Az Adatvédelmi Hatóság vizsgálja a Facebook hangfelvétel leírási gyakorlat. Az elmúlt időszakban több nagy technológiai vállalat állította le azt a gyakorlatát, amely szerint rögzített beszélgetéseket emberek hallgatnak vissza és elemeznek. A legfrissebb hírek a Facebook hasonló gyakorlatáról szólnak. A cég nyilatkozata szerint leállították ezt a típusú adatkezelést, a NAIH azonban írásbeli garanciát szeretne erről. Ha ezt nem kapja meg, megtiltják Magyarországon a Facebook vonatkozó adatkezelését, azaz nem adhatják ki a hanganyagokat harmadik félnek – olvasható a hatóság közleményében.
Az ügy előzményeiről itt írtunk.
A nagy technológiai vállalatok erőfeszítéseket fordítanak arra, hogy az emberi beszédet felismerő technológiákat tökéletesítsék. A technológia fejlesztése során, adott esetben leiratot készítenek a beszélgetések hanganyagából, amint ez a közelmúltban is megerősítést nyert. Ez a gyakorlat óhatatlanul együtt jár érzékeny adatok kezelésével. A közelmúltban jelentette be a Google, hogy felhagy hasonló gyakorlatával.
A legfrissebb hírek a Facebook hasonló tevékenységéhez kötődnek, amely magyar polgárok adatait is érintheti. A sajtóban eddig megjelent információk aggodalomra adnak okot, a hatóság mindazonáltal méltányolja, hogy a Facebook a hanganyagok elemzésének felfüggesztéséről döntött – jegyzik meg a közleményben.
A hatóság részt fog venni a Facebook említett adatkezelésének uniós szintű vizsgálatában, egyszersmind a Facebook magyarországi képviseletétől írásbeli garanciát kér a magyar polgárok adatainak védelmére nézve.
A Facebook a héten közölte: csak akkor férnek hozzá a mobiltelefonok mikrofonján keresztül bonyolított beszélgetésekhez, ha erre a felhasználók kifejezetten engedélyt adnak. A Bloomberg jelentése szerint a felvételeket mesterséges intelligencia segítségével számítógépek alakították írott szöveggé, és a Facebook alvállalkozók százainak fizetett azért, hogy a leiratok pontosságát ellenőrizzék, amihez meg kellett hallgatniuk a felvételeket, amelyeket a vállalat anonimizált.
A szóban forgó ügy is rámutat a technológiai cégek társadalmi felelősségére, amely nem csak például a szólásszabadság oltalmára, a cenzúramentes közösségi oldalak igényére vagy a tisztességes közteherviselésre terjed ki, hanem a magánszféra terén is érvényesülnie kell.