Azokban az esetekben, amikor az ügyfél körültekintően jár el, mégis csalás áldozatává válik, a bankok egy kártalanítási alapból fizethetnék ki az ügyfelet ért kárt. Az alapot az átutalások után beszedett mini-díjakból építenék fel, amit technikailag a bankok fizetnek be az alapba, de csak két nagybank nem hárította eddig tovább az ügyfelekre.

A brit bankokat tömörítő szövetség (Trade Finance) azt javasolja, a 30 fontnál nagyobb értékű tranzakcióknál 2,9 pennys díjat gyűjtsenek össze a bankok, az így befolyt összegből pedig hozzanak létre egy kártalanítási alapot. A díjat a bankok fizetik be a közös alapba, de a pénzt eddig csak két nagybank nem terhelte át közvetlenül az ügyfelekre, a Lloyds és a Nationwide.

Az alapból fizetnék azokat a csalással érintett ügyfeleket, akik úgy esnek csalás áldozatává, hogy maguk küldenek pénzt egy csaló számlájára, amit aztán már nem tudnak visszakövetelni tőlük (Authorised Push Payment scam – APP). Ilyen esetekben az ügyfél maga engedélyezi az átutalást, de sokszor jóhiszeműen, a biztonsági előírásokat betartva járnak el, és csak később derül ki, hogy átverték, de ekkor már a pénzének bottal üthetik a nyomát.

Évente kb. 41 millió fontot szedhetnek be az említett mikrodíjjal, igaz, ez csak a csaló tranzakciók egy kisebb részére jelentene elegendő fedezetet. 2018-ban ugyanis mintegy 350 millió fontnyi APP csalásra került sor. a javaslat szerint azokat kártalanítanák az alapból, akik a biztonsági előírásokat betartják, és jelzik a banknak, hogy csalás áldozatai lettek.

A javaslatról még idén ősszel lezárulhatnak a tárgyalások, és már januártól bevezethetik az új díjat, és elkezdhetik feltölteni az alapot. Ezen kívül egy új biztonsági rendszert is bevezetnének a bankok, amely képes megelőzni az APP csalások egy részét, mivel visszajelzést küld az ügyfélnek, ha a név és a megadott számlaszám nem egyezik, sokszor így tévesztik meg az átutalást indítókat. Az új rendszert jövő márciusban vezethetik be.

(TheTimes)