Elsősorban nemzetközi tényezőknek köszönhetően szűk két hónap alatt több mint 50 bázisponttal esett a tízéves magyar kötvény kamata. Ezzel történelmi mélypontja felé közelít lassan a jegyzés, miközben az aukciókon folyamatosan sikerül értékesíteni legalább a kitűzött mennyiséget, és ebben még nincs benne az új lakossági szuperállampapír berobbanásának hatása.

Nagyon mennek a magyar kötvények

Érdekes folyamatokat látunk az utóbbi hetekben a magyar állampapírpiacon: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) továbbra sem próbál mindenáron a terv felett értékesíteni az aukciókon, ez pedig a kedvező külső tényezők mellett azzal jár, hogy jelentősen csökkentek a hozamok. De lássuk a részleteket!

Májusban az aukciókon meghirdetett 388,8 milliárd forintnyi állampapírra több mint kétszer akkora értékben nyújtottak be ajánlatot a befektetők, így az adósságkezelő egy kicsit ráemelt a mennyiségre és végül 396 milliárdot fogadott el. Az is látszott, hogy elsősorban a kötvények esetében próbáltak a tervezettnél többet értékesíteni, ami a hosszabb futamidő mellett biztonságosabb finanszírozást jelent.

Hasonló folyamatokat láttunk eddig júniusban is, több mint kétszeres túljegyzés mellett a tervezettnél közel 3 milliárd forinttal több állampapír talált gazdára az aukciókon. Ráadásul a kereslet stabil volt minden futamidő esetében, az ÁKK az öt- és tizenöt éves papírokból adott el többet a meghirdetett mennyiségnél.

Nagyot szakadtak a hozamok

Az aukciók eredményei mellett a hozamok változására is érdemes egy pillantást vetni, ebben a tekintetben sem lehet okunk panaszra, hiszen májusban és júniusban jelentősen csökkent a magyar állampapírok másodpiaci referenciahozama.

Ha jobban megnézzük a kötvények hozamának változását, akkor még jobban látszik ez a folyamat. A hároméves kötvény referenciahozama nem egészen két hónap alatt 49 bázisponttal esett, az ötéves papíroknál 47, a tízéveseknél pedig 50 bázispont volt a csökkenés.

Ezzel a hosszú állampapírok hozama lassan közelít történelmi mélypontja felé, a tízéves kötvény például tavaly tavasszal járt utoljára a mostani szinten, 2,6% körül. A korábbi mélypont 2018 elején volt, akkor a lélektanilag fontos 2 százalékos szint alatt is járt a másodpiaci hozam.

Ezekkel a mozgásokkal a magyar piac nem volt egyedül a régióban, ami arra utal, hogy elsősorban nemzetközi fejlemények mozgatják a hozamokat. A magyarhoz hasonló mértékben esett a lengyel és a cseh hozam, illetve a nyugat-európai kötvénypiacon is hasonlót tapasztalhattunk.

De mégis mi mozgatja ennyire a kötvénypiacokat az utóbbi hetekben? Elsősorban a jegybankok politikájával kapcsolatos várakozások. Az EKB már tavasszal új hosszú távú refinanszírozási programot (TLTRO-III.) indított a bankok számára, majd azóta az európai jegybank elnöke jelezte, minden eszközt készek bevetni a jövőben a 2 százalékos inflációs cél elérése érdekében. Ez jelentős fordulat ahhoz képest, hogy az év elején még azt várták a befektetők, hogy 2019 második felében akár kamatot is emelhet az EKB. Mostanra egyértelműen a lazítás felé mozdult el a jegybank alapállása, ma már a legmerészebb szereplők is 2020 közepére-végére várnak leghamarabb szigorítást.

Közben a Fed esetében is komoly fordulatot látunk, hiszen az utóbbi évek fokozatos kamatemelése után júniusban már volt olyan döntéshozó, aki lazított volna. Az év végéig pedig a befektetők két-három 25 bázispontos kamatcsökkentést áraznak. Ennek oka elsősorban az, hogy a várakozások szerint az amerikai gazdasági növekedés érdemben lassulhat az első negyedéves 3,1%-ról.

Ezek a nemzetközi fejlemények pedig a magyar hozamokra is hatással voltak a jelek szerint. Ha azonban a relatív pozíciónkat nézzük, akkor nem javult annyit, mint első ránézésre, hiszen például a magyar-német tízéves hozamkülönbözet mindössze 15 bázisponttal csökkent április óta, a lengyel hozam pedig még nagyobb mértékben csökkent, mint a magyar.

Még egy érdekes dolog tűnhetett fel a magyar piacon: az utóbbi napokban az MNB keddi kamatdöntése után a 3 hónapos referenciahozam hirtelen 15 bázispontot ugrott 0,22 százalékra. Ez talán meglepő lehet, hiszen a Monetáris Tanács nem változtatott a kamaton, a várakozások pedig inkább a lazítás felé mozdultak el. Elképzelhető, hogy ez a hozamemelkedés még a múlt heti likviditáshiánnyal van összefüggésben, amikor a bankközi piac likviditása a MÁP+ sikere következtében kiszáradt és a bankközi kamatok intenzíven emelkedtek.

Előretekintve viszont a MÁP+ intenzív értékesítése akár még tovább tolhatja lefelé az aukciós hozamokat, amennyiben az ÁKK a kényelmes helyzetében visszafogja a kínálatot.