December óta a legtöbb, 108 milliárd forintnyi EU-forrást fizetett ki a magyar intézményrendszer májusban a nyerteseknek és ezzel újabb bűvös határhoz ért a kormány a pénzosztásban: csaknem 6000 milliárd forintnál, azaz a 7 évre járó keret kétharmadánál jár már – derül ki szokásos havi összesítésünkből. Közben a húsba vágó brüsszeli elszámolási viták ellenére májusban újabb 115 milliárd forintnyi pénzt küldött az országnak az Európai Bizottság, ami szintén több hónapja a legmagasabb. Május során egyébként messze a legtöbb új pályázati nyertes (226 cég) a közép-magyarországi régióban örülhetett, míg az elnyert összegek tekintetében a hónapot a környezetvédelmi és energiahatékonysági program irányítói „nyerték” 27 milliárd forintnyi új támogatás megítélésével.
Több száz új nyertes örülhetett a döntésnek
A Portfolio minden hónap elején frissített adatbázisa szerint májusban több mint 500 új uniós pályázati nyertest hirdettek Magyarországon, a legtöbbet (226 darab) a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP), amely nyertesek mintegy 6 milliárd forintnyi új támogatásnak örülhetnek. A támogatott projektkereső adatbázis szerint közel 200 cég nyert néhány millió forintnyi forrást a munkahelyi képzések támogatására, illetve több tucat kulturális intézmény kapott forrást a köznevelés eredményességének fokozására. Emellett néhány cég nyert forrást a régebbi kkv-s eszközbeszerzési és prototípusos pályázaton is.
Összegszerűen a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) jött ki a legtöbb új nyertes döntés (27 milliárd forint), amelyen 83 nyertes osztozik. A támogatási adatbázis szerint a KEHOP-ban májusban több nagyobb önkormányzati épületenergetikai fejlesztés is nyert több százmillió forintokat, emellett Budapest két projekttel távhő-szektor energetikai fejlesztésére nyert milliárdokat, továbbá sok vidéki kistelepülés kapott forrást helyi klímastratégiák kidolgozására és a klímatudatosságot erősítő szemléletformálásra.
Amint az alábbi összesítő táblázatunkban látható: a májusi bő 500 új pályázati nyertes mellett a 2014-2020-as ciklusban uniós forrást elnyert projektek darabszáma immár átlépte a 125 ezer darabot, amelyekre együttesen 9260 milliárd forintot ítéltek meg, így a megítélt támogatások volumene 49 milliárddal emelkedett a hónap során.
Klikk a képre!
|
A megítélt új támogatások mellett azt is érdemes nézni, hogy hogyan alakul az immár kifizetett támogatások volumene: itt május elejétől június elejéig 108 milliárdos volumen történt meg, ami az idei év legmagasabb összege és így az összes támogatás volumene csaknem elérte a kerek 6000 milliárd forintot (5965 milliárd).
Amint az alábbi ábrán látható: a közel 6000 milliárd forintnyi teljes kifizetés jelentős része (1423 milliárd forint) az egyébként is legnagyobb keretösszegű Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) történt meg. „Nyomában” jár 1264 milliárd forinttal a nagy közlekedésfejlesztési projekteket takaró Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP). Még 1000 milliárd forint feletti kifizetésnél jár (nyilván a bőséges állami előleg szabályok miatt is) a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, azaz a TOP is.
A kifizetések nominális összegénél többet mond el az adott fejlesztési program előrehaladásáról az, ha azt is megnézzük, hogy a 7 évre járó teljes keretösszeghez képest az adott program meghirdetett pályázatainak volumene hogyan áll. Ezt mutatja az alábbi pályázat második, harmadik és negyedik (számokból álló) oszlopa. Az egyes Operatív Programok aktuális pályázati meghirdetéseihez a hivatalos oldalon elérhető Éves Fejlesztési Kereteket vettük alapul, igaz a szürke téglalappal jelölt programoknál csak a tavaly ősszel frissített változat áll rendelkezésre, a többinél viszont az idén április végén frissített.
A területfejlesztési pályázatoknál is közelíti az intézményrendszer a 100%-ot (97%), a VEKOP-nál és a VP-nél viszont még van bőven lekötetlen keret. A táblázat utolsó oszlopában arra közlünk új becslést, hogy a különböző piaci információk, pletykák alapján mekkora lehet a már megítélt támogatásokon belül potenciálisan az az összeg, amelyet bár elnyertek a projektgazdák, de különböző okok miatt nem tudják megvalósítani a projektet, így „visszaadják a lehetőséget”.
Ez feltehetően a legnagyobb keretösszegű GINOP-nál lehet nominálisan a legnagyobb (akár 400 milliárd forint feletti), ahol akár a korábban kiosztott pénzek akár ötöde is „visszahullhat”, részben a túl gyors ár-és béremelkedések projektet akadályozó hatásai miatt. Egyébként látható az is, hogy ezt a költségoldali feszültséget az állami szerveknek szóló pályázatoknál úgy vezetik le, hogy a megítélt támogatások aránya már 135-140% körül jár a 7 évre kalkulálható támogatáshoz képest. Azaz az IKOP és TOP projekteknél masszív túlvállalást hajt végre tisztán a magyar költségvetés (adófizetők) terhére a kormány, hogy ott ne legyenek elbukó, félbemaradó projektek.
Klikk a képre!
|
Nemcsak az itthoni támogatás kifizetésekre, hanem a Brüsszelből megérkező pénzekre is figyelni kell, hiszen amíg azok nem jönnek, addig a magyar költségvetésnek kell megfinanszíroznia az egész folyamatot. Adataink szerint május elejéhez képest újabb 115 milliárd forintnyi EU-támogatást folyósított az Európai Bizottság a strukturális és beruházási alapok terhére, így a 8,655 milliárd eurónyi kiutalt támogatás immár a 7 évre járó teljes keret 34%-át jelenti.
A kettő közötti nagyfokú különbségre hívják fel a figyelmet az alábbi piros nyilak, ami nominálisan tehát mintegy 3200 milliárd forintos különbséget jelent. Nagy kérdés, hogy ez az olló mikor és milyen ütemben tud bezáródni, hiszen május második felében ismét arról érkeztek hírek, hogy a súlyos elszámolási vitákban még mindig zajlanak az egyeztetések a magyar kormány és az Európai Bizottság között és egyelőre nincs még alku.
Fontos, hogy az említett legalább 400 milliárd forintos összeg nem nettó forrásvesztést jelentene, ha bevállalnák a magyar hatóságok, hanem azt, hogy nem az eredetileg tervezett fejlesztések számláira lehetne lehívni ezt a brüsszeli pénzt, hanem újabb fejlesztésekre. Részben éppen ezzel függ össze a fent említetett túlvállalás, azaz a 7 évre járó EU-pénzeket emiatt is vállalja túl tudatosan az intézményrendszer, hogy a Brüsszelben problémásnak ítélt számlák helyett ki tudjanak küldeni további, immár „tiszta” fejlesztési számlákat.
Az alábbi ábra egyébként azt is érzékelteti, hogy a meghirdetett pályázati keret már tartósan 10 ezer milliárd forint felett jár, miközben az elméleti keret a friss euróárfolyam mellett 9184 milliárd forint, a megítélt támogatások együttes volumene (9260 milliárd forint) pedig már ezt is túlszárnyalta közel 1%-kal.
Címlapkép forrása: MTI/AP/Michael Probst