A Political Capital szerint 40% feletti lesz a részvétel 2019.05.26 12:07

Anélkül, hogy esélylatolgatásokba belemennénk, annyit elmondhatunk, hogy a magasabb részvételi arány természetesen azoknak a pártoknak előnyös, akiknek jobban sikerült a mozgósítás. Ezen kívül különös figyelmet érdemel, hogy a kisebb pártoknak a bejutási küszöb a magasabb részvétellel emelkedik: 40%-os részvétel mellett 155 ezer, 45%-os részvétel mellett pedig 175 ezer szavazat szükséges a küszöb megugrásához. (Persze ha az aktivitás éppen a kis pártok szavazótáborában nagyobb a várakozásoknál, akkor a bejutási esély a magasabb részvétellel elméletileg még javulhat is.)

A mai menetrend 2019.05.26 11:45

11 óra – megyei részvételi adatok 2019.05.26 11:41

Arányosan a legtöbben Veszprém megyében járultak eddig az urnákhoz, a szavazásra jogosultak 18,43%-a jelent meg. A legkisebb szavazási kedvet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jelentette a Nemzeti Választási Iroda, 13,5%-ot. Budapesten reggel 11 óráig a szavazásra jogosultak 18,66 százaléka adta le szavazatát (tehát többen, mint Veszprém megyében), vagyis a fővárosban 9 és 11 között nagyon sokan szavaztak.

Megérkeztek a 11 órás észvételi adatok 2019.05.26 10:11

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 17,16% százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Mint látható, a részvétel jóval magasabb, mint az előző három EP-választáson. (Természetesen a hazai parlamenti választásokhoz képest azért alacsonyabb a szavazási kedv.) Bár jósolni továbbra is csak nagyon óvatosan érdemes, de a részadatok alapján nem elképzelhetetlen a 40% feletti részvételi arány sem.

Még egyszer a mai menetrendről 2019.05.26 10:05

Az Európai Parlament (EP)

!–>

• vasárnap este 6 órától közli az EP-választás eredményeinek becslését a tagállamokban elérhető exit pollok, illetve korábban készült közvélemény-kutatások alapján,
• negyed 9-től pedig ezek alapján becsléseket közöl az új EP mandátumeloszlásáról,
• az első ideiglenes összeurópai eredményt várhatóan pedig 23:15-kor adják ki.

!–>Bár Magyarországon már este 7 órakor bezárnak a szavazókörök az EP-választáson, az előzetes eredményeket az uniós előírások alapján nem lehet közzétenni addig, amíg az unióban minden szavazókört be nem zárnak. Vagyis a magyarországi eredmények közlésével is meg kell várnia a Nemzeti Választási Irodának, hogy este 11 órakor bezárjanak az olaszországi szavazóhelyiségek.

Az azonban nem tiltott, hogy a korábban készült közvélemény-kutatások, illetve exit pollok alapján becsléseket hozzanak nyilvánosságra az EP-választás várható eredményéről. (Magyarországon a helyi szabályozás miatt azonban a magyarországi szavazásra vonatkozó exit pollokat is csak a szavazóhelyiségek zárását követően lehet közölni.)

Az EP Kommunikációs Főigazgatóságának közlése szerint vasárnap este 18 órától közli az egyes tagállamokra vonatkozó becsléseket, azokból a tagállamokból, ahol már lezárult a szavazás és van elérhető adat: először Ausztria, Ciprus, Írország, Hollandia, Málta és Németország adatait. Este hét órától adják közre a Magyarországról, Bulgáriából és Horvátországból elérhető adatokat, nyolctól pedig Franciaország, Dánia és Spanyolország előrejelzéseit, majd később a többi tagállam országos mandátumbecslését.

Az EP 20:15 órakor adja közre az országos mandátumbecslésekből az új parlament mandátumeloszlására vonatkozó első össz-parlamenti kalkulációját. Ezt később óránként frissíti, ahogy az előrejelzések és – este 11 óra után – a hivatalos eredmények beérkeznek a tagállamokból.

A tagállamok választási szervei este 11 óra után hozhatják nyilvánosságra a hivatalos, előzetes eredményeket, ezek alapján az EP 23:15-kor közli a választás első összeurópai előzetes eredményét. Ebben 18 tagállam (Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Görögország, Horvátország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Spanyolország és Svédország, Szlovákia, Szlovénia) hivatalos, előzetes eredményét veszik figyelembe, valamint további nyolc tagállam (Bulgária, Dánia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Olaszország, Portugália és Románia) országos becslését, illetve Nagy-Britannia és Lettország választási preferenciákról készült legutóbbi, választások előtti közvélemény-kutatását.

Az este folyamán a hivatalos eredmények beérkezésével az EP folyamatosan frissíteni fogja az új parlamentre vonatkozó mandátumbecslését 23:15 után is.

Az írek másról is szavaztak 2019.05.26 09:59

A válás feltételének eltörlésére szavazott a pénteki írországi referendumon a szavazók túlnyomó többsége. Ötvenegy százalékos részvétel mellett a szavazásra jogosultak 82 százaléka mondott igent arra az alkotmánymódosításra, miszerint az elválni akaró pároknak ne kelljen legalább négy évet külön élniük az utóbbi ötből a kereset beadását megelőzően. Ez egy újabb jelentős változás az ír társadalom életében, amelyet sokáig a szigorú katolikus előírások határoztak meg. A referendumot az európai parlamenti választásokkal együtt tartották meg a szigetországban.

Az ír kormány már előzőleg bejelentette, hogy ha a nép a válás feltételének eltörlésére szavaz, akkor törvénytervezetet nyújt be, miszerint a válás feltétele az volna, hogy a házaspárnak a megelőző három évből kettőt különélve kell töltenie.

Az írek igent mondtak arra is pénteken, hogy az állam ismerjen el minden külföldön történt válást. Eddig az állam azért ismert el csak nagyon kevés külföldi válást, hogy az ír állampolgárok ne éljenek vissza a külföldi válás lehetőségével. A négyéves kötelező különélés 1995 óta volt érvényben, amikor az írek szűk – 50,3 százalékos – többséggel megszavazták a válás lehetőségét.

A mostani referendum előtt napra pontosan egy évvel szavazták meg az írek az abortusz alkotmányos tilalmának eltörlését. Míg annak eredményét euforikus hangulatban ünnepelték Dublinban, a mostani népszavazás eredményét szinte közömbösen fogadták – jegyezte meg az AFP hírügynökség.

Tavaly októberben is volt egy népszavazás: akkor azt a pontját törölték el az alkotmánynak, amely már régóta gúny tárgya volt, nevezetesen, hogy tilos a káromkodás. (MTI)

Megyei részvételi számok 2019.05.26 09:52

Arányosan a legtöbben Békés megyében járultak eddig az urnákhoz, a szavazásra jogosultak 8,83%-a jelent meg. A legkisebb szavazási kedvet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jelentette a Nemzeti Választási Iroda, 6,27%-ot. Budapesten reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,24 százaléka adta le szavazatát.

9 órás adatok 2019.05.26 09:25

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 7,78% százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Az eddigi legmagasabb részvételi arány az első órában 2019.05.26 08:14

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,48 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Természetesen az első óra részvételi adataiból nem érdemes semmilyen következtetést levonni az általános szavazási kedvre vonatkozóan. Az EP-választásokon a részvétel hagyományosan alacsonyabb, mint az országos parlamenti voksoláson. Előzetesen a közvéleménykutatók 35-40%-os részvételt vártak a mai naptól, ami a 2004-es és 2009-es szavazási kedvhez hasonló lenne, jobb mint a leggyengébb eredményt hozó 2014-es választás esetében.

Cseh és szlovák részvétel 2019.05.26 02:35

Csehországban becslések szerint magasabb, 25 százalék körüli volt a részvétel az idei EP-választáson, mint 2014-ben, amikor az arra jogosultak 18,2 százaléka járult az urnákhoz.

A szombat délutáni urnazárás után nyilvánosságra hozott adatok az egyes régiókból, illetve a nagyobb városokból azt jelzik, hogy a részvételi arány az EP-választáson általában 20 és 30 százalék között mozgott.

A Cseh Statisztikai Hivatal honlapján folyamatosan közölt adatok azt mutatják, hogy a legnagyobb érdeklődés a választások iránt Prágában nyilvánult meg, ahol néhány városkerületben meghaladta a 35 százalékot is.

A szlovák EP-választáson rekordszámú, 31 párt küzdött a 13 megszerezhető képviselői helyért, amelyen öt évvel ezelőtt 8 párt jelöltjei osztoztak. A választáson 21 párt állított teljes listát, köztük a magyar választók voksaiért küzdő tisztán magyar párt, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és szlovák-magyar vegyes párt, a Most-Híd is, ők 2014-ben egy-egy mandátumot szereztek.

A helyi választási bizottságok első visszajelzései szerint a szombati voksolás iránt a legtöbb régióban alacsony volt az érdeklődés. Helyi megfigyelők szerint a fővárosban és környékén az urnákhoz járulók száma a kora esti órákig jóval alacsonyabbnak tűnt, mint a márciusi államfőválasztáson, amelyen a választásra jogosultak csaknem 42 százaléka vett részt. Az urnákhoz járulók száma ugyanakkor némileg magasabbnak tűnt, mint a 2014-es EP-választáson, amikor – az uniós tagországok közül és az ország történetében egyaránt – a legalacsonyabb volt a részvételi arány, mindössze 13 százalékos. (MTI)

Hogyan tovább a mai választások után? 2019.05.26 02:29

A május 23. és 26. között esedékes európai parlamenti (EP-) választásokkal csak az első szakasz zárul le az uniós intézmények átfogó megújításának hónapokig tartó folyamatában.

tovább a cikkhez…

A változó pártpaletta 2019.05.26 02:25

Amikor Magyarország belépett az Európai Unióba, 2004-ben az EP-választáson 8 046 247 választópolgár volt jogosult szavazni, és 38,5 százalékuk (3 097 657) szavazott. Az érvényes voksok száma 3 075 450 volt, a mandátumszerzéshez szükséges 5 százalékos szavazathatár tehát 153 722 szavazat volt. Az induló nyolc listából ezt négy lépte át: a Fidesz, az MSZP, az SZDSZ és az MDF.

Tíz évvel ezelőtt 8 046 086 választópolgár volt jogosult szavazni, és 36,31 százalékuk, 2 921 779 ember élt e jogával. Az érvényes voksok száma 2 896 179 volt, vagyis a mandátumszerzéshez szükséges határ ebben 144 808 voks volt. 2009-ben ugyancsak nyolc párt versengett és szintén négy lépte át a küszöböt: a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az MDF.

Legutóbb, 2014-ben szavazásra jogosult volt 8 041 386 ember, 28,97 százalékuk, 2 322 982 ember szavazott. Az érvényes voksok száma 2 319 493 volt. A nyolc listából hat lépte át a jogi küszöböt – 115 974 voks -: a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt-PM és az LMP. (MTI)

A részvételről 2019.05.26 02:21

Az Európai Unió polgárai 2019-ben kilencedik alkalommal dönthetnek arról, ki képviselje őket Strasbourgban. Míg a kilenctagú közösségben 1979-ben a jogosultaknak még 61,9 százaléka ment el szavazni, a részvétel az évtizedek során folyamatosan csökkent. Legutóbb, 2014-ben, a 28 tagúra bővült Európai Unióban a választók nagyjából 42,5 százaléka járult az urnákhoz.

A részvételi arány a magyar választáson is kiemelt szerepet kap. Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán csak azt a pártlista juthat mandátumhoz, amelyik megszerezte a leadott szavazatok legalább 5 százalékát, ez az úgynevezett jogi küszöb. A korábbi választásokon magasabb választási részvételnél 150 ezer szavazatra volt szükség korábban ahhoz, hogy egy európai parlamenti (EP-) lista átlépje Magyarországon az ötszázalékos küszöböt, és így mandátumhoz jusson, alacsonyabb részvételnél ehhez elég volt 115 ezer voks is.

Egyre nagyobb hatalmú az EP 2019.05.26 02:20

A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés növelte az Európai Parlament hatalmát, s így immáron másodjára a képviselőtestület fogja megválasztani az Európai Bizottság elnökét, igaz, a tagállami vezetők jelölése alapján, amelynek során azonban figyelembe kell venni a választási eredményt.

Továbbá az EP napjainkban már a legtöbb kérdésben egyenrangú jogalkotónak számít a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal. A korábban együttdöntésnek, míg most rendes jogalkotási eljárásnak nevezett procedúra immár a közösségi jog legtöbb területére kiterjed.

Legyen szó bármifajta uniós rendeletről, irányelvről, módosításról, annak elfogadása lényegében már csak úgy lehetséges, ha arra a tanács és a parlament is rábólint.

Egy ábra az EP-választás rendjéről 2019.05.26 02:16

!–>!–> Klikk a képre!

Van, ahol három napig kell várni az eredményre 2019.05.26 02:12

Az Európai Unió előírása szerint addig nem hozhatja nyilvánosságra egyetlen tagállam sem az európai parlamenti választás hivatalos eredményét, amíg valamennyi tagállamban nem fejeződik be a szavazás. Ez a holland és a brit érdeklődőket kényszeríti a legnagyobb türelemre, hiszen ők már csütörtökön szavaztak. A magyar adatok megismerését az uniós szabályok csak néhány órával késleltetik. Bár este 7 órakor bezárnak a magyarországi szavazókörök, az NVI sem közölheti az adatokat este 11 óráig, amíg – az unióban utolsóként – be nem zárnak az olaszországi szavazóhelyiségek.

Ez viszont azt is jelenti, hogy már az első, 23 órás adatközlés is nagy feldolgozottság mellett nyújt majd információkat.

Csütörtöktől máig zajlik a szavazás 2019.05.26 02:11

2019. május 23.

Hollandia – 26 mandátum

Nagy-Britannia – 73 mandátum

2019. május 24.

Írország – 11 mandátum

2019. május 24-25.

Csehország – 21 mandátum

2019. május 25.

Lettország – 8 mandátum

Málta – 6 mandátum

Szlovákia – 13 mandátum

2019. május 26.

Ausztria – 18 mandátum

Belgium – 21 mandátum

Bulgária – 17 mandátum

Ciprus – 6 mandátum

Dánia – 13 mandátum

Észtország – 6 mandátum

Finnország – 13 mandátum

Franciaország – 74 mandátum

Görögország – 21 mandátum

Horvátország – 11 mandátum

Lengyelország – 51 mandátum

Litvánia – 11 mandátum

Luxemburg – 6 mandátum

Magyarország – 21 mandátum

Németország – 96 mandátum

Olaszország – 73 mandátum

Portugália – 21 mandátum

Románia – 32 mandátum

Spanyolország – 54 mandátum

Svédország – 20 mandátum

Szlovénia – 8 mandátum

Hányan lesznek? 2019.05.26 02:07

Az Európai Unió polgárai 2019-ben kilencedik alkalommal dönthetnek arról, ki képviselje őket Strasbourgban. Hogy pontosan hány képviselője lesz végül az EP-nek, még nem tudni: a jövőbeni összetétel ugyanis a választások után is változhat az Egyesült Királyság kilépése miatt, ami a képviselők számát 751-ről 705-re csökkentené. Az Egyesült Királyság kilépésével az EP tagjainak száma 46-tal csökkenne, 27 képviselői mandátum pedig 14 másik tagállam között oszlana meg. Franciaország és Spanyolország 5-5, Olaszország és Hollandia 3-3, Írország 2, Lengyelország, Románia, Svédország, Ausztria, Dánia, Finnország, Szlovákia, Horvátország és Észtország 1-1 képviselővel küldhetne többet az EP-be.

Kezdődik az EP-választás legizgalmasabb napja – kövesd velünk! 2019.05.26 02:02