A Portfolio írt először a KSH egyik friss jelentésében található ivóvíz-minőségi adatokról, amelyből kiderült, hogy több településen is meghaladja az ivóvíz arzéntartalma a megengedett mennyiséget. Megkérdeztük a Magyar Víziközmű Szövetséget, melyek az érintett települések, milyen egyéb egészségre ártalmas vagy éppen annak jót tevő elemeket tartalmaz a csapvíz, és valóban megéri-e inkább csak ásványvizet inni.

Magas arzéntartalom: 125 ezer embert érint

Múlt héten jött ki a KSH egyik friss jelentése, amiből többek között kiderült, hogy Magyarországon az ivóvíz arzéntartalma több helyen is meghaladja a 10,0 μg/literes európai küszöbértéket. Erről bővebben itt írtunk:

2019.08.28 10:40 Mérgező víz folyik a csapból? Térképen Magyarország legveszélyesebb települései

A Magyar Víziközmű Szövetség által a Portfolio-nak rendelkezésre bocsátott adatokból kiderül, hogy a tavalyi első negyedéves vizsgálati adatok szerint 38 olyan település volt Magyarországon, ahol az ivóvíz arzéntartalmának legmagasabb értéke elérte vagy meghaladta a 10,0 μg/literes küszöbértéket.

Klikk a képre!

Azóta annyiban javult a társaság szerint a helyzet, hogy az Ivóvízminőség Javító Program (IMJP) keretében kiépítésre kerültek a vízkezelő technológiák, új vízbázisok kerültek bevonásra, ill. új vízellátó rendszerek kerültek kialakításra, így már csak 16 települést érint a határérték, azaz 10 μg/l feletti arzén tartalmú ivóvíz (érzékeltetésképp, Magyarországon közel 3200 település van). Ezen településeken átmeneti megoldásokkal biztosítják a megfelelő minőségű ivóvizet a lakosságnak (pl.: lajtos-kocsi, vízosztás) – írták a Portfolio megkeresésére.

Mi van még a vízben, amire érdemes figyelni?

A szövetségnél rákérdeztük arra is, hogy az arzén mellett milyen egyéb olyan elemek, ásványi anyagok vannak a vízben, amelyek az egészségre káros, illetve jó hatással lehetnek. Az alábbi választ kaptuk:

• Szintén természetes eredetű sok helyen a nagy vas, mangán és ammónium tartalom, azonban ezek esetében káros egészséghatással nem kell számolni az ivóvízben jellemző koncentrációban, parametrikus érték vonatkozik rájuk (vas: 200 μg/l, mangán: 50 μg/l, ammónia 0,5 mg/l). A vas és a mangán elsősorban színproblémát okozhat, valamint üledéket képezhet, az ammóniumból pedig nitrit képződhet. Az IMJP-nek köszönhetően ezen paraméterek esetében is jelentős javulás következett be.
• A régi városmagokban, 1945 előtt épült épületekben számítani lehet ólomcső jelenlétére, amiből ólom oldódhat ki az ivóvízbe. Az ólom – az arzénhoz hasonlóan- káros egészséghatással rendelkezik, a vonatkozó határérték ebben az esetben is 10 μg/l.
• A mikrobiológiai kockázatok csökkentése érdekében gyakori a klórtartalmú vegyszerekkel történő ivóvíz-fertőtlenítés – írják. Habár a nagyobb kockázatot jelentő mikrobiológiai veszély így lecsökken, kisebb mértékben ugyan, de kockázatot jelent a klórozási melléktermékek megjelenése az ivóvízben. Ilyen komponens az ún. trihalo-metánok (THM), amikre a Kormányrendelet az Ivóvíz Irányelvében meghatározott határértéknél szigorúbb határértéket határoz meg (100 μg/l helyett a hazai jogszabály 50 μg/l értéket nevesít). A vízkezelő technológia és a hálózat megfelelő üzemeltetésével a kockázat minimalizálható, törekedni kell a minél kisebb értékre.
• Magyarországon a mikroszennyezők (peszticidek, stb.) jelentette kockázat elenyésző, mert a hazai ivóvíz ellátás döntő mértékben (~95%) felszín alatti vízforrásból származik. A vizsgálandó peszticidek (irtószerek, pl. növényvédők) az országos tisztifőorvos javaslatára kerülnek meghatározásra, jelenleg 30 kötelezően mérendő szer tartozik ide. Az egyes nevesített peszticidekre vonatkozó határérték: 0,10 μg/l, az összes peszticidre pedig 0,50 μg/l.
• A napjainkban gyakran emlegetett mikroműanyagokra nem vonatkozik előírás, ill. határérték, azonban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése alapján a jelenlegi bizonyítékok alapján nem jelentős az emberi egészségre gyakorolt kockázatuk az ivóvízben.
• Kedvező hatása van egészségünkre az ivóvízben jelen lévő kalcium és magnéziumnak, azaz a „kemény” víznek. Szemben az uniós irányelvvel, a Kormányrendelet az ivóvíz keménységére meghatároz minimum értéket (parametrikus érték, keménység: min. 50, max. 350 mg/l CaO). Hazánkban egyes területeken (elsősorban az Alföldön) előfordul ennél alacsonyabb keménységű ivóvíz, ezeken a településeken gondoskodni kell a megfelelő kalcium és magnézium bevitelről más forrásból – derül ki a válaszaikból.

Hogy lesz a kitermelt vízből csapvíz?

A víziközmű szövetség tájékoztatása szerint Magyarországon a szolgáltatott ivóvíz 96%-ban felszín alatti, védett vízzáró rétegből származik (rétegvíz, parti szűrésű vízbázis, karsztvíz), mindössze 7% a felszíni vizek aránya. A kitermelt vizet tisztítani szükséges, amennyiben valamilyen paraméter esetén túllépi a törvényben szabályozott határértéket. Vannak olyan vízbázisok is, ahol olyan jó minőségű a kitermelt ivóvíz, hogy tisztítási technológia alkalmazása nélkül a vízhálózatba juttatható. A víztisztítás folyamatát az alábbi ábrán mutatjuk be:

Klikk a képre!

Melyiket jobb inni: csapvizet vagy ásványvizet?

Ezzel a témával kapcsolatban érdekes választ kaptunk, de leegyszerűsítve: attól függ. Sokan talán nem is tudják, hogy Magyarország vezetékes vízbázisainak jelentős része ásványvízzé minősíthető volna – ami az ásványi anyag tartalmát illeti -, ez főként a karsztos vízbázisokra jellemző.

A palackozott ásványvíz kritériuma röviden: ásványvíz minősítésű vízbázis (kút), valamint a kút és a palackozó üzem közvetlenül legyen vezetékkel összekötve, közöttük más fogyasztási hely nem lehet. Az ivóvíz minőségét szabályozó kormányrendelet szerint a szolgáltatott vizet (köznapi szóhasználatban a csapvizet) – a mikrobiológiai összetevőkön túlmenően – 38 természetes vagy mesterséges eredetű vízkémiai komponensre, ill. komponens-csoportra kell vizsgálni. A víziközművek üzemeltetését szabályozó rendelet a fentieken túlmenően a vízműkutak esetében 110 paraméter időszakos vizsgálatát írja elő – derül ki a szövetség válaszából.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a forgalmazott (palackozott) természetes ásványvizek jó része vízkémiai összetételét tekintve igen közel áll a vízművek által szolgáltatott ivóvizekhez, a csapvizekhez, sok esetben vízminőségük azonos is. Ugyanakkor a vízművek által szolgáltatott víz esetében a palackozott természetes ásványvizekhez képest szigorúbb vízminőségi és vízminőség-ellenőrzési kritériumoknak kell eleget tenni, melyet megyei kormányhivatal illetékes főosztályai is ellenőriznek és felügyelnek – emelik ki.

Az ásványvíz – mint ahogy a nevében is benne van – nem ivóvíz, mivel teljesen másak a paraméterei. Eredeti helyzetében az ásványvíz különleges fogyasztási igények kielégítésére szolgált (pl. egyszerű savanyúvizek, szerves földes savanyúvizek, alkalikus savanyúvizek, konyhasós vizek, keserűvizek, vasas vizek, illetve kénes vizek palackozása a speciális fogyasztói igények kielégítésére, valamint a különböző bántalmak elleni fogyasztásra). Ezen vizek nagymértékű fogyasztása korábban szóba sem jöhetett, többségüket jobbára csak kortyolgatva, kis mennyiségben fogyasztották.

– írja a szövetség.