Horvátország felkészült az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM) történő belépésre és a schengeni övezethez való csatlakozásra – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke pénteken Zágrábban, Andrej Plenkovic horvát kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján. Utóbbi azt rögzítette, hogy az országnak az a célja: a jövő év első felében sorra kerülő uniós soros elnökség alatt ténylegesen csatlakozni tudjanak a schengeni övezethez és az euró előszobájához. Ha utóbbi megtörténik, akkor leghamarabb 2023 januárjától lehetne euró Horvátországban.
Juncker szavai szerint lenyűgözte őt az, hogy Horvátország milyen gyorsan tudott javítani pénzügyi eredményein 2013-as belépése óta az Európai Unióba (EU). Hozzátette: javaslatot fog tenni a Bizottságnak, hogy Horvátország mielőbb csatlakozhasson a schengeni övezethez. Kiemelte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy Zágráb sikeres legyen az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége alatt, amelyet Horvátország 2020. január 1-jén vesz át.
A horvát kormányfővel egyet értettek abban, hogy fenn kell tartani az európai perspektívát a nyugat-balkáni országok számra. Leszögezte, ezért nemsokára megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.
2019.05.29 16:51 Megkezdenék az EU-csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával
A Bizottság elnöke látogatása első napján Dubrovnikba érkezett, ahol két fontos projektet tekintett meg. A dubrovniki repülőteret és a Peljesac-hidat, mindkettőt az európai unió támogatásával építik. Előbbire 155 millió eurót (49,2 milliárd forint), utóbbira 357 millió eurót (113 milliárd forint) hagyott jóvá korábban az Európai Bizottság. Andrej Plenkovic arról beszélt: a brüsszeli politikus konkrét benyomást kapott arról, hogy az európai támogatások jó irányba változtatták meg Horvátországot.
A horvát kormányfő reményének adott hangot, hogy az EB pozitív javaslatot fogalmaz meg mandátumának végéig Horvátország schengeni övezethez való csatlakozásáról. Kiemelte, hogy Zágráb ezen a területen óriási munkát végzett, és már 240 millió eurót (76,2 milliárd forint) költött határai védelmének megerősítésére és fejlesztésére.
A horvát jegybankelnök egy minapi konferencián részletesen beszélt arról, hogy mennyire meg van kötve a horvát monetáris politika „keze” és ezért nincs más út, mint előremenni az euróbevezetés felé. Arról, hogy a régióban a többi euróaspiráns, illetve az eurótól idegenkedő ország számára mik a főbb érvek és ellenérvek, alábbi cikkünkben mutattuk be:
2019.04.17 10:15 Áldás vagy átok lenne Magyarországnak az euró? – Üzentek a régiós vezetők
Egy február végi brüsszeli sajtóeseményen az hangzott el, hogy még a legoptimistább esetben is 2023-tól lehetne bolgár euró, így tehát elméletileg az is előfordulhat, hogy annak az évnek az elejétől egyszerre két taggal bővülne a fizetési övezet (horvát és bolgár):
2019.02.28 11:54 Csak 2023-tól vezethetik be az eurót a bolgárok
A pénteki sajtótájékoztatót követően Pelenkovic Junckerrel együtt Brüsszelbe utazik, ahol a három legnagyobb európai pártcsaládot, az Európai Néppártot (EPP), a szociáldemokratákat (S&D) és a liberálisokat (ALDE) képviselő uniós tagállami kormányfők – a horvát kormányfő mellett a lett, a spanyol, a portugál, a holland és a belga miniszterelnök – egyeztetnek az Európai Bizottság következő elnökéről.
Címlapkép forrása: Dursun Aydemir/Anadolu Agency/Getty Images