Képzelj el egy gyárat, ahol robotok szerelnek össze más robotokat, azonnal reagálnak rá, ha valamelyik gép elromlik, önvezető autók végzik a kiszállítást, miután egy gép becsomagolta a személyre szabott, modulokból összeállított terméket és intelligens szenzorokkal mérni tudja a gyár, hogy mennyi fogy a termékükből és ez alapján lehet átállítani a gyártott termékek mennyiségét. Nagyjából így néz majd ki a jövő „okosgyára.” Gyakorlatilag semmi emberi beavatkozás nem szükséges, de például egy tableten igény szerint figyelhetjük a folyamatokat. Bár jelenleg Dél-Korea a leginkább robotizált ország, úgy tűnik, Kína csúcssebességgel előz hamarosan, a leggyorsabban növekvő Ipar 4.0-hoz kapcsolódó szektor pedig az automatizmusokat működtető szoftverek piaca lehet. A Citi GPS legfrissebb tanulmányából szemezgettünk.

Tombol a negyedik ipari forradalom; az Ipar 4.0-s megoldásokban élenjáró országok, vállalatok már szinte teljesen automatizált gyárakat kezdtek el működtetni. Ma még az ilyen „okosgyárak” nagy része még nem teljesen önműködő, a Citi elemzői szerint olyan átalakulás jön majd, ami gyökeresen megváltozatja az ipart:

• Komplett gyárak automatizálódnak majd, működnek lényegében nulla emberi beavatkozással.
• Megjelennek a gyártásban az autonóm robotok is, amelyek az emberek munkáját segíthetik majd egyéb folyamatok lebonyolításában.
• A robotok gyártanak majd újabb robotokat.
• Egyes termékek tesztelése áthelyeződhet a virtuális térbe, mellyel a folyamat olcsóbb, biztonságosabb lehet.
• A moduláris rendszerek és öntanuló algoritmusok miatt az újabb robotok és szoftverek fejlesztése felgyorsulhat.
• Többek közt az olyan technológiáknak köszönhetően, mint az 5G, az adatok megosztása gyorsabb és hatékonyabb lehet.
• A kiterjesztett valóság megjelenése növelheti a dolgozók produktivitását, helyzetérzékelését.

Mindez persze sajátos kockázatokat is magában hordoz, hiszen ha egy önműködő gyárban valamilyen hiba lép fel (netán külső beavatkozás miatt), az emberi felügyelet hiánya miatt előfordulhat, hogy azt jóval később észleli a személyzet, mint ideális esetben tenné.

Az Ipar 4.0 megoldások terjedésének köszönhetően egyébként a termékek gyorsabban, olcsóbban készülhetnek el, emellett sosem látott személyre szabottság jelenik majd meg a piacon.

Míg az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó technológiák tömeges adaptációja várat magára egyes szektorokban, már most is akadnak olyan országok és iparágak, melyek a fejlődés éllovasainak számítanak. Az ipari robotok alkalmazása jó indikátora a technológiai vívmányok gyakorlati implementációjának, hiszen ez az egyik leggyorsabban fejlődő ág most: ebben a tekintetben az autóipar és az elektronika jár élen, ezek a szektorok együttesen a robotgyártás felvevőpiacának 63%-át teszik ki.

Ország szerinti felosztásban Kína jár az élen, Dél-Korea és Japán a második legnagyobb felvevőpiacai a robotgyártásnak, szorosan hozzájuk simul 9%-os piaci részesedéssel az Egyesült Államok is, Németország pedig az ötödik.

Az elemzők szerint a jövőben Kína részesedése még nőni is fog: míg a legfrissebb elérhető, tavalyelőtti adatok szerint az ázsiai ország 138 ezer többcélú ipari robotot importált, jövőre ez az érték már közel a duplájára nőhet. Az expanzió a többi országban közel sem ilyen markáns: az iparfejlesztésre erősen koncentráló Dél-Korea importnövekedését például alig 5 ezer (11%) robotra taksálják.

A növekedés dinamikája azért is érdekes, mert a lakosság arányában Dél-Korea messze a legjobban robotizált ország jelenleg, ezt pedig szorosan Szingapúr követi, Kína alig van a világátlag fölött.

Bár jelenleg a robotika az egyik leggyorsabban növekvő Ipar 4.0-s szektor (14%-os becsült összesített éves növekedési rátával a következő 5 évben), a Citi elemzői szerint az automatizált gyártás teszi ki a legnagyobb piacot (ide értve a részben automatizált gyárakat automata gépsorokkal és a teljesen automata üzemeket is), e piac méretét ugyanis körülbelül 80 milliárd dollárra saccolják.

Az ellátási láncokban (vagyis a gyártósoroktól a polcokig) a felhőtechnológiák a legszélesebb körben használt innovációk, a szereplők 55%-a már használ valamilyen felhőszoftvert, míg az adaptációs ráta 90% fölé fog menni a következő 5 évben. Hasonlóan széles körben használtak lesznek majd a készletoptimalizációs szoftverek és a fogyasztási szokásokat megjósolni hivatott prediktív analitika is – az utóbbi területen lesz a legnagyobb növekedés.