Számos előnye van annak, ha a kapcsolt vállalkozások a csoportos társasági adózást választják, de nagyon oda kell figyelniük arra, hogy egymás között piaci árakat alkalmazzanak – hívta fel a figyelmet egy közös interjúban Siklós Márta és Király László György. A LeitnerLeitner adószakértői szerint enélkül ugyanis az európai szinten is rendkívül magas magyar adóbírságot kockáztatják a cégek, igaz azt is jelezték: számos ügyben tapasztalják azt, hogy valóban adózóbarát, támogató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hozzáállása. Ezzel együtt azonban arra is felhívták a figyelmet: bármikor mondhatja azt a NAV, hogy már csak a Cégkapun keresztül benyújtott bevallásokat fogadja el és arra is, hogy a fejlesztési tartalék képzése a különféle kedvezmények kihasználásában is segíthet. Az építőipari vállalkozások, a szálláshely-szolgáltatók, a hoteleket és a zöldség-gyümölcs nagykereskedők pedig jó, ha tudják: átfogó adóvizsgálatra számíthatnak idén. A LeitnerLeitner szakértőivel minapi kecskeméti Gazdasági Fórum konferenciánk keretében beszélgettünk.

Portfolio: Melyek azok a kockázatok, amelyek most az adózásban a legfontosabbak a magyar cégek számára?

Siklós Márta: Könyvvizsgálóként és adótanácsadóként nagyon sok cégre van rálátásom, és tágabb megközelítés alapján az egyik legnagyobb kockázatnak azt látom, hogy a vállalkozások a pénzügy, számvitel, adózás területén minimális erőforrással és ráfordítással működnek. Ez azt jelenti, hogy pontosan annyi erőforrásuk van jó esetben, ami elegendő arra, hogy a napi feladatokat ellássák. Így ha ez a rendelkezésre álló erőforrás bármilyen oknál fogva szűkössé válik egy betegség, kilépés vagy gyerekszülés miatt, akkor abban a pillanatban ez már a cég napi működésében is gondot okozhat.

Mindezek miatt felmerül a kérdés, hogy hogyan várható el egy ilyen területen dolgozó kollégától vagy csoporttól az, hogy távlatokban gondolkozzon: például ilyen megoldás lehet a nagyobb vállalatok esetén a csoportos adózás, ami egy vadonatúj választható eleme az adózásnak. De nagy figyelem és sok energia kellene olyan kockázatos területek megfelelő kezelésére is, mint a transzferárazás.

Mi a lényege utóbbinak?

S. M.: Az, hogy a kapcsolt vállalkozások, azaz az egymással tulajdonosi vagy menedzselési kapcsolatban álló cégek között is piaci áron kell elszámolni. Azaz attól, ha valakire irányítói ráhatásom van, még nem térhetek el a piaci áraktól, ezzel a vállalkozással is ugyanúgy kell dolgoznom, mintha független üzletfelem lenne, ugyanolyan ár mellett. Ha ugyanis nem piaci ár mellett dolgozom, akkor ezzel befolyásolhatnám e cégek adóalapját is: megspórolhatnék adót azzal, hogy a nyereséget áthelyezem egyik cégtől a másikhoz. Alapesetben tehát kötelező a piaci ár alkalmazása, mert ha ez nem történik meg, akkor valamelyik vállalkozásnál sérül az adóalap. Ez még belföldi szinten nem okoz olyan hatalmas problémát, mert az egyik vállalkozás több adót fizet a magasabb adóalapja miatt, a másik pedig kevesebbet. Megjegyzem persze, hogy aki kevesebbet fizet, annál adókockázat merül fel, mert az adóhivatal ott adóhiányt állapíthat meg. Más a helyzet külföldi csoporthoz tartozó vállalkozás esetén, mert ott akár ki lehet vonni a Magyarországon megtermelt profitot a magyar adózás alól.

Tudna erre az említett kockázatra gyakorlati példát mondani?

S. M.: Egy autószerelő műhely példáját végiggondolva előfordulhat, hogy az alaptevékenységet néhány alkalmazottal a férj cége végzi, míg a műhelynek helyet adó ingatlan a feleség cége nevén van azért, hogy az autószerelési tevékenység kockázatát ne viselje maga az ingatlan. Így tehát ilyen helyzetben az lehet a házaspár közös célja, hogy ha egy szerelési hiba miatt elromlik a fék és ebből kártérítési per indul a férj cége ellen, akkor ennek kimenetele ne sodorhassa veszélybe az ingatlant. Ilyen esetben is fontos azonban az, hogy az ingatlan-bérbeadás a férj és a feleség vállalkozása között piaci áron történjen meg, mint a legnagyobb vállalkozások között, mondjuk az árubeszállítás, a bérmunka- és a kontrolling tevékenység esetén.

Ha nem piaci áron történik ez meg, akkor mi lehet a következménye?

S. M.: Ha a piacinál alacsonyabb bérleti díjat számítanak fel egymás között, akkor a férj cégénél az alacsonyabb bérleti díj magasabb adóalapot eredményez, emiatt adótöbblet keletkezik. A feleség cégénél pedig az indokoltnál alacsonyabb bevétel nyomán adóhiány alakulhat ki, ami után megállapításra kerülhetnek a jogkövetkezmények, pl. 50 százalék bírság, késedelmi pótlék stb. Magyarországon európai szinten is rendkívül magas az adóbírság, így tehát a piacitól eltérő ár alkalmazása nagyon komoly kockázatokkal jár, és ha ehhez hozzávesszük azt, hogy az adóhatóság ellenőrzési irányelveiben ez egy kiemelt vizsgálati terület, akkor látszik, hogy a cégek fokozott kockázatoknak teszik ki magukat.

Mire hívná fel a figyelmet az idei adóhatósági ellenőrzési irányelvekkel kapcsolatban?

S. M.: Az adóhatóság kockázatos adózói körnek tekinti 2019-ben az építőipari vállalkozásokat, a szálláshely-szolgáltatókat, hoteleket és a zöldség-gyümölcs nagykereskedelmet folytatókat. Ezek a vállalkozások tehát számíthatnak átfogó adóvizsgálatra, de természetesen ad-hoc jellegű vizsgálatokra, pl. adótraffipaxra vagy egyéb ilyen jellegű vizsgálatokra más vállalkozások is számíthatnak.

Az elmúlt években sokszor hallottuk azt a célt, hogy a NAV az adóellenőrzéseknél a támogató hozzáállást szeretné erősíteni. Mennyire sikerült ezt elérni a tapasztalatai szerint?

S. M.: Ezzel kapcsolatban nagyon pozitív tapasztalataink vannak. Valóban működik a támogató adóhatóság, valóban vannak olyan vizsgálatok, amelyek ún. jogkövetési vizsgálatok, és ezeknek pontosan az a céljuk, hogy segítsék az adózókat a helyes adózásban, a jogszabályok betartásában. Ennek keretében egy-egy területet vizsgálat alá vonnak, megállapításokat tesznek, és határidő kitűzésével, együttműködve a vállalkozással lehetőséget biztosítanak a hiba javítására úgy, hogy mindezt nem szankcionálják. Elvileg van lehetősége az adóhatóságnak ún. mulasztási bírság kiszabására ezeknek a jogkövetési vizsgálatoknak a keretében is, de mi a saját vállalkozói körünkben többször tapasztaltuk, hogy még ezt sem teszik meg.

Király László György: Kicsit tréfásan mondanám, hogy ez a segítő hozzáállás az adótanácsadó szakmát rosszul érintette, mert sokkal kevesebb az adóhatóság előtti képviselet, és ha már egyszer az adóhatóság megállapítást tesz, az sokkal megalapozottabb, és sokkal nehezebb fogást találni rajta. A másik oldalról viszont ez egy új területet nyitott meg számunkra: mi is támogatjuk ügyfeleinket abban, hogy jogkövető magatartást tanúsítsanak. Ezzel párhuzamosan az is lényeges, hogy az adóhatóság sokkal pontosabban célozva választja ki azokat, ahol szükség van az ellenőrzésre, és közben az is igaz, hogy az online pénztárgép, vagy az EKÁER jelentősen tisztították a piacot. Ezért az adóhatóság is jobban megengedheti magának, hogy segítő és támogató legyen.

Az imént említették a csoportos társasági adózást. Melyek azok az előnyök, amelyekre felhívnák a figyelmet?

S. M.: Egyrészt mindenképpen előnyös és adminisztrációt csökkentő tényező, hogy a csoportos társasági adózás hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozásoknak csak egyetlen adóbevallást kell beadniuk. A másik, hogy ha a csoporton belül van veszteséges cég, az már az adott tárgyév adózásában érvényesíthető, mint adóalap-csökkentő elem.

Hosszú távon a veszteséges cég egymaga is érvényesítheti ezt majd akkor, amikor pozitív lesz az adóalapja, de vannak olyan vállalkozások, amelyeknél ez hosszú időt jelentene. Ugyanakkor a csoportos adózás keretében a csoporton belüli veszteségek és nyereségek egymással szemben elszámolhatók, így csoport szinten azonnal érezhető pozitív hatás az alacsonyabb adófizetési kötelezettség. Önmagában persze az, hogy a veszteség csökkenti a nyereséges cég adóalapját, előnyös, bár ennek a megoldásnak a 9 százalékos társasági adókulcs idején már nincs olyan nagy jelentősége.

Milyen szempontból lehet még előnyös a csoportos adózás?

K. L. Gy.: A fentieken felül azért is előnyös lehet, mert nagyon sok vállalkozás küzd azzal a problémával, hogy a rendelkezésére álló különféle kedvezményeket nem tudja kihasználni. A csoportos adózás keretében azonban nemcsak a veszteség vehető át, hanem bizonyos keretek között van arra is lehetőség, hogy a kedvezményeket is átvegyék, azaz elszámolják csoporton belül.

Lépten-nyomon fejlesztéseket látunk mostanában az országban. Az adórendszerben milyen lehetőségre célszerű gondolni ennek kapcsán?

S. M.: Sajnos sokan nem gondolnak arra, hogy a fejlesztési pénzek hogyan érvényesíthetők az adórendszerben, illetve arra sem, hogy ezeket előre tervezni kell, mert utólag már nem lehet. A legalapvetőbb lehetőség a fejlesztési tartalék képzése, ami azt jelenti, hogy egy kicsit előre kell gondolkodni, és egy olyan beruházási keretet kell létrehozni, amit aztán csak hosszú távon kell az értékcsökkenés arányában valamilyen módon „visszacsöpögtetni”.

A fejlesztési tartalékképzés lehetősége tehát alapvetően nem egy végleges kedvezmény, hanem csak azt jelenti, hogy nem most kell adót fizetnem, és ha veszek a fejlesztési tartalékból egy eszközt, akkor ezt a kedvezményt az eszköz amortizációjának időtartama alatt kell évente visszafizetnem.

Mikor járhat a legjobban a cég?

K. L. Gy.: Akkor, ha a fejlesztési tartalékot például ingatlanvásárlásra használja fel, mert annak az értékcsökkenési leírási ideje a leghosszabb. Így tehát a fejlesztési tartalék tulajdonképpen egy speciális hitel, ami sokak számára nem világos még. A megfelelően képzett in house adózási szakemberek persze tisztában vannak ezzel, de egy komplexebb beruházási döntésnél már nem biztos, hogy az adórendszer minden lehetősége könnyen átlátható.

Egy éve nyitották Kecskeméten az irodájukat. Mi volt mögötte a szándék?

S. M.: Egyértelműen az, hogy a délkelet-magyarországi régiót jobban ki tudjuk szolgálni, azaz hogy helyben legyünk elérhetők. Van egy bizonyos vállalatméret, ami mellett már nem érdemes a feladatokat házon belül tartani. Egy kisebb vállalkozás nem tudja kihasználni azt a tudást, erőforrást, amit egy magasan képzett számviteli, pénzügyi, adózási szakember nyújtani tud, de a nagyobb cégek esetén már érdemes lehet saját szakembert foglalkoztatni. A kettő között pedig megoldás a számviteli és adózási feladatok kiszervezése.

Tudna mondani példákat?

S. M.: Mi egy 50-60 fős iroda vagyunk, külföldiek magyarországi befektetéseit kezeljük, illetve azoknak a leányvállalataival foglalkozunk, például egy nagy külföldi vállalkozás kis magyarországi leányvállalatával, egy kereskedelmi, vagy képviseleti irodájával. Nekik azt a beszámolási rendszert kell követniük, mint amit az anyavállalat előír, de az ehhez szükséges szakember állandó alkalmazását ők itt, Magyarországon nem tudják megfizetni, és nem is érdemes felépíteniük erre egy komplett apparátust. Számukra tehát egyértelmű, hogy outsourcing keretében veszik igénybe a külső szakértői tanácsadást.

Másfél éve működik Magyarországon a Cégkapu. Mire hívnák fel a rendszer használatával kapcsolatban a figyelmet?

S. M.: 2018. január 1-jétől működik Magyarországon a cégkapu rendszer, azonban sem a vállalkozói, sem a közigazgatási szféra nem volt erre megfelelően felkészülve, így bár a törvény élt, volt 2018-ban egy egyéves türelmi idő, ami alatt minden vállalkozásnak be kellett lépnie, cégkapu regisztrációt kellett kérnie, és a megfelelő jogosultságokat vállalkozáson belül ki kellett osztania. Korábban az elektronikus kommunikáció az egyes magánszemélyek, a vállalkozás érdekében és képviseletében eljáró magánszemélyek ügyfélkapuján keresztül zajlott. Most már azonban a Cégkapun keresztül érkeznek az adóhivataltól, a bíróságtól a hivatalos iratok, és a vállalkozások képviselőinek is azon keresztül kell kommunikálniuk.

Az egy éves türelmi idő alatt jelentős fejlesztések történtek, és 2019. januártól elindult a Cégkapun keresztüli kommunikáció, ugyanakkor még mindig az figyelhető meg, hogy bár törvényi kötelessége a vállalkozásoknak a Cégkapus regisztráció, egyszerűen nem tették ezt meg. Az adóhivatalnak két választása volt: vagy befogadja az Ügyfélkapun keresztül érkező bevallásokat, vagy úgy tekinti, hogy nincs bevallás. Az adózóbarát magatartást tanúsító adóhivatal azt az utat követte, hogy még egy rövid ideig elfogadja ezeket a bevallásokat Ügyfélkapun keresztül is, és ez az időszak most is tart, de ez az adóhatóság jóindulatán múlik, és nem tudjuk, meddig tart. Igenis várható és jogszabályilag megalapozott minden tekintetben az, hogy az adóhivatal bármikor azt mondhatja, hogy ezt nem fogja elfogadni a jövőben.

K. L. Gy.: Úgy látjuk, hogy ez olyan szituáció, amikor előbb ellenállás van főleg a kisebb cégeknél a Cégkapura való áttérés során, de amint akár külső segítséggel beállítják náluk a megfelelő jogosultságokat, hogy ki mit kapjon, ki mit lásson, akkor onnantól kezdve rájönnek, hogy nem is bonyolult a rendszer. Tapasztalataink szerint majdnem mindenki, aki használja a Cégkaput, azt mondja, hogy milyen kár, hogy ez eddig nem így volt.

S. M.: Egyértelműen pozitív visszajelzések vannak, de az elején van egy ellenállás a vállalkozásokban, főleg a mikro- és kisvállalkozói szinten. Egy közepes vagy nagyvállalat szintjén az új rendszer használata már magától értetődő.

Címlapkép és kép forrása: Portfolio, Joó Hajnalka