A világ legnagyobb állami vagyonalapja egyelőre csak akkor fektethet be tőzsdén nem jegyzett társaságokba, ha azok tőzsdei bevezetésére hamarosan sor kerül. Mindez hamarosan megváltozhat, miután a Reuters által idézett dokumentum szerint a norvég alap bizonyos megkötésekkel tőzsdén kívüli cégek részvényeiből is vásárolhatna, így aknázva ki ezen cégek kínálta növekedési lehetőségeket.

Az ezermilliárd dollárt kezelő és ezzel a világ legnagyobb állami alapjának számító norvég vagyonalap jelenleg csak abban az esetben fektethet be a tőzsdén nem jegyzett cégek részvényeibe, ha a tőzsdei bevezetés már küszöbön áll.

Az alap vezetői korábban már nehezményezték, hogy nem tudnak befektetni a növekedési ciklusuk elején járó társaságokba, különösen az amerikai technológiai cégekbe, amelyek a növekedési ciklusuk későbbi szakaszában döntenek a részvényeik tőzsdei bevezetéséről.

Az alapot kezelő norvég nemzeti bank a norvég pénzügyminisztérium számára írt leveléből a Reuters idézett, a dokumentum szerint az alapra vonatkozó szabályozást módosítani szükséges, így az állami alap a tőzsdén még nem jegyzett nagy társaságok részvényeibe is befektethetne, azzal a megkötéssel, hogy ezen pozíciók nagysága az alap részvényportfoliójának egy százalékét tehetné ki. Mindez a Reuters számításai szerint 63,5 milliárd koronának (7,1 milliárd dollárnak) felelne meg az alap második negyedéves statisztikái alapján.

A norvég állami alap világszerte közel 9 200 társaságban rendelkezik befektetéssel, ezzel átlagosan a világ tőzsdei részvényeinek 1,4 százalékát birtokolja. Az alap második negyedéves adatai alapján globálisan 280 milliárd dollárnyi kötvénybefektetéssel is rendelkezik, az alap mindemellett az ingatlanpiacon is rendelkezik befektetésekkel, miután nemcsak a párizsi Champs-Élysées-n rendelkezik ingatlanokkal, de a londoni Regent Street bevásárlóutca társtulajdonosa is.

(Reuters)