Miközben a nemzetközi tőkepiacokon népszerűek a vállalati kötvények, és évről-évre nő a volumenük, a hazai vállalati kötvénypiac évek óta tetszhalott állapotban van. Ezt a helyzetet alaposan megváltoztathatja a Magyar Nemzeti Bank 300 milliárd forint keretösszegű Növekedési Kötvényprogramja. A Budapesti Értéktőzsde is készül a jegybanki programra, részben ahhoz kapcsolódóan jön létre az XBond piac, az új platformon hazai vállalati kötvények másodpiaci kereskedése zajlik majd. A július 1-jén elinduló új, multilaterális kereskedési platformról, az XBondról beszélgettünk Varga-Balázs Attilával, a BÉT Kereskedési és üzletfejlesztési igazgatóságának igazgatójával.

Mi hívta életre az XBond platformot? Hogy néz ki most a hazai vállalati kötvénypiac, és mi várható a jövőben?

Az elmúlt években a hazai vállalati kötvénypiac mint finanszírozási forma csak nagyon mérsékelten volt jelen, nagyon kevés volt a kibocsátás, és sajnos voltak olyan kötvénykibocsátások is, amelyekkel sok kisbefektető megégette magát. Annak ellenére nem működött egyébként a hazai vállalati kötvénypiac, hogy a nemzetközi tőkepiacokon számos országban látunk arra példát, hogy a vállalati kötvénykibocsátások érdemi finanszírozási funkciót töltenek be.

A Budapesti Értéktőzsde már hónapok óta dolgozik azon, hogy az intézményi vagy akár a lakossági szereplők számára valamilyen formában a befektetési paletta vállalati kötvényekkel is bővüljön, az igazi katalizátor viszont a Magyar Nemzeti Bank március végén bejelentett Növekedési Kötvényprogramja (NKP) volt, azóta gőzerővel zajlanak a BÉT-en a munkálatok, hogy július 1-jén elindulhasson egy új, multilaterális kereskedési platform, a BÉT XBond.

Maga az Xbond elsősorban a kibocsátók számára jelent könnyített nyilvános piaci megjelenési lehetőséget, a befektetők számára nem jelent érzékelhető különbséget a szabályozott piaci kötvénykereskedésben megszokottakhoz képest. Egyrészt ezen a piacon nem kötelező az IFRS használata, ami a kibocsátókkal való korábbi egyeztetések alapján többüknél lényeges szempont, illetve a piacra lépés adminisztrációs feltételei is könnyebbek. Nem utolsó sorban a BÉT 50 százalékos díjkedvezménnyel támogatja az erre a piacra lépő kibocsátókat a következő másfél évben.

Mióta zajlik a platform létrehozása? Fel tudták használni a BÉT Xtend piac létrehozásával szerzett tapasztalatokat?

A BÉT Xbond platformot relatíve gyorsan fel tudtuk építeni, részben azért, mert a BÉT Xtend piac kialakításánál szerzett tapasztalatokat valóban tudtuk hasznosítani, bizonyos szempontból már bejáratott úton haladhattunk, másrészt pedig bár egyeztettünk a felügyelettel, de hosszadalmas engedélyeztetési eljárásra itt sem került sor, hiszen MTF működtetési engedéllyel a BÉT már régóta rendelkezik. Szerencsére a KELER Csoportnál, mely a többi piacunkhoz hasonlóan a piac elszámolását biztosítja, viszonylag gyorsan megszülettek a szükséges engedélyek. Az Xbond piacnál is támaszkodunk az alapinfrastruktúránkra, az új platformot is a Xetra kereskedési rendszer szolgálja majd ki.

Mikor indul élesben az Xbond, és mikor várhatóak az első elérhető termékek?

A platform hivatalos indulása július 1., vagyis ettől a naptól kezdve képes a platform az új termékek fogadására, amelyeknek a megjelenése azonban még néhány hónapot igénybe vehet, így bár az első vállalati kötvények akár már a nyár folyamán megjelenhetnek, az idei negyedik negyedévben várhatóan már több kötvény megjelenik a BÉT Xbondon.

Kik lehetnek a kibocsátók? Mely szektorok vállalatai léphetnek elsőként az új kötvénypiacra?

Itt nem a pénzügyi szektor vállalatainak kötvénykibocsátásaira kell gondolni, hanem elsősorban nagyobb termelővállalatokéira. Az MNB első körben 300 milliárd forintos kötvényprogramot hirdetett, de mivel egy-egy vállalatcsoport kötvényeinek legfeljebb 70 százalékát jegyezheti le a jegybank, így összességében a következő években reálisnak látjuk több mint 400 milliárd forintos állomány kiépülését, melynek az MNB elvárásai alapján záros határidőn belül meg kell jelennie a BÉT valamelyik másodlagos piacán.

A múltban néhány kibocsátó kötvényeivel alaposan megégették magukat a befektetők, elég csak a Quaestorra vagy a BTelre gondolni.

Valóban volt egy-egy rossz példa a múltban. A BÉT Xbond piacon a kötvények nagy része az NKP keretében kerül majd a piacra, az MNB pedig alaposan megvizsgálja, mely vállalatok kötvényeiből vásárol.

Jellemzően milyen befektetői kör terepe lesz az új piac?

A kötvények minimális névértéke, befektetővédelmi szempontokat is figyelembe véve, százezer euró lesz, hiszen ez már az a méret, ami elsősorban az intézményi befektetőknek, így bankoknak, biztosítóknak, befektetési szolgáltatóknak, esetleg privátbanki ügyfeleknek igazán érdekes. Ők pedig, profi befektetőként, jóval körültekintőbbek és alaposabbak is talán, mint egy átlag lakossági befektető. Az intézményi befektetők a megvásárolt kötvényeket különböző alapokon keresztül természetesen nyújthatják majd a lakossági ügyfeleknek.

Mik az idei célok a BÉT Xbond piacon, és mik a távlati tervek?

Már felvettük a kapcsolatot a tagjaink közül azokkal, akik potenciálisan az új platformon is aktívak lehetnek, úgy gondolom, hogy közülük legalább 5-7-tel közvetlenül a piac indulást követően megállapodást kötünk, illetve jó esetben már idén 10-15 vállalat kötvényeivel számolhatunk a BÉT Xbondon.