A magyar vásárlóerő az elmúlt években szinte folyamatosan növekedett, azonban európai összevetésben az alacsony vásárlóerőt felmutató országok közé tartozunk – derült ki a GfK kutatásából. Az országon belül is komoly eltéréseket láthatunk.

Magyarországon az átlagos vásárlóerő 2018-ban 6654 euró, miközben 2017-ben ez az érték 6204 euró volt. Ez az európai átlagnak közel a 47%-át éri el, így Magyarország a 30. helyre került a GfK által vizsgált 42 ország közül, és közvetlenül Lengyelország mögött végzett.

Klikk a képre!

A vásárlóerő eloszlása az országon belül sem egyenletes. A keleti és nyugati, illetve északi és déli területek közötti különbségek mellett még sok más – sokszor egymástól nem független, egymás hatását kölcsönösen erősítő – dimenzió mentén figyelhetők meg jövedelmi egyenlőtlenségek; többek között például a településméret tekintetében.

Az Eurostat friss adatai is hasonló tendenciákat mutatnak: Magyarországon az egy főre jutó egyéni fogyasztás az uniós átlag 64%-át éri el, ennél még Románia is jobban teljesít.

A GfK rámutatott, hogy a 42 európai ország átlagát megmutató, egy főre jutó európai vásárlóerő az elmúlt évtized során minden évben növekedett, még ha csak kis mértékben is – bizonyos években (pl. 2012-ben, 2013- ban, 2016-ban) 1% alatti ütemben, de jellemzőbben 2-6% között. Ez alól egyetlen kivétel a 2008-as év volt, amikor az egy főre jutó európai vásárlóerő összességében is csökkent, ez a tény is tükrözi a 2008-as válság súlyosságát.

A vásárlóerő növekedésének üteme Magyarországon általában meghaladta az átlagos európai növekedést, noha néhány év kivétel volt ez alól: 2012-ben és 2014-ben az európai vásárlóerővel szemben a magyarországi érték csökkent; 2008-ban pedig a magyar vásárlóerő az európait több mint kétszeresen meghaladó mértékű zuhanást produkált.