Hazánkban a lakosság számára rendelkezésre álló összes élelmiszer mennyisége fejenként 680 kilogramm (2 kilogramm/fő/nap) volt 2017-ben. A hazai felhasználás két év alatt 2%-kal, 2010-hez mérten 6,7%-kal bővült – derült ki a KSH tanulmányából. 2017-ben a burgonya, a zöldségfélék és gyümölcsök, továbbá a tej és tejtermékek esetében kisebb volt a kínálat, a többi termék esetében nőtt.

Az összes rendelkezésre álló élelmiszer több mint harmadát jelentő állati eredetű termékek (hús, hal, tej, tojás) fogyasztható mennyisége az előző évhez képest átlagosan 1%-kal nőtt, a növényi termékek esetében (liszt és rizs, burgonya, zöldségfélék és gyümölcsök, egyéb növényi eredetű élelmiszerek) ugyanilyen mértékben csökkent.

2017-ben 2016-hoz viszonyítva nem változott a zsiradékok, ugyanakkor emelkedett a cukor és méz (4,8%-kal) rendelkezésre álló mennyisége. Az élelmiszer-kínálat szerkezetén belül a korábbi évekhez hasonlóan az összes fogyasztható élelmiszer több mint felét tették ki a zöldségfélék és gyümölcsök, valamint a tej- és tejtermékek, további negyedét adták a cereáliák és a húsfélék.

Egyre több a hús

Az egy főre jutó húskínálat 2017-ben 71 kilogramm volt (napi 200 gramm/fő), 5 kilogrammal több, mint 2016-ban. A tavalyi évi húskínálat az előző öt év átlagát majdnem 20%-kal haladta meg. A rendelkezésre álló összes húsmennyiségen belül változatlanul a baromfihús aránya a legnagyobb (47%), részesedése valamelyest nőtt 2016-hoz képest

Az egy főre jutó baromfihús (34 kilogramm) az előző évhez viszonyítva 3,5 kilogrammal, 2012-2016 átlagához mérten 6 kilogrammal, mintegy negyedével volt több. A sertéshúskínálat 1 kilogrammal nőtt, éves viszonylatban és meghaladta a 30 kilogrammot egy főre vetítve. Ez a mennyiség 15%-kal felülmúlta a megelőző öt év átlagát, ugyanakkor a sertéshús részesedése (43%) 2017-ben alig érzékelhetően mérséklődött.

Az egy főre jutó tej- és tejtermékek fogyasztható mennyisége 2017-ben 195 liter volt, ami napi fél liter tejnek felel meg. A kínálat 2016-hoz képest 2,1%-kal, a két évvel korábbi szintre esett vissza, az előző öt év átlagánál azonban 4,1%-kal nagyobb volt. A hazai tejtermelés 2017-ben – az előző évi mérséklődés után – 2,6%-kal nőtt, és 2003 óta először haladta meg az 1900 millió litert.

A tej és tejtermékek exportja (901 millió liter) 3,7%-kal bővült. A behozatal hároméves növekvő tendencia után 2016-hoz mérten 4,2%-kal csökkent (951 millió liter), azonban így is némileg meghaladta az exportot. A behozatal az utóbbi évekkel megegyezően a hazai felhasználás mintegy felét tette ki.

Az étolaj vezet a zsiradékfelhasználásban

Az összes felhasználható zsiradék mennyisége (37 kilogramm/fő) 2017-ben éves összehasonlításban 2016-hoz képest nem változott, az előző öt év átlagánál 6,8%-kal több volt. A 2005-2017 közötti időszakban a felhasználás éves szinten 33 és 38 kilogramm között alakult. Míg az állati zsiradékok mennyisége (16 kilogramm/fő) 2017-ben kissé csökkent – az összes zsiradékmennyiség 43%-át tette ki -, addig a növényi zsiradékoké (21 kilogramm/fő) alig érzékelhetően nőtt.

Több gabona és zöldség, kevesebb burgonya

A rendelkezésre álló liszt és rizs egy főre jutó mennyisége (90 kilogramm/fő) 2017-ben és az azt megelőző két évben is nőtt, a tárgyévben 6%-kal múlta felül az előző öt év átlagát. A cereáliák egy főre jutó mennyisége utoljára 2006-ban haladta meg a 90 kilogrammot. Burgonyából 2017-ben egy főre vetítve 57 kilogrammra (1 kilogramm/ hét/fő) csökkent a rendelkezésre álló mennyiség, 2016-hoz képest 2 kilogrammal, 2012-2016 átlagától 4 kilogrammal maradt el. A burgonyafelhasználás 2015 óta folyamatosan mérséklődik, amit egyre inkább az import fedez.

Az zöldségfélék és gyümölcs egy főre jutó mennyisége (201 kilogramm) 2017-ben 1,8%-kal mérséklődött 2016-hoz képest. Ezen belül zöldségfélékből egy főre vetítve 2 kilogrammal több (117 kilogramm), gyümölcsökből 6 kilogrammal kevesebb (83 kilogramm) állt rendelkezésre. Ez összesen napi fél kilogramm zöldséget és gyümölcsöt jelent.

A burgonyatermés 2014 óta folyamatosan csökkent, 2017-ben (341 ezer tonna) 21%-kal termett kevesebb az előző évinél. A burgonyaimport (friss és feldolgozott termékek) ezzel ellentétben 18%-kal emelkedett (244 ezer tonna).

A gyümölcstermés 2017-ben – az előző évi 2,9%-os csökkenés után – 4,3%-kal kevesebb volt, ennek ellenére a gyümölcsök kivitele (247 ezer tonna) 16%-kal nőtt. A behozatal (334 ezer tonna) – beleértve a déligyümölcsöket – 2,5%-kal mérséklődött.

Csökkent az egy főre jutó alkohol mennyisége

Az egy főre jutó összes szeszesital 2017-ben 9,1 abszolút literre csökkent a 2016. évi 9,5 literről. Ez a mennyiség 2007 óta 9 és 11 liter között ingadozott. A szeszesital-kínálat 2017-ben az előző öt év átlagánál (9,3 liter) 2,2%-kal alacsonyabb volt.

2017-ben egy főre vetítve 25 liter bor állt rendelkezésre, 2 literrel kevesebb, mint 2016-ban, ugyanakkor 1 literrel több az előző öt év átlagánál. Ez a mennyiség a 2005-2017 közötti időszakot tekintve közepesnek tekinthető, és kevesebb mint heti 1 üveg bornak felel meg. 2017-ben a rendelkezésre álló sör 68 liter volt egy főre vetítve, 1 literrel több az előző évinél, illetve 2012-2016 átlagánál. A hazai sörkínálat 2010 óta nem éri el fejenként a 70 litert. A 2017. évi mennyiség hetente 2,5 üveg sörnek felel meg. Az egy főre jutó égetett szeszes ital 2017-ben 3,2 abszolút literről 3,0 literre csökkent, és alacsonyabb 2012-2016 átlagánál is (3,3 liter).