Gigantikus fenntarthatósági kihívások előtt áll a világ 2050-ig, és ezek szükséges megoldása nagyon vonzóvá teszi a magyar agrárgazdaságba való befektetéseket – hangsúlyozta az 57. közgazdász-vándorgyűlés nyitó szekciójában Nagy István. Az agrárminiszter lényegében új forrásokat és új agrárbefektetéseket szorgalmazott az ágazatnak, hiszen a már ismert uniós forrásokon felül új uniós források várhatóan csak 2023-ban érkeznek, a 3-4 évig tartó finanszírozási rés pedig szavai szerint nem megengedhető egy ennyire fontos ágazat számára.

„Klímaváltozás – változó agrárgazdasági és élelmiszerpiaci klíma” címmel tartott előadást a vándorgyűlés nyitószekcióján Nagy István és rögtön rámutatott egy gigantikus kihívásra:

Ezt a helyzetet tehát nagy kihívás lesz kezelni, de ennél rövidebb távon is jelentős kihívás szavai szerint az, hogy 10 éven belül 40%-kal több fehérjére lesz szükség a világon.

Az agrárminiszter szerint ezen hatalmas kihívások kezelését az agrárgazdaság egyedül nem tudja vállalni, ezért szövetségesekre van szüksége más területekről és célzott ezzel arra, hogy a közgazdász-társadalom felől is várja a szövetségeseket. A technológiai fejlődést nem kerülhetjük el és a klímaváltozás ezt meg fogja gyorsítani, ugyanígy a magyar agrárium sem kerülheti el sem a klímaváltozás következményeit, sem a technológiai fejlődést – rögzítette.

Elmondása szerint 2010-2018 között a magyar agrárgazdaság kibocsátása 153%-kal bővült, amit örvendetesnek nevezett, de közben arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon az EU-átlagnak csak az 53%-át érik el a gazdák az 1 hektárra jutó előállított jövedelem terén. Jó hírként hozzátette:

Ehhez kapcsolódóan megjegyezte: az elmúlt időszakban meghirdetett uniós pályázatok közül számos esetben négyszeres volt a túljelentkezés, azaz erőteljes az agrárpiaci forrásigény, de közben legközelebb 2023-ban érkezik friss forrás a magyar agráriumba, a gazdák kezébe (a 2021-2027-es ciklusból), így a versenyképesség növeléséhez nem engedhetünk meg 4 év finanszírozási szünetet.

Nagy István előadásának további lényeges üzenetei a klímaváltozás szemszögéből:

• Az elmúlt 50 évben a termőtalajok tápanyag tartalma 95%-kal csökkent, miközben termőtalaj több nem lesz, sőt csökken a mennyisége is. Emiatt nagyon gondosan kell tehát bánni vele, mert például a helytelen művelés tovább is rontja a minőségét és csökkenti a talaj szénmegkötési képességét is.
• A jól működő öntözéses gazdálkodás mindenképpen szükséges, de emellett a talajművelés helyes módja is rendkívül fontos. Számos példa van arra, hogy a jobb földművelési technológia és a tudás, az innováció beiktatása jelentősen javítani tudja a termésátlagokat ugyanolyan talajon ugyanolyan földrajzi térségben is.
• Emlékeztetett arra, hogy a kormány döntött arról, hogy évi 17 milliárd forintot fordít öntözési technológiák javítására (10 év alatt 170 milliárdos program), amellyel megfelelő mennyiségű vizet tudnak odavezetni a földekhez és tárolni tudják a túl sok vizet, ha arra van szükség.
• Az a kormány célja, hogy 2024-ig további 100 ezer hektár termőföldet vonjanak be a termelésbe részben az öntözhetőség javításán keresztül. Számítások szerint ez évi 20 milliárd forintos agrárgazdasági kibocsátás-növekedést tud majd előidézni.
• A termőföld mellett a levegő tisztaságának javítása is fontos cél, és itt lényeges részcél az ammónia-kibocsátás csökkentése (a mezőgazdaságon belül az állattartás és azon belül a trágyakezelés generálja a sok kibocsátást). Itt a középtávú cél az egyharmados kibocsátás-csökkentés.
• Jelenleg is dolgozik a kormány az országos levegőszennyezés csökkentési program, összhangban az EU-s célkitűzésekkel.
• A korszerű mezőgazdasági termelés egyértelműen a digitalizáció javításán múlik, a digitális agrármegoldások versenytényezők is és a környezetvédelem szempontjából is nélkülözhetetlenek (pl. precíziós gazdálkodás).
• Nagy kihívást jelent, hogy a magyar gazdatársadalom 55%-a 65 évnél idősebb, miközben a 35 évnél fiatalabbak aránya mindössze 6,5%. Ezt a kihívást is oldhatja részben az agrárgazdaság digitalizációja, illetve a precíziós gazdálkodás, amely egyúttal kevesebb erőforrás- és például műtrágya-felhasználást is lehetővé tesz.
• Magyarország elsőként fogadta el a digitális agrárstratégiát az összes uniós tagállam között. A program az összes ágazat kapcsán tartalmazza a kihívásokat, a megoldási irányokat és azt is, hogy hogyan csökkenthető az ökológiai lábnyoma a magyar gazdaságnak és társadalomnak.
• A közelmúltban jelentősen, 80-130% körüli mértékben, megemelte a kormány az erdőtelepítési és fenntartási támogatásokat hektáronként, sőt a fenntartásra adott támogatásokat az eddigi 4-7 éves időtáv helyett már 12 évre növelték.
• Elmondása szerint a rosszabb minőségű talajoknál és azokban a gazdaságokban, amelyeknél például csak az uniós támogatások mellett jön ki nulla körülre a gazdasági eredmény, érdemes megfontolni az erdőtelepítést, amely egyúttal nemcsak gazdasági, hanem klímavédelmi szempontból is fontos. Nagy István jelzése szerint 25 ezer hektárt szeretnénk telepíteni 2-3 éves távon.
• Magyarországon jelentős probléma az élelmiszer pazarlás, a sok élelmiszer hulladék kidobása (évente 3 millió tonna élelmiszert dobunk ki, ami 45 ezer kamion rakterének felel meg). Fejenként 68 kg élelmiszert dobunk ki évente, ami nemzetközi szinten is az egyik legmagasabb arány, és a NÉBIH felmérése szerint ennek csaknem a fele elkerülhető lenne tudatosabb vásárlással és felhasználással. A miniszter felhívta a figyelmet a „Maradék nélkül” című magyarországi élelmiszer kampányra, amely sikeres nemzetközi programok itthoni leképeződése.

Címlapkép forrása: MTI/Czeglédi Zsolt