Mark Zuckerberg mestertervet szőtt, amellyel egy csapásra 2,4 milliárd ember mindennapjaiba nyúl bele: létrehozza a GlobalCoint, ami az elektronikus fizetés egy új, kriptopénzes alternatívája lesz. A lépéssel természetesen nem csak a Facebook-felhasználóknak kedveskedik, hanem komoly bevételi forrásra tehet szert. A bankok és kártyatársaságok lehetőséget is láthatnak benne, de ennél talán sokkal nagyobb veszélyt jelent nekik a Facebook terve, mely könnyen kifoszthatja a banki pénzforgalom képzeletbeli kincseskamráját.
A Facebook egy új digitális pénzzel működő fizetési rendszer alapjait teszi le éppen, az új rendszer a Facebook-felhasználók közötti pénzküldést és a netes vásárlást támogatja majd. Az eddig napvilágot látott főbb részletek:
- 1 milliárd dollárból indítanák el a kriptopénzt,
- a rendszer elszámolási egysége a GobalCoinnak nevezett kriptopénz – egy úgynevezett stablecoin – lesz, melynek értékét egy hagyományos pénzhez kötik hozzá,
- 2020-ig mintegy 12 országban vezetik be a digitális fizetési rendszert,
- a rendszert s Facebookon, Instagramon és WhatsAppon, sőt, gyakorlatilag , sőt, bárhol máshol az interneten is használhatnak online fizetésre, illetve személyek közötti pénzküldésre.
- A Facebook nyáron teszi közzé a részletesebb ütemtervét, de már több hatósággal is tárgyalásokat folytattak, az első teszteket már idén év végén végrehajtják.
A szabályozók közül több szereplőt is megkerestek már: Marc Carney brit jegybankelnökkel és az amerikai derivatív piacot felügyelő CFTC vezetőjével, Christopher Giancarlóval, illetve az amerikai pénzügyminisztérium képviselőivel is megbeszéléseket tartottak.
A meglehetősen nagynak tűnő 1 milliárd dolláros összeg összegyűjtéséhez piaci partnereket is keresnek, olyan szereplőkkel tárgyalnak, mint a Visa, a Mastercard, a Western Union, vagy a pénzügyi tranzakciókat kezelő (payment processor) First Data. A pénz a fejlesztés költségein, marketingen stb. túl elsősorban arra kellene, hogy ehhez kössék a kriptopénz értékét, elkerülve ezzel a pénz volatilis fel- és leértékelését.
A tervek szerint a platform használatát azzal is ösztönöznék, hogy a felhasználókat aktivitásuk függvényében jutalmazzák. A felhasználót az egyik elképzelés szerint egy Facebook-coinnal (lapértesülések szerint a pénz neve GlobalCoin lesz) jutalmaznák, ha megnéznek egy reklámot, ha kapcsolatba lépnek egy kereskedővel vagy más tartalmakat fogyasztanak.
Ha a Facebook hoz létre egy működő fizetési rendszert, az garantáltan tömegeket fog elérni, ugyanis a világon élő emberek közül minden ötödik havonta legalább egyszer használja Facebook-fiókját, és ők mind potenciális vásárlók is egyben. Az idei első negyedév végén a Facebook 2,374 milliárd havonta aktív felhasználóval rendelkezett, ebből 382 millió európai felhasználó facebookozott.
Veszély és lehetőség a bankoknak
A Facebook úgy képzeli el az online fizetést, mint ahogyan ma a Facebook-profillal való bejelentkezés működik külsős appokban, csak ezúttal a Facebookos-fizetésre kell egyet kattintani. A kriptopénzes kivitelezés azt jelenti, hogy a Facebook egy az egyben saját rendszerében tartaná a teljes fizetési folyamatot, vagyis miután a hagyományos pénzt átváltják GlobalCoinokra, csak a Facebook rendszerében forog majd a pénz.
Ez a bankok, kártyatársaságok számára egyrészt egy lehetőség, hiszen a facebookos fizetés egy újabb olyan elektronikus fizetési, pénzküldési alternatíva lesz, amely a mostanihoz képest jó eséllyel növelni fogja az elektronikus fizetések volumenét a készpénz rovására. Például ha bankkártyával vagy átutalással váltja át a pénzét egy felhasználó GlobalCoinra, akkor azon valamennyit keres majd a bank, kártyatársaság (átutalási díj, jutalékok). Ennek részleteit egyelőre nem tudjuk, de az nem valószínű, hogy a Facebook majd készpénzt fogad be, és ezt váltja át GlobalCoinra.
Ugyanakkor sokkal nagyobb veszélynek tűnik a bankok, kártyatársaságok szempontjából, hogy a Facebook rendszerébe bekerülő összeg a rendszeren belül forog, és ott is marad egy darabig. Vagyis ahelyett, hogy egyik bankszámláról egy másikra kerülne a pénz, GlobalCoinra váltják, és ezzel egy darabig vagy akár véglegesen a Facebook rendszerében ragad. Ez egyrészt likviditást szív el a bankoktól, másrészt az elektronikus fizetésből származó bizonyos bevételektől is elesnek a bankok és kártyatársaságok.
Márpedig ma a pénzforgalom a bankok egyik rendkívül fontos bevételi forrása, és az egyik leginkább jövedelmező biznisze, egyes becslések szerint a bankok teljes bevételének durván harmada származik pénzforgalmi bevételekből.
Mit jelent ez a magyar bankoknak?
Magyarországon 2018-ban összesen 532 milliárd forintos bevételt realizáltak a bankok pénzforgalmi szolgáltatásokból, igaz, ebből bő 200 milliárd forintot ki is fizetnek az államnak tranzakciós illeték formájában. A teljes bevétel durván negyede átutalási díjakból, 10-11 százaléka kártyaelfogadási bevételekből származott.
Nem valószínű, hogy a 2020-ig tervezett 12 ország között leszünk, ahol a Facebook első körben megjelenik a szolgáltatással, de az azért elég valószínű, hogy egyszer Magyarországon is elérhető lesz a szolgáltatás, így a bankok készülhetnek a fokozott versenyre. Mindezek fényében különösen rossz hír, hogy az azonnali fizetési rendszer éles indulását – amelyre hasonló, a Facebookéval is versenyképes fizetési szolgáltatások épülhetnének – jövő év márciusáig halasztották el, mert néhány bank miatt egyelőre nem tudták biztonságosan elindítani a rendszert.