Egy apró tengerszoros felel a világ teljes olajexportjának az ötödéért, a tengeri szállítmányoknak pedig a harmadáért. Ez közel egymillió hordót jelent óránként, amivel a világ legfontosabb olajgócpontjának tekinthető. A Hormuzi-szorosról van szó, amely éppen Irán déli partjainál húzódik, ahol a vezetés forrong az amerikai szankciók miatt. Nemrég kigyulladt két hajó, és lelőttek egy felderítő drónt is. Ha Irán blokkolná a szorost, azzal veszélybe kerülhetne a világ energiabiztonsága, és nem mellesleg durván elszállna az olajár is.

A Hormuzi-szoros egy igencsak szűk, alig 40 kilóméteres tengerszoros, amely 60 kilométer hosszan nyúlik el Irán déli partjainál. Politikai, gazdasági és katonai jelentősége viszont óriási. Olyannyira, hogy az amerikai Energetikai Információs Hivatal (EIA) egyenesen a világ legfontosabb szorosának tartja, méghozzá okkal. Itt érintkezik ugyanis a Perzsa-öböl az Ománi-öböllel, és itt juthatnak ki az Arab-tengerre, majd pedig az Indiai-óceánra az olajszállító hajók.

Nem véletlen tehát, hogy a világ nagyhatalmai árgus szemekkel követik a térség eseményeit. Az Egyesült Államok ötös számú flottája pedig éppenséggel a Perzsa-öbölben fekvő Bahreinben horgonyzott le. 2016-tól a közelmúltig szinte fennakadások nélkül áramolhatott innen az olaj a világ különböző pontjaira, amely az Iránt célzó szankciók akkori feloldásának volt köszönhető az EIA elemzése szerint. A régiós nagyhatalom újra felpörgethette a nyersanyag-kitermelését, hogy az exportja visszatérjen a szankciók előtti szintre. Donald Trump vezetése alatt viszont fokozatosan megváltozott a helyzet.

Az amerikai elnöknek egyáltalán nem tetszett az elődje által nyélbe ütött iráni atomalku, úgy vélte, hogy az országa túl megengedő és naiv volt az Iráni Iszlám Köztársasággal szemben. Így végül 2018-ban, az egyezség felrúgásával visszaállította a szankciókat, amely aztán Irán felháborodását váltotta ki. A két ország között azóta egyre csak éleződik a konfliktus: június 13-án két olajszállító hajót támadtak meg – hivatalosan ismeretlenek – az Ománi-öbölnél, június 20-án pedig egy amerikai drónt lőttek le a térségben.

– üzente egy tweetben az amerikai elnök, majd válaszcsapást rendelt el, amit alig percekkel a rakéták kilövése előtt mondott csak le. Nem túlzás azt állítani, hogy a helyzet pattanásig feszült. Irán maga is rendkívül provokatív üzeneteket küldött, sokszor éreztetni próbálva, hogy ha akarná, akkor elzárhatná a tengerszorost. Elvégre, ha ők nem exportálhatnak rajta keresztül, akkor más se tegye – gondolhatja az iráni vezetés. Ez ugyanakkor már háborús lépés volna, méghozzá a világ legerősebb katonai hatalmával szemben, hiszen ezen az útvonalon jutnak az amerikaiak is napi 1,4 millió hordónyi nyersolajhoz.

Címlapkép: Shutterstock