A július elsején hatályba lépett közjegyzői díjrendelet nem drágította a lakáshitelezést, hanem jelentős kedvezményeket biztosít az ügyfeleknek – reagált az InfoRádiónak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogi irodavezető-helyettese a Portfolio pénteki cikkére.

Cikkünkre megjelenése óta a Magyar Bankszövetség is reagált:
2019.08.09 16:53 Közjegyzői eljárás: az MNB javaslatait támogatja a Magyar Bankszövetség

Több olyan híresztelés is megjelent, talán félreértések nyomán, mintha a megjelent kamarai iránymutatás valamiféle új szabályozást tartalmazna a díjrendelethez képest, ami azonban nem igaz – emelte ki Pulinka Mihály. A MOKK 104-es számú iránymutatása egy egyoldalas dokumentum, ami az új díjrendeletnek a 38/A és 38/B szakaszait értelmezi. Nem új szabályokat teremt, nem szűkíti le például a díjkedvezményekre jogosultaknak a körét, hanem a lakáscélú jelzálog-hitelszerződésekhez kapcsolódó egyoldalú közjegyzői okiratokhoz kapcsolódóan pár fogalmat értelmez a díjrendeletben, húzta alá az irodavezető-helyettes.

Például, hogy mit jelent a tervezet fogalma, a tartalmi változtatás a közjegyző részéről, amik mind kihatnak a közjegyzői díjszabásra, és ezekben adja a támpontot a 104-es számú iránymutatás. Értelmezésre kerültek olyan szavak, kifejezések, amik részben a magyar nyelv sajátosságai, részben a korábban eltérő gyakorlat miatt értelmezést igényeltek, hogy egységes legyen a közjegyzők gyakorlata – ismételte meg a szakember.

Nem állítottuk, hogy a kamarai iránymutatás új szabályozást tartalmazna, de azt igen, hogy az általunk megkérdezett bankok szerint szigorúan értelmezi a rendeletben meghatározott 30%-os, csökkentett díjra jogosultak körét.

Leszögezte: az augusztus 9-én hatályba lépő iránymutatás nem érinti azt, hogy mennyibe kerül a közjegyzői díj. Pulinka Mihály álláspontja szerint az sem igaz, hogy maga a díjrendelet drágított volna a lakáshitelezésen, ugyanis az említett 38/A és 38/B szakasza a díjrendeletnek kifejzetten egy jelentős, 70 százalékos díjkedvezményt biztosítanak a lakáscélú jelzálog-hitelszerződésekhez kapcsolódó egyoldalú közjegyzői okiratokra. A díjrendelet 38/A illetve 38/B szakaszaiban foglalt feltételek teljesülése esetén a díjkedvezmény a közjegyző oldalán azt eredményezi, hogy kevesebb összeget tud elkérni közjegyzői díjként, mint korábban, húzta alá.

A MOKK és egy bank által rendelkezésünkre bocsátott táblázatok feketén-fehéren mutatják, hogy kevesebbet és többet is kérhet a közjegyző a korábbi gyakorlathoz képest. Valóban nem igaz, hogy a díjrendelet feltétlenül drágított volna a lakáshitelezésen, de ennek az ellenkezője sem. Idézet pénteki cikkünkből: „az általános közjegyzői munkadíj-emelkedés miatt a közjegyzői költségek új szintje egy 10 millió forintos lakáshitel esetében a korábban jellemző díjszabás alsó és felső széle között helyezkedik el, változatlan okirat-oldalszám mellett az alsó sávhoz áll közelebb. A korábbinál kisebb közjegyzői költség az oldalszám csökkentésével érhető el, ez azonban banki forrásaink szerint a gyakorlatban nem terjedt még el.”

A szakember végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzintézetek maguk is sokat tudnak annak érdekében tenni, hogy olcsóbb legyen a közjegyzői díj, például az elektronikus hiteles kiadmány elfogadásával.