A három vezető nemzetközi hitelminősítő közül kettő, a Fitch Ratings és az S&P is rontotta Argentína adósi besorolását.
A hitelminősítők azt követűen léptek, miután a liberális elveket követő köztársasági elnök, Mauricio Macri súlyos vereséget szenvedett az októberi elnökválasztás főpróbájának tekintett előválasztáson a balközép peronista jelöltjével, Alberto Fenández volt kormányfővel szemben.
A Fitch egyszerre három osztályzattal „B”-ről „CCC”-re vágta vissza a hitelminősítést, és Argentína ezzel például Zambiával és Kongóval került egy szintre. Az S&P kevésbé volt radikális, csak egy osztályzattal helyezte lejjebb Argentína adósi minősítését, „B”-ről „B mínuszra”.
Elemzők szerint az előválasztás eredménye azt jelzi, hogy az emberek nemet mondtak Mauricio Macri megszorító gazdaságpolitikájára. Az elnöki előválasztásokon győztesként a peronisták képviselője, Alberto Fernández került ki, oldalán Cristina Fernández de Kirchner alelnökkel, aki korábban, 2003 és 2015 között már elnöke volt az országnak. Kircher irányítása alatt Argentína államcsődöt jelentett be, devizakorlátozást vezetett be a tőkekiáramlás megfékezése érdekében, államosítást hajtott végre és gyakorlatilag a gazdaság minden területét érintő állami beavatkozásokra került sor.
Fernández az előválasztásokon a szavazatok 48 százalékát, Macri pedig jóval kevesebb, 32 százalékát szerezte meg. Amennyiben az augusztus 11-ikei előválasztás eredménye megismétlődik az októberi elnökválasztáson, Fernández már az első fordulóban győz, ugyanis a törvény értelmében elegendő 45 százalék, vagy legalább 40 százalék, plusz tíz százalékpont előny a második helyezetthez képest.
Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi előrejelzésében úgy becsülte, hogy idén 1,2 százalékkal csökken Argentína hazai összterméke (GDP), de a második fél évben már nő a gazdaság, jövőre a GDP már 2,2 százalékkal bővül.
Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága tavaly süllyedt recesszióba. Az éves infláció továbbra is nagyon magas, 40 százalékos, a munkanélküliségi ráta pedig 10,1 százalékra rúg. Az elnökválasztás első fordulóját október 27-én, szükség esetén a másodikat november 24-én tartják. Ezzel egyidejűleg választják meg a kétkamarás parlament tagjait is.