Tavasszal új történelmi mélypontra csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon, az adatok pedig azt sugallják, hogy megvalósul a teljes foglalkoztatás. Éppen ezért érdemes utánajárni, hogy milyen tartalékokkal rendelkezik a munkaerőpiac. A KSH-tól kapott adatok alapján azt látjuk, hogy vannak jelentős munkaerő-tartalékkal rendelkező országrészek is, miközben néhány régióban pusztító a munkaerőhiány.
A foglalkoztatottak száma már stabilan 4,5 millió, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. Igaz ugyan, hogy a külföldön dolgozókat mindenképpen érdemes levonni, de így is 4,4 millió körüli adatot kapunk. Miután a munkanélküliek száma is újabb és újabb mélypontot üt hónapról-hónapra, így nem csoda, hogy a vállalatok növekedési korlátokba ütköznek.
Egyre több elemző gondolta azt az elmúlt hónapokban, hogy a foglalkoztatás már nem igazán növelhető, azonban az elmúlt időszakban az adatok rendre azt mutatták, hogy van még tere a bővülésnek. A Portfolio szezonálisan kiigazított adatai szerint a foglalkoztatottak száma tovább növekedett, és akkor is kedvező tendenciát látunk, ha a közmunkásokat nem vesszük számításba.
Számításaink szerint a nyugdíjkorhatár emelése az elmúlt években és a következő években is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a munkavállalási korú népesség száma ne csökkenjen, pedig egyre kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra.
Mint látható, a foglalkoztatás növekedése néhány év múlva valóban fizikai korlátokba ütközik (a növekedéshez az is kell, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán maradjon), addig azonban még van egy kis idő. A baj csak az, hogy a jelenlegi munkanélküliek és az alacsony szintre csökkent munkaerő-tartalék földrajzilag „rossz helyen” van, illetve a képzettségük sem megfelelő (jobbára nincs).
Jelenleg 300 ezer fő munkaerő-tartalékkal számol Magyarországon a KSH, és ha a 100 ezer közfoglalkoztatottat is hozzáadjuk, akkor potenciálisan (különösebb reformok nélkül) 400 ezer fő el tudna helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Azonban a tartalék nagyobb részével valószínűleg foglalkoztathatósági problémák vannak.
A közfoglalkoztatottak létszáma két éve csökken, miután a vállalatok folyamatosan csökkentik a felvételi kritériumokat, mert nem találnak megfelelően képzett munkavállalókat. A közmunkásokat a kormány is igyekszik az elsődleges munkaerőpiacra terelni, többek között azzal, hogy a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér közötti különbséget emelik.
Ahhoz, hogy lássuk az országon belüli különbségeket, elkértük a Központi Statisztikai Hivataltól a regionális munkaerő-piaci adatokat, amelyek alapján látható, hogy
Miután számos régióban megvalósult a teljes foglalkoztatás (Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl), így folyamatosan nőtt az üres álláshelyek száma. Elsősorban ezek a gazdaságilag fejlett területek, ahol nem jellemző a közfoglalkoztatás sem, így igen kevés a szabad tartalék.
Klikk a képre!
|
Érdemes megnézni, hogy egy üres álláshelyre mekkora tartalék jut egy-egy régióban. Az északi és az alföldi területeken továbbra is 15-25 fő munkaerő-tartalék jut egy üres álláshelyre, és az elmúlt egy évben nem is láttunk igazi csökkentést, azonban Közép-Magyarországon és a nyugati országrészben csak néhány fős tartalék jut egy betöltetlen munkahelyre. Ezt azt jelzi, hogy ezeken a területeken nagyon feszes a munkaerőpiac, vagyis a vállalatok gyakorlatilag képtelenek megfelelőn képzett dolgozókkal bővíteni a létszámot.
Klikk a képre!
|
Jól látható, hogy az északi-magyarországi és észak-alföldi területeken továbbra is meghatározó a közfoglalkoztatás, habár az ország egész területén csökkenő trend jellemző. Ezek az országrészek gazdaságilag továbbra is fejletlenebbek, és a jelenlegi konjunktúra-ciklusban sem a felzárkózásé a főszerep, így nem meglepő, hogy a munkaerőpiacon is komolyak a nehézségek.