Elkezdték visszafogni a gazdagok a költekezéseiket, ami meglehetősen aggasztó, mert lehetséges, hogy ez egy „felülről induló” recesszió jele. Az Egyesült Államokban az ingatlanpiacon, a kiskereskedelemben, az autópiacon és a műtárgypiacon is az látszik, hogy a leggyengébben teljesítő szegmens most a luxuskategória, miközben a középosztály még mindig költekezik – írja a CNBC.
A luxusingatlanok piacán eddig az idei a leggyengébb év a 2008-as pénzügyi válság óta az Egyesült Államokban. Manhattanben például sorozatban a hatodik negyedéve csökkennek az eladások, a Redfin adatai szerint pedig a legalább 1,5 millió dollárba kerülő ingatlanok eladása több mint 5 százalékkal esett a második negyedévben az Egyesült Államokban. Az eladásra váró villák és penthouse-ok száma növekszik országszerte, különösen az olyan népszerű üdülőhelyeken, mint Aspen, Colorado vagy Hamptons, ahol közel három éves csúcson van az eladásra kínált luxusingatlanok száma.
A felső kategóriás kiskereskedelmi szektor szenved, a Barney’s csődvédelembe menekült, a Nordstorm pedig már a harmadik negyedéve számol be a bevételek csökkenéséről. Mindeközben a Wal-Mart és a Target, akik az „átlagos” vásárlókat szolgálja ki, nemrég a vártnál erősebb forgalomról és bevételnövekedésről számoltak be.
A luxusautók sem fogynak olyan jól, a közelmúltban tartott Pebble Beach aukción (ami arról híres, hogy sokszor megdőlnek az árrekordok), a legdrágább autók nem keltek el. A legalább 1 millió dollárért kínált autók kevesebb mint felét tudták csak eladni, miközben a 75 ezer dollárnál olcsóbb autók gyorsan gazdára találtak – sokat közülük a vártnál valamivel drágábban adtak el.
2019 első felében évek óta először csökkentek az aukciós eladások, a Sotheby’s-nél 10 százalékkal, a Christie’s-nél pedig 22 százalékkal zuhant az eladások értéke az előző év azonos időszakához képest.
A gazdagok költekezésének csökkenése intő jel, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy az eladások visszaesésében az adózás változása is szerepet játszhatott, például a luxusingatlanok piacán. És vannak olyan szegmensei a luxusiparnak, amelyek továbbra is jól teljesítenek, mint például a svájci órák eladásai, vagy a divatipar. A költekezés visszaesése mögött állhat még a globális gazdasági lassulás és a piaci volatilitás megugrása, tekintve, hogy a felső 10 százalék rendelkezik az amerikai részvények 80 százalékával, így különösen érzékenyek a részvény-és kötvénypiaci turbulenciákra.
Mindenesetre az adatokból az látszik, hogy az amerikai gazdagok elkezdték „összehúzni a nadrágszíjat”, ha pedig tovább csökken a költekezésük, azt a teljes gazdaság megérezheti végül. A legjobban kereső 10 százalék adja a fogyasztás közel felét a Moody’s vezető közgazdásza szerint. Valójában a leggazdagabbak költekezésének csökkenése már két éve tart, de eddig ez nem okozott nagy drámát a gazdaság egészét tekintve, miután a középosztály fogyasztása viszont megugrott.
Mindeközben a gazdagok megtakarításai emelkednek, két év alatt közel megduplázódtak és elkezdték felhalmozni a készpénzt. A középosztály pedig (akik a jövedelemeloszlásban a 40-89,9% között helyezkednek el), nagyrészt átvették a gazdagok szerepét a költekezésben. A gazdagok közül sokan rendelkeznek külföldön érdekeltséggel és üzletelnek az Egyesült Államokon kívül, így ha a világ más részein valami gazdasági vihar formálódik, arról korán jelzéseket kapnak. Közben a középosztály élvezi a magas foglalkoztatottság és a stabil lakáspiac előnyeit.
Az elmúlt egy évtized arról szólt az Egyesült Államokban, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak lettek és pörgetik a fogyasztást, de ez most megfordult. A középosztály prosperál, míg a nagybefektetői réteg a fogyasztási recesszió jeleit mutatja. Tény, hogy a gazdagoknak még mindig rengeteg pénzük van, amit elkölthetnek, de ehhez jellemzően bizalom kell. Ez pedig most nincs meg a globális részvénypiaci turbulenciák és a kereskedelmi háború közepette.