Az EU 28 tagállamát összesítve a papír és a hullámkarton csomagolóanyagok újrahasznosítási aránya elérte a 85,8 százalékot, ez pedig a valaha mért legmagasabb arány az újrahasznosított anyagokkal kapcsolatban. A fém és az üveg következik a dobogón a papír után, az előbbi 78,3, az utóbbi 74,1 százalékos újrahasznosítási rátával.

A műanyag csomagolások nem állnak olyan jól, mint a fém, az üveg és a hullámkarton – egy 2016-os felmérésből kiderült, hogy az EU-ban csupán 42 százalékos az újrahasznosítási arányuk. A tagállamok közül mindössze nyolc országnak sikerült 50 százalék fölötti műanyag újrahasznosítási arányt teljesíteni: akkor a csúcstartó Litvánia lett 74,4 százalékkal, az utolsó helyen pedig Észtország végzett 24,6 százalékkal. Magyarország az átlag alatt, 31,4 százalékos újrahasznosítási aránnyal rendelkezett, ez a szomszédos EU országok közül a legalacsonyabb – Szlovénia teljesítménye 62 százalék, Szlovákiáé 51,7 százalék, Romániáé 46,7 százalék, Ausztriáé 33,6 százalék, Horvátországé pedig 41,1 százalék volt.

Magyarország az általános újrahasznosítás terén sem áll jól, tagja annak a 14 tagállamnak, melyek az Európai Bizottság szerint nem fogják tudni teljesíteni a 2020-ra kitűzött 50 százalékos általános újrahasznosítási arányt. Ezzel együtt Magyarország még így is maga mögé szorította Romániát, Máltát, Horvátországot, Szlovákiát, sőt, Spanyolországot, Portugáliát és még további 5 EU tagállamot is.

2021-től az Európai Uniónak, és köztük Magyarországnak is fel kell készülnie az eldobható műanyag nélküli világra: tiltólistára kerül majd többek között a műanyagból készült szívószál, vattapálcika, tányér, evőeszköz és a kávékeverő is.

Címlapkép: shutterstock