Összehasonlítottuk a Facebook szuperpénzét és a bitcoint, meglepő dologra jutottunk
július 22, 2019 0

A Facebook jövő évben elindítandó Libra nevű kriptopénze és a bitcoin – vagyis a világ első kriptopénze – ugyan elsőre nagyon hasonlítanak egymásra, de valójában egy dolog közös bennük igazán: a legjobb fájdalomcsillapítókkal teletömött jegybankár vagy felügyeleti vezető legyen a talpán, aki képes migrénes fejfájás nélkül koherens módon szabályozni őket. Összeszedtük, melyek a különbségek, és miért nem szerencsés a két pénzt, amelyik közül az egyik még csak nem is létezik, egy lapon emlegetni. Annak ellenére, hogy a szabad világ legnagyobb hatalmassága, Donald J. Trump is megtette ezt pár nappal ezelőtt.

A Libráról is szó lesz a Portfolio november 14-ei Banking Technology konferenciáján. Regisztráció itt!

Bitcoin=Libra?

Donald Trump posztja a Libráról és a Bitcoinról az egész világsajtót bejárta, és amióta a Facebook bejelentette a Libra-projektet, szárnyal a bitcoin. Mindezek apropóján nézzük meg, mennyi közös van a bitcoinban és a Librában.

Mint Trump elnök két egymás utáni Twitter-posztjában írta:

Nem vagyok rajongója a bitcoinnak és más kriptodevizáknak, ezek ugyanis nem pénzek, az értékük nagyon volatilis és a fedezetük csupán levegő. Ehhez hasonlóan a Facebook „virtuális devizájának” is ilyen az állandósága és a megbízhatósága, és ha a Facebook és más cégek bankokká akarnak válni, banki engedélyeket kell szerezniük és az összes banki szabályt be kell tartaniuk, mint minden más nemzeti és nemzetközi banknak.

Valószínűleg az elnök sem tájékozódott túl mélyen arról, milyen engedélyek kellenek a Librához hasonló fizetési rendszerek működtetéséhez, ugyanis a jelenlegi információk szerint valószínűleg a hitelezéshez és betétgyűjtéshez szükséges teljes körű banklicencre nem lesz szüksége a Libra Szövetségnek (ami nem mellesleg nem egyenlő a Facebookal), mert nem fognak Librában hitelezni, sem betétet gyűjteni. Csak egyenlegeket tartanak nyilván az ügyfeleknek, a kettő messze nem egy és ugyanaz.

Mivel nem egy sima kriptopénzről van szó, amihez kvázi semmilyen engedély nem kell, elképzelhető, hogy egy e-money kibocsátói licenc elegendő lehet nekik, mint amilyennel egyébként a Facebook már rendelkezik több piacon, mindenesetre a Libra Szövetség (ami nem egyenlő a Facebookkal) már tárgyal a svájci szabályozókkal arról, milyen feltételeket kell majd teljesíteniük, milyen engedélyt kell megszerezniük.

Ami lényegesebb Trump posztjában, az a bitcoin és a Libra egy lapon emlegetése, és mint a későbbiekben bemutatjuk majd, ennek nincs túl sok értelme. Az elnök különben rövidesen azután szólalt meg, hogy a Fed elnöke, Jerome Powell azt nyilatkozta, hogy a Libra adaptációja nem haladhat, amíg az adatvédelemmel, pénzmosással, felhasználóvédelemmel és pénzügyi stabilitással kapcsolatos problémákat nem kezelik.

Anonimitás, decentralizáltság

A Librát azért hívják kriptopénznek, mert ugyanaz a technológia, elméleti keretrendszer – a blockchain hálózat – működteti majd az elszámolását, mint a bitcoinét. Azonban mint a Facebook által kiadott White Paper is világosan leszögezi: nem egy teljesen decentralizált rendszerben utaznak majd a Librák, hanem egy megbízható szereplőkből álló zárt rendszerben pörögnek a digitális pénzösszegek. A pénzzel fizető felhasználók pedig nem anonim szereplők lesznek, akiket senki sem azonosított hivatalosan, hanem nagy valószínűséggel a banki biztonsági szintű módszerekkel azonosított Facebook-felhasználók lesznek.

A bitcoin újdonsága az volt, hogy egy teljesen decentralizált rendszert hozott létre, amelyben nincsenek kitüntetett csomópontok, nincsenek olyan szereplők, akikben meg kellene bízniuk a rendszer működtetőinek, és a pénzt használók maguk dönthetik el, felfedik-e kilétüket. Bárki, akinek van internetkapcsolata, és egy számítógépe – akár egy laptopé, akár egy hangárnyi szervergépé – bányászhat bitcoint. A bitcoin bányászat a tranzakciók kezelését jelenti, amelyért cserébe a bányászok időnként véletlenszerűen bitcoin csomagot kapnak fizetségként. Aki akar, kiszáll, aki akar, beszáll, a rendszer működik, és amíg egyetlen gép megjegyzi az utolsó blokklánc állapotát, a bicoin hálózat újra felállhat.

Ezzel szemben a Librát a Libra Szövetség „bányássza”: csak ők bocsáthatnak ki Librát, és csak ők égethetik el őket. És vállalják, hogy pont annyi Libra jön létre, amennyit váltanak a felhasználók hagyományos pénzért cserébe. A Libra egy olyan kriptopénz lesz, melynek értékét hagyományos pénzekhez és más eszközök árfolyamához kötik hozzá (ezt hívják stablecoinnak). Rövid lejáratú állampapírok és bankbetétek állnak majd minden egyes kibocsátott Libra mögött fedezetként egy fedezeti alapban.

Tehát az új elszámolási egység létrehozása teljesen máshogyan történik a két pénznél: bitcoinból véges számú egység jöhet létre (legfeljebb 21 millió darab), és számítási kapacitásért cserébe jönnek létre, Librából pedig éppen annyi lesz, amennyit átváltanak a felhasználók. A bitcoin kínálata véges, a Libráé pedig pont annyi, amekkora az iránta támasztott kereslet.

Érdemes-e spekulációs céllal vásárolni?

A bitcoin árfolyamát a véges számú bitcoinok miatt elsősorban az iránta támasztott kereslet és a kritpopénz körüli hype határozza meg, sokan veszik emiatt spekulációs illetve értéktároló céllal. A Libránál viszont az árfolyamot hagyományos devizák kosarához kötik, és a Libra Szövetség a hagyományos értelemben nem teremt új pénzt, csak digitálissá teszi a hagyományos pénzt (ezért van mögötte pont ugyanakkora értékű hagyományos pénzfedezet).

Csak annak érné meg Librát venni spekulációs céllal, aki a Libra mögötti devizakosár felértékelődésére számít más devizákkal szemben, vagy éppen a devizakosár egyik tagjával szemben szeretné fedezni a pozícióját a többi devizában lévő kitettségével.

A Libra tehát leginkább egy hagyományos derivatív pénzügyi eszközhöz lesz hasonló, amelynek értékét a mögötte lévő devizakosár határozza meg. A több devizás megoldás a világ legnagyobb piacaihoz igazítja majd a Libra értékét, még értékállóbbá téve azt globális szinten, mint ha csak egy deviza állna mögötte.

Miért kell a Librának a blockchain?

A Libra Szövetség rendelkezik monetáris eszközökkel, és nem is tud monetáris politikát folytatni, mert nem egy új pénz megteremtése a célja, hanem egy pénzküldési rendszert akarnak üzemeltetni: elszámolói lesznek egy virtuális pénznek, ami dollárok, eurók és japán jenek meghatározott mixe lesz.

A Libra esetében a választott technológia egyedül abban segít a kibocsátóknak, hogy a pénzküldést határokon átívelően is egy saját rendszerben, hatékonyan tudják megoldani. A decentraizáltságot ezért áldozzák fel szinte teljes egészében.

A bitcoin és a Libra között lényegesen kevesebb a hasonlóság, mint a Libra és a forint között. Sokan azt várják, a Libra szabályozása elhozza majd a kánaánt a korábbi kriptopénzeknek, ugyanakkor ennek nincs túl sok realitása szerintünk. Egyetlen dologban hasonlít igazán a két kriptopénz: a jegybankoknak, pénzügyi felügyeleteknek óriási fejfájást okoz a szabályozásuk, egymástól függetlenül is.

A Libráról is szó lesz a Portfolio november 14-ei Banking Technology konferenciáján. Regisztráció itt!

További cikkeink a témában:
2019.07.17 20:44 A G7-ek aggódnak a Facebook kriptodevizája miatt
2019.07.16 08:44 Figyelmeztet az IMF: veszély fenyegeti a bankokat
2019.07.15 21:45 Kifakadt a Facebook szuperpénze miatt az amerikai pénzügyminiszter
2019.07.15 09:46 Veszélyes visszafejlődés a Facebook szuperpénze
2019.07.01 11:15 A Libra vajon mi?
2019.07.10 22:00 A Facebook szuperpénz projektjének leállítását kéri a Fed elnöke

A címlapkép forrása: Aytac Unal/Anadolu Agency/Getty Images