A GDP 70 százaléka alá csökkent az államháztartás bruttó adóssága, erre utoljára 2008-ban, az IMF-hitel felvétele előtt volt példa – derül ki az MNB szerdán megjelent második negyedéves statisztikájából. Persze az adósság összege közben tovább emelkedett, vagyis továbbra is a nominális GDP növekedésének köszönhető az adósságráta kedvező tendenciája.
Most már tényleg elfelejthetjük az IMF-hitelt
A második negyedév végére a GDP 68,7 százalékára csökkent az államháztartás bruttó névértéken számított adóssága, ez 1,3 százalékponttal volt alacsonyabb a március végi aránynál – derül ki az MNB által közzétett előzetes pénzügyi számlákból. A mostani érték közel tizenegy éves mélypontot jelent, utoljára 2008 harmadik negyedévében, az IMF-hitel felvétele előtt volt 70% alatt a GDP-arányos adósságunk. A bruttó adósságrátával párhuzamosan az államháztartás nettó tartozása is tovább csökkent, az 54,9 százalékos arány tízéves mélypontot jelentett.
Az adósságráta tekintetében azért mondható komoly fordulatnak a mai nap, mert ezzel értük el az IMF-hitel előtti adósságszintet. 2008 harmadik negyedévében még a GDP 64,5 százaléka volt az államadósság, majd ez három hónap alatt 71,6 százalékra ugrott, több tényező együttes hatásának köszönhetően. (Az okokról többek között itt írtunk.)
Az adósság 2010 közepén a GDP 83,5 százalékán tetőzött, majd utána egy hosszú stagnálás után indult fokozatos csökkenésnek, mostanra sikerült áttörni a 70 százalékos lélektani határt. Ez alapvetően két dolognak köszönhető az elmúlt években:
- Csökkent a költségvetés hiánya, ami mérsékli az adósságnövekedést.
- Évek óta kifejezetten erős a gazdasági növekedés, ami a magasabb nominális GDP miatt mérsékelt az arányt.
Az igazi áttörésre még várnunk kell
Persze az adósságban az igazi áttörés még nem jött el, hiszen nominálisan továbbra is emelkedik az államadósság összege. Az igazán nagy mutatvány az lenne, ha ezt is tartósan csökkenő pályára tudnánk állítani, ehhez azonban többletes költségvetésre lenne szükség.
A második negyedév végén 29 519 milliárd forint volt az államháztartás adóssága, ami 161 milliárd forinttal volt magasabb a március végi összegnél. Az év eleje óta pedig majdnem 480 milliárd forinttal emelkedett az adósságunk.
Vagyis az adósságráta csökkenése nagyrészt a növekedésnek volt köszönhető az elmúlt években. Néhány rövidebb időszakban volt példa ugyan a nominális adósság mérsékelt csökkenésére is, de ezek csak véletlenszerű hullámzások az adósságfinanszírozás egyedi ényezői miatt. Trendszerűen addig nem várható ez a fordulat, amíg a költségvetésben hiány van, ugyanis azt évről évre finanszírozni kell hitelből.
A költségvetés még javíthat
A jegybank adatai szerint a második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási képessége 179 milliárd forint volt. Pénzügyi eszközei közül tranzakcióból fakadóan jelentősen növekedett a hitelintézeteknél elhelyezett betétállomány, és erőteljesen emelkedtek az uniós támogatások miatti követelések is. Kisebb mértékű növekedés mutatkozott még tranzakcióból fakadóan a hosszú lejáratra nyújtott hitelek és az adókövetelések esetében, miközben a központi kormányzat által tartott értékpapírok és a birtokolt részesedések állománya csökkent – teszik hozzá.
A kötelezettségek terén 2019 második negyedévében is nagymértékű kötvénykibocsátás valósult meg, ami iránt elsősorban a háztartások részéről mutatkozott kimagasló kereslet a Magyar Állampapír Plusz júniusi elindulásának köszönhetően, de a külföldiek is jelentős mértékben vásároltak, miközben a pénzügyi vállalatoknál nettó visszaváltás történt. Számottevően csökkent viszont tranzakcióból fakadóan a kibocsátott kincstárjegyállomány, főleg a háztartások esetében történt nagy összegű nettó visszaváltás.