesítéséből tevődött össze. Az összes értékesítésen belül az export részaránya 95 százalékot képviselt.
A meghatározó anyagjellegű- és a személyi jellegű ráfordítások 35 és durván 1 százalékkal csökkentek 2017-hez képest. Előbbi esetében az alacsonyabb motorgyártás, míg utóbbi esetében a foglalkoztatottak számának csökkenés volt a meghatározó ok. 2018 végén ugyanis 1007 munkavállalója volt a szentgotthárdi üzemnek, míg ez a szám 2017 végén még 1251 fő volt. Azt viszont fontos hangsúlyozni a dolgozók csökkenő száma kapcsán, hogy a gyár hosszútávon elkötelezett a munkavállalóinak megtartásában. Erre utal legalábbis az a 200 férőhelyes munkásszálló, amelyet néhány hete adtak át Szentgotthárdon. Az autopro.hu tájékoztatás szerint a mintegy 670 millió forintból megvalósuló beruházást az állam 400 millió forinttal támogatta, a munkásszállót kizárólag az Opel-gyár alkalmazottai használhatják majd. Az éves beszámolóból kiderült az is, hogy a szintén jelentős összeget kitevő értékcsökkenési leírás a 2017-es 57,8 millió euróról 56 millió euróra csökkent tavaly.
A vállalat mintegy 2,2 millió eurós üzemi eredménnyel zárta 2018-at, amely több mint 87 százalékos csökkenést jelentett 2017-hez képest. Ez egyben az is jelentette, hogy az Opel Szentgotthárd Kft. üzemi marzsa összeomlott: a 2017-es 11,9 százalékról egészen 1,9 százalékra zuhant.
A vállalat adózás előtti eredménye 2,2 millió euró volt tavaly, amely közel 88 százalékos csökkenést jelentett 2017-hez képest. A nettó eredmény 1,9 millió euróra zsugorodott 2018-ban, amely több mint 89 százalékos csökkenést jelentett év/év alapon.
Egy vasat sem talicskáztak ki az országból az autóipar nagyágyúi
Arról viszont kevés szó szokott esni, hogy hány főnek is adtak munkát közvetlenül, illetve mekkora volt az adott évi személyi jellegű ráfordításuk. Az Audi 12 726 főt, a Mercedes 4281 főt, a Suzuki 2461 főt, míg az Opel 1007 főt foglalkoztatott tavaly. Ez egyben azt is jelentette, hogy a négy magyarországi OEM együttesen több mint 20 ezer embernek adott munkát 2018-ban. Az elmúlt időszakban lezajlott érdemi béremeléseknek köszönhetően, az Opelt kivéve, természetese nőttek a személyi jellegű ráfordításaik is. Tavaly durván 598 millió eurót (nagyjából 190 milliárd forintot) fordítottak erre a célra a vállalatok, amely közel 19 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.
És mit hozhat a jövő?
Az elmúlt években döntően a világgazdaság erősödésének, az olcsó hiteleknek, kedvező finanszírozási környezetnek és a gyártók által folytatott modelloffenzíváknak volt köszönhető a járműeladások felfutása és a járművek értékesítési árának emelkedése, amelyek végső soron a profitmarzsok növekedéséhez vezettek. Az autógyártás viszont ciklikus iparág, az elmúlt kilenc év felépülését követően pedig egyre több jel utal arra, hogy a ciklus a csúcsára ért tavaly.
A globális járműeladások növekedésének várható lassulása, a kereskedelmi háború esetleges fokozódása, az eddig is teljesíthetetlen brüsszeli káros-anyag-kibocsátási elvárások további szigorítása, az új technológiákra történő átállás és a nyersanyagárak magas szinten történő stabilizálódása egyaránt hatalmas nyomást gyakorolnak majd az iparág szereplőire. Ráadásul ekkor még nem is beszéltünk olyan kockázatokról, mint amilyet egy megállapodás nélküli Brexit, vagy éppen az új belépők jelentenek. A helyzetet pedig tovább súlyosbítja a fogyasztói magatartás gyors változása, a járműmegosztó szolgáltatások egyre nagyobb népszerűsége és az újfajta digitális megoldások iránti növekvő igény.
A járműipar sokasodó kihívásai természetesen hatással lesznek a magyarországi OEM-ek és beszállítók működésére is egy olyan időszakban, amikor a súlyos méreteket öltő munkaerőhiány mára nem csak a növekedés gátjává vált, hanem a szektor versenyképességét is fenyegeti.
A győri Audiban például az idei évben indul a második SUV modell, az Audi Q3 Sportback sorozatgyártása, amely tovább erősítheti a magyar gyárat. A legfrissebb híradásokból ráadásul az is kiderült,hogy bár a németek kivezetik a Győrben gyártott TT sportautó modellt a kínálatából néhány éven belül, helyére egy elektromos meghajtású modellt vezetnek majd be.
Májusban nagy port kavart, hogy a Mercedes anyavállalata elismerte, valóban felfüggesztették a kecskeméti beruházásukat és az sem biztos egyelőre, hogy az eredetileg tervezett full-flex üzem épül fel nálunk végül. Kérdéseinkre viszont a Mercedes-Benz gyár úgy nyilatkozott, hogy a Daimler csak jó tapasztalatokkal rendelkezik Magyarországon és hosszú távon épít kecskeméti beruházására.
– tették hozzá.
Az Opelnél pedig olyan döntés született tavaly, amelynek értelmében a szentgotthárdi üzemet kisméretű benzinmotorok gyártására rendezik be. Ezzel kapcsolatban Kaszás Zoltán arra emlékeztetett korábban, hogy a szentgotthárdi egységben egy új projektre készülnek: év végén indul a háromhengeres, 1.2 literes turbóbenzinmotor gyártása, jelenleg az átállás munkálatai zajlanak. Bakai Gergely, az Opel Magyarország ügyvezető igazgatója január végén pedig úgy nyilatkozott, hogy 2019 kiemelkedő fontosságú lesz az Opel Szentgotthárd életében. Az előkészületek az új motor termelésbe való integrálása kapcsán már 2018-ban elkezdődtek, és kiválasztották az ehhez szükséges – zömmel magyar – beszállítókat.