A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint holnap reggel 9 órakor 4%-os éves inflációs adatot közölhet áprilisra vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal, amely hat és fél éves csúcsot jelentene a hazai áremelkedési ütemben. Bár a szakértők többsége arra számít, hogy a fő inflációs index értéke a következő hónapokban csökkenésnek indul, illetve néhány hónapon belül a nagy figyelemmel kísért éves adószűrt maginflációs index is tetőzhet valamivel 4% alatt, komoly kockázatok övezik a hazai inflációs pályát. A Magyar Nemzeti Bank inflációs forgatókönyve, miszerint jelenleg nincs szükség több kamatemelésre, mert az erős belső inflációt 2019 végétől kezdve ellensúlyozni fogja a romló külső környezet hűtő hatása, még mindig védhetőnek tűnik, azonban ha nem jön el hamarosan a várt fordulat, illetve a jegybank által vártnál érdemben magasabb inflációs pálya rajzolódik ki, az kellemetlen helyzetbe hozhatja a laza monetáris politikája iránt végsőkig elkötelezettnek tűnő intézményt. Izgalmas hónapok állnak előttünk, ami a hazai fogyasztói árak alakulását illeti. A tét nagy, hiszen szélsőséges esetben megkérdőjeleződhet az MNB hitelessége, ha az elmúlt hónapokhoz hasonló irányban haladnak tovább a dolgok, viszont nagy győzelmet is arathat a jegybank, ha igaza lesz.
Idén márciusban a februári 3,1%-ról 3,7%-ra gyorsult az éves inflációs ütem Magyarországon (jelentős részt az üzemanyagárak emelkedése miatt), ami mindössze 0,1 százalékpontra volt a tavaly októberi közel hatéves csúcstól. A márciusi adatban azonban talán még nagyobb meglepetést okozott az, hogy az éves maginflációs (vagyis a kevésbé ingadozó árú termékek árváltozását követő) index értéke 3,5%-ról 3,8%-ra, hatéves csúcsra ugrott. Az adatokból látszott, hogy nem csupán a dohánytermékek és alkohol jövedéki adójának emelkedése, hanem a fokozódó belső árnyomás jellemzi a magyar gazdaságot, ami egyre feljebb tolta az utóbbi hónapokban az inflációt.
Ezt a következtetést lehetett levonni a Magyar Nemzeti Bank által a KSH után közzétett alapfolyamat-mutatókból is. Az MNB által leginkább figyelt, éves adószűrt maginflációs index értéke tovább emelkedett a februári 3,2%-ról 3,5%-ra. Ez több mint tíz éves csúcs, legutóbb ugyanis 2008 decemberében tartózkodott magasabban ez a mutató. Az alapfolyamat-mutatók elmúlt hónapokban tapasztalt gyors emelkedése önmagáért beszél (alább az ábra): a dinamikus béremelkedés és szűk munkaerőpiac által hajtott keresletoldali infláció utat tört magának, ami így látszólag egyre kényelmetlenebb helyzetbe hozza az extrém laza monetáris politikához (és a gyenge forinthoz?) ragaszkodó MNB-t.
2019.04.09 11:13 Gyorsan drágul az élet, évtizedes csúcson a magyar áremelkedés – Kezdhetnek aggódni az MNB-ben?
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy mikor márciusi kamatdöntő ülését követően „adatvezérelt üzemmódra” váltott a jegybank (vagyis a beérkező adatoktól teszi függővé a további monetáris szigorítást), az inflációs jelentésben számolt a jegybank az árindexek rövid távú további emelkedésével. A kommunikáció központjába a romló külső környezet került, illetve annak hazai inflációt potenciális mérséklő hatása, összességében ezzel lett indokolva, hogy egyelőre nincs szükség további kamatemelésre. Másképp fogalmazva az MNB szemszögéből: hiába emelkedik még rövid távon az általunk várt mértékben az infláció, az év végétől kezdve a külső hatások miatt mérséklődni fog az inflációs nyomás.
Bár a monetáris politikai döntéshozók igyekeznek függetleníteni döntéseiket a változékony árú termékek áralakulásából fakadó átmeneti inflációs hatásoktól, holnap reggel 9 órakor a jegybank számára kellemetlen adatot közölhet a KSH.
Azért lenne kicsit kényelmetlen ez az MNB számára, mivel márciusi inflációs előrejelzésében arra számított az intézmény, hogy márciusban 3,6%-on tetőzhet az árindex, áprilisban pedig 3,5%-ra csökkenhet, majd ez a folyamat folytatódhat a következő hónapokban.
Eppich Győző, az OTP Bank elemzője szerint 4%-os lehetett áprilisban az éves infláció, a gyorsulás mögött elsősorban az üzemanyagárak emelkedése, másodsorban pedig a jövedéki adós termékek áremelkedése állhatott. Közben azonban a kiemelten figyelt adószűrt maginflációs mutató az előző havi 3,5%-on stagnálhatott számításai szerint, és ez nagyjából így is maradhat az év utolsó harmadáig, amikor is csökkenésnek indulhat a mutató értéke. Eppich 2019 végére 3%-os éves árindexet vár, ami az MNB szempontjából megnyugtató inflációs lassulást jelentene.
Halász Ágnes, az UniCredit szakértőjének becslése alapján több mint 5%-kal drágultak az üzemanyagok, gyorsabban mint tavaly ilyenkor. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi áremelkedés bázishatása a korábbi várakozásokkal ellentétben nem lesz képes mérsékelni az éves árindexet, így az inflációs trendforduló legalább egy hónappal kitolódik. Áprilisban így 3,9%-ra nőhetett az éves index értéke, májustól októberig tartós ereszkedés kezdődhet, ha az olajárak nem emelkednek tovább. Halász szerint az adószűrt maginflációs mutató ugyan 3,8%-ra gyorsulhatott áprilisban, arra számít, hogy itt is tetőzhet, vagyis megállhat az utóbbi hónapok meredeken emelkedő trendje.
Akad olyan piaci szakértő is, aki szerint áprilisban kiléphetett az éves inflációs index az MNB toleranciasávjából. Regős Gábor, a Századvég elemzője szerint 4,1%-kal emelkedhettek áprilisban a hazai fogyasztói árak, amihez elsősorban az üzemanyagok drágulása járulhatott hozzá, amely akár fél százalékponttal is növelhette az árindexet.
– fogalmaz.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője azt emeli ki rövid helyzetértékelésében, hogy korábbi várakozásaival ellentétben nem a márciusi inflációs adat lesz a lokális csúcs, a járműüzemanyag-árak további drágulása ezt a várakozást felülírta, így most úgy tűnik, hogy május, június előtt nem várható a fő éves mutató „visszafordulása”. A szakértő szerint a harmadik negyedév vége felé, 4% körül tetőzhet az adószűrt maginflációs index értéke, ami ugyan magasabb az MNB várakozásainál (a jegybank az idei utolsó negyedévre átlagosan 3,6%-os adószűrt maginflációs mutatóra számít), viszont úgy tűnik, hogy idén év végre véget érhet a gyorsan emelkedő trend.
A szakértők többsége tehát azt várja, hogy az MNB által vártabbnál magasabb szinteken tetőzhetnek idén az inflációs mutatók, az áremelkedési ütem túlzott elszállására azonban nem számítanak.
Nem elhanyagolható kockázata van azonban annak, hogy a végén mégis kiderül, hogy a jegybank elkésett a szigorítással, illetve nem szigorított kellő mértékben, ezért magasabb inflációs csúcsponttal, így tartósan magasabb inflációval számolhatunk. Ezt a gondolatot hangsúlyozza kommentárjában Virovácz Péter, az ING elemzője.
– foglalja össze a kényes helyzetet Virovácz.
Összességében tehát még nem dőlt meg az MNB inflációs forgatókönyve, amelyre hivatkozva márciusban igyekezett meggyőzni a piaci szereplőket, hogy nincs szükség további szigorításra, a kockázatok viszont egyértelműen erősödtek. Épp ezért izgalmasak lesznek a következő hónapok inflációs adatai, amelyek az elmúlt időszakban megszokottnál is nagyobb mozgásokat idézhetnek majd elő a forint árfolyamában. A meglepetést okozó adatok hatására ismét felerősödhet például a külföldi devizapiaci spekulánsok aktivitása, ahogy azt a márciusi MNB kamatdöntő ülést követően is láthattuk. Hiszen ha a jegybank az általa vártnál magasabb infláció ellenére nem lenne hajlandó szigorítani, az tulajdonképp felhívás lenne keringőre a forint gyengülésére játszó befektetők számára, mondván, ha a kamatok nem fognak emelkedni, akkor gyorsuló áremelkedési ütem mellett a forintnak kell gyengülnie.
2019.05.06 05:46 Külföldi spekulánsok tömege intézett támadást a forint ellen – Az MNB idézte elő
(Címlapkép: MTI/Mohai Balázs)