Két hét múlva elindul a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramja, május óta regisztrálhatnak rá a hazai vállalatok. Már zajlanak a szükséges hitelminősítői találkozók, a jegybank 100-150 alkalmas céget lát Magyarországon a 300 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett kötvényvásárlási programra. A program részleteiről a Deloitte szakértői beszéltek egy mai sajtóeseményen.

Itt mi is részletesen írtunk a programról:
2019.04.05 16:05 Ilyen se volt még Magyarországon – Újabb nagy dobásra készülnek Matolcsy Györgyék

A tanácsadócég mai online sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjáról Erdős Gábor, a Deloitte Legal partnere, irodavezető ügyvédje, és Pósfay László, a Deloitte pénzügyi tanácsadás részlegének senior vezetője beszélt. Elhangzott:

• július 1-jén indul a program a vállalati kötvénypiac serkentésére, ennek keretében 300 milliárd forint keretösszegben fog a jegybank értékpapírokat vásárolni,
• az MNB úgy látta, hogy Magyarországon a nem pénzügyi vállalatok finanszírozása alapvetően banki hitelezésből valósul meg, és a vállalati kötvénypiac mérete nemzetközi összevetésben is alacsony, likviditása gyenge,
• a jegybank azt szeretné, hogy a vállalatok jobban támaszkodjanak a kötvénykibocsátáson keresztüli forrásbevonásra, mert ezzel kiegyenlítődne a vállalatfinanszírozás, és egy válság során nagyobb ráhatással lenne az MNB a piacra,
• a vállalati kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, az adós vállalat arra vállalkozik, hogy kamatot fizet rá, a kölcsönvett forrást pedig a futamidő végén fizeti vissza,
• a kötvény egyéb tulajdonságait a befektetők preferenciái függvényében a kibocsátó vállalat határozza meg,
• az MNB által vásárolandó kötvények kibocsátói hazai székhelyű vállalatok lehetnek, a papír futamideje 3-10 év lehet, az MNB a kötvények 70%-át (ebből elsődleges piacon 50%-át) vásárolhatja meg, az MNB kitettsége legfeljebb 20 milliárd forint lehet egy vállalattal szemben, egy kibocsátás legalább 1 milliárd forint lehet.
• A kötvénykibocsátás menete: a cégek május eleje óta regisztrálhatnak az MNB honlapján (ezt ezentúl is megtehetik), ezután befektetési szolgáltatót kell megbízni, kezdetét veszi a hitelminősítés, majd a kötvénykibocsátás dokumentációját kell elvégezni (el kell dönteni, hogy zártkörű vagy nyilvános kibocsátás történik), ezután (az elsők július környékén) a vállalatok roadshow keretében megkeresik a befektetőket, majd a kibocsátási szakasz jön. Legalább 5 befektetőnek kell vásárolnia az MNB-n kívül a papírokból, majd jön a forgalmazás, és 180 napon belül be kell vezetni a kötvényt a BÉT valamely kereskedési helyszínére.
• Ez utóbbi lehet maga a tőzsde vagy egy új platform is, ez utóbbi egy alternatív kereskedési fórum, az Xbond, amelynek a szabályai még nem véglegesek.

Ami a hitelminősítést illeti:

• bizonyos vállalatoknál már elindult, nagyjából 2 hónapig tart, az MNB 2 hitelminősítővel szerződött, de más jogosult hitelminősítőt is lehet választani,
• a program keretein belül legalább B+ minősítésű kötvénnyel kell rendelkeznie a résztvevő vállalatoknak, ez tükrözi a szerződéses és pénzügyi kötelezettségnek való időben és folyamatosan történő várható megfelelést,
• a hitelminősítővel való kapcsolatfelvételt előzetes információkérés követi, majd menedzsmentinterjú, cégprezentáció következik a stratégia és a piac bemutatásával, ez előfeltétele a hitelminősítés elvégzésének, amelynek eredménye csak pozitív eredmény esetén publikus,
• a minősítés fő szempontjait az alábbi ábra mutatja – nagy jelentősége van a pénzügyi stabilitásnak, és ha ezek rendben vannak, akkor az üzleti kockázati profil is nagy súllyal esik latba.

• A rating során az alacsony piaci volatilitás, a magasabb piaci belépési korlát, az alacsonyabb termékhelyettesíthetőség és a kisebb technológiai innovációs kényszer is jobb minősítést eredményezhet,
• a pénzügyi kockázati profil értékelése során az elmúlt 3 év auditált beszámolóit és a következő 3 év üzleti terveit használják a hitelminősítők. A működési kockázatokat, a leányvállalat-anyavállalat kapcsolatot, a pénzügyi politikát is elemzik, valamint versenytárselemzést is végeznek.

Ami magát a kibocsátást illeti,

• zártkörű és nyilvános is lehet, előbbinek akkor van értelme, ha megvannak a konkrét befektetők,
• a Növekedési Kötvényprogrammal csaknem egyidejűleg (július 21-én) új EU-s szabályok (prospektusrendelet) lépnek életbe az értékpapír-kibocsátások esetében, így zártkörűnek minősül minden olyan kibocsátás, amely egyedileg meghatározott befektetői kört érint, minden más nyilvános lesz. Készülőben van a Tőkepiaci törvény módosítása is, amely ezt figyelembe veheti,
• a nyilvános kibocsátás MNB-s jóváhagyást és kibocsátási tájékoztatót igényel, nagyobb a dokumentációs és időigénye.